Hétvége

Egész jól sült el, minden viszolygásom és főleg lustaságom ellenére.A korai kelés elég sokkoló volt, és nem tudtam, megéri-e. Ez leginkább az igen késői lefekvésnek köszönhető (és bizonyos partíból hazatámolygó, féligbeteg zombiknak).

Az állomáson összefutottam Libivel. Vajon ő? Hát persze, hogy ő is jön! Ettől kicsit elkezdt6em vakarózni, tekintve, hogy rohadtul nem volt megbeszélve, de mivel csak felületesen ismerem a srácot, miért ne? Max. közlöm, h. szorri, de nem.

A vonatút tényleg hamar eltetl. Végigbeszélgettük, nevettük. volt helyünk, élveztem Stephano is beszállt, és négyesben vonultunk tova. Szarvason Ákos és Lia flekapott minket és ettünk egy vendéglő szerű izében. (átmenet az utaskiszolgáló és a büfé között, de étteremnek álcázva). A pizzájuk, legalábbis az én választásom, csapnivaló volt, a többi delikvens egészen jókat evett. Utána átbattyogtunk egy cukrászdába hármasban, míg a banda többi tagja elment Tesco túrázni egyet. Érdekes beszélgetés volt, nem mondom. De még soha nem ettem olyan finom kókuszgolyót, mint ott, ugyanis nagyon apró, reszelt marcipánnal volt töltve a tésztája, ami fenséges ízt kölcsönzött a sütinek. Volt megy a közepében.

A nyaralóba érvén a gyors lemálházás után egyből elkezdtünk Lándzsa Rendjéről beszélni. Sokáig tartott, az egész alapkönyvet, posztokat, stb átrágni. A felére sem emlékszem, de szerencsére volt, aki jegyzetelt (erre a "felére sem emlékszem" - miatt már ma sikerült számon kérve lennem. )

Majd belevágtunk Estvánom kutulu meséjébe. Egy morfinista hegedűművésszel voltam, akinek szilárd meggyőződése, hogy Ozírisz "zöld" istenség gyermeke és voltaképp fáraó. Ms. Cheng is ezt szerette elhitetni velem, egyes ópium barlangokban. Majd megkaptam mindent, amit csak akartam, pénzt, elismertséget, kalandot..mondjuk ez utóbbit nem nagyon kértem..annyira.

A játék hosszan tartott és csak a prelude-ot játszottuk le, természetesen. Majd folyt köv. később. Ki tudja, mikor..

Ma meg egy felemás nap, ismét. Kezd elegem lenni a sok negatívumból, ami munka után ér. És a számonkérésekből, amikbe mostanában lépten-nyomon botlok. Szeretnék egy nyugis időszakot végre... Mondjuk tábor után? Meglássuk.