V.20.

Érdekes élmény volt berombolni, és azt látni, hogy a kollégák nem éppen nagyon vidámak. én leginkább zombiként billegtem, fájó vállal, nyakkal - de háttal leginkább. Gondoltam, hamar végzek és elalszom korán, ami természetesen nem történt meg. Érdekes(?), feszített nap volt.

V.21.

Meló alatt felhívott Pók, hogy volna-e kedvem szórakozni kicsit, és másodszorra is elcsábított albipokerezni Royaleba. Kicsit zavaró, hogy sok embert ismer - vagy lényegesen többet, mint én - jómagam meg idiótán vigyorgok pár emberre néha-néha. Gyorsan regisztráltam, bambultam valami gagyi honi meccset a tv-ben, és hat után le is ültünk. Szerencsére ismét egy asztalhoz, messziore egymástól. Pár leosztás után látszott, hogy jópár fish ül velünk. A legellenszenvesebb figura talán egy fiatal, bongyor hajú divatfi volt, céltudatosan gyúrva (értsd: aránytalanul. Kis hát, nagy váll, bicepsz, fogpiszka lábak). Máris fontosnak tűnő kérdésekkel zargatva a népet. Biztos értett hozzá, szegény nem kapott sok lapot, és hamar kiesett.
Aki viszont ARC volt, az Kornél. Pók ismerte, még casinós sötét múltjából. Kornél egy szerencsejátékos öregúr volt, aki a nagybetűs SZERENCSE híve volt. Kit érdekel a stratégia, a sok könyv? A szerencse, na ha az veled van, mindent viszel. és igaza van, Pókról nagy adag zsetont gombolt le iszonyú mákolással, és még a nézeteit is kiteregette. meg kell nézni minden lapot. Szegény ki is esett, ma a fortuna nem volt vele, ellenben simán átült a nagyobb versenyhez mellénk.
Ekkor csengett a telefonom.Legkedvesebb aranyszeműm kérdezte, hogy ugyan úgy volt, hogy nem találkozunk, de talán..mégis? Hörr-hörr, grrr, na ekkor bántam meg, h. engedtem Póknak, hogy kártyázzunk.
Ráadásul a telefonbeszélgetés után flopra settet kaptam, és (vállonveregettem magam) sikerült alyrt hibára késztetni, aki sorhúzóra elfogadta az all in-t.
Természetesen riverre behúzta, verte a settem, short stack lettem. Pók kiesett, s a kedvem az asztallábakat verte. Talán az volt a szerencse, hogy sokan hullottak ekkor, és mehettem final table-re, kb. öt-hat egységnyi beülővel. És elkezdett "berezelni" az asztal.
Egyszer sikerült dupláznom, és innentől átváltottam egy nagyon agresszív játékra, főleg pozícióból, ha sokan limpeltek. Char-lee-t szegényt nagyon legomboltam, az asztalon flush esély volt, a legmagasabb lap a dáma volt, és ő hívott kb. tíz-tizenöt vaknyit, amire visszatoltam az all in-t. Nagyon hosszan gondolkodott és eldobta, így lettem magasan chip leader. Szegény dámát mutatott, és a következő szünetben a haját tépte, amikor elárultam, hogy nekem is dámám volt, de magasabb kickerrel.. Nem tudom, miért toltam all in-t, valami az súgta, nincs meg a flush-e, amikor egy korábbi partiban, a múltkori albiban játszottunk, és tuti nyerő volt, olyan jeleket adott, amikor most hiányoztak, ezért tettem gyengébb lapra.
Végül hárman maradtunk, kicsit elkezdtem kapkodni, és egy ismeretlen arc lehúzott rólam nagyon..nagyon sok zsetont, A10, DK, JT-t kaptam, de mindegyik vesztő lap volt. Végül ismét all in, dupláztam, és egyenlő zsetonszámunk volt. Alyr kiszámolta, ki mennyit kapna, ha osztoznánk, és így is lett. Háromnegyed egy volt, iszonyú fáradt voltam, nekem ez nagy siker volt, ismét. Leginkább azért, mert a final table-ön nálam szinte kizárólag csak jobb játékosok ültek, és egy kcisit Kálló Dénestől elcsent taktikával sikerült végigvinnem a legjobb háromig.
Ennek ellenére nem voltam valami hű de boldog, az elszalasztott találka miatt (ott kellett volna hagynom az asztalt akkor?).
Alyr szerencsére hazavitt, ahol szerettem volna legalább egy emailt írni - de nem volt net. Nosza, szereljünk.kikapcsol, újraindít, zsinórzat szétszed, újra összedug, hálózati beállítások.. Írtam egy sms-t, állítólag hajnali négykor ért oda.

V.22.

Meló...fel..kell..kelniiii.. Hajmosás. Zsibbadás az agyban. Köhögős.
Beértem időben, nem kések már hónapok óta, ha a bkv is úgy akarja. Odabent..NINCS RENDSZER! Köszönöm. Köszönöm. Kicsi híja volt, hogy haza ne menjek. Végül kilenc körül elkezdtem csúnyán köhögni, sugárzóan fájt a tüdőm, kapart a torkom. Egy dél körül véget ért értekezlet után hazahúztam, majd dokihoz, aki megállapította, hogy váladékkal telített hörgőkkel rendelkezem, és gyulladt torokkal. Hm. Why??? What have I done?

Majd este az elszalasztott (de ezúttal előre tervezett) találkozó pótlása. A Török étterem finom, a gyros még mindig jó étel, bár kicsit zavart, hogy szegény lány feszültnek tűnt. Vizsgaidőszak? Nem volt túl sok tervünk, ekkor eszembe jutott, hogy Pók előző nap említette, hogy csütörtökön mutatják be Indy újabb kalandjait. nem kellett órákon át győzködni, irány a Nyugatvég, és egy nagyobb séta után mozi. A sétát sajnálom, hogy Dr. Jones így félbeszakította, úgy érzem, egy újabb kör ajtaján kopogtattunk éppen, de nincs semmi veszve. Remélem.

A film aranyos. Nekem tetszett, a elgkomolyabb/ijesztegetős részeknél is bőszen vigyorogtam, és igyekeztem nem kiköpni kicsi véres darab formájában a mellkasomba szorult izét, amit tüdőnek hívnak. A vége annyira nem tetszett, talán amikor már tudta az átlagnéző, mi áll a naaaaagy rejtély közepén, már nem voltam nagyon a filmben. A téma nem érdekel, őszintén szólva, Spilberg bácsi hasonló munkáját sem szerettem, sé valahogy a "mítosz" sem érdekel. Összességében nem csalódtam, azt kaptam, amire számítottam. Bár az atomkísérletes rész kicsit meredek volt, a vízeséses is, leginkább egy korábbi Jones filmre hajazott.

Jó, az nem túl heroikus, ha hősünk hamuvá olvad, vagy minden csontja összetörik egy vízesés alján.

Hazafelé ismét nem lehettem lovag, a felajánlott kabátot visszakaptam, de nem vagyok csalódott, ismét Tamás Bátya egyik vonatkozó, korábban említett része jutott az eszembe, amit talán majd jegyzek itt is.

V.23.

Természetesen netem van. A nap nagyrészét pihenéssel töltöttem, mostam egy kicsit, elkezdtem írni egyik előtörténetem. Igaziból elkezdtem unatkozni kicsit. Kiolvastam a könyvet, és ígéretemhez híven próbáltam valami vidámabbat előszedni...Láthatatlan ember lett belőle. Well..az sem túl vidám, de majd legközelebb! Angwennek is kell adnom könyvet, még kitalálom, mi legyen. Estefelé Dunluce, ahol elkezdtünk egy kicsit effektívebb lenni (nem volt nehéz). Azt hiszem, végigettem a CD fű minden fogását. Puding, gesztenyepüré, sajttál. A gofrit nem kívántam. jah tea? Az nem volt. Narancslé igen. Nekem az kellett. Fél liter. Dunluce várát most két hétre félretoljuk, a mesélőnk utazik el.

V.24.

Jéé, ez ma van. Mosok tovább, mindjárt takarítgatok is kicsit, vendég jő. Kár, hogy hímnemű, Márk/Faunnal pótoljuk be egy régen elkezdett beszélgetés folytatását, némi borocskázással karöltve. A tűrőm békén hagy, csak ne kelljen köhögni, mert akkor végem.

Jah, arra ébredtem, hogy vérzik az orrom. Össze-vissza véreztem az ágyneműt is. Szürreális, és perverz volt, mert azonnal mindenféle nagy harcok utáni betegány jutott az eszembe. Balázs lovag egy vérre menő párbajban kapott sérüléssel bajlódik épp, de az olyan férfia, és tűr fogszorítva, miközben tudja, megtette, amit a böcsület megkövetelt, s megóvta/megszerezte/felszabadította amit érdemes volt. Mindenki toldja hozzá a körítést.

Hazudnék magamnak, ha azt mondanám, hogy nem hiányzik. Igaziból mindig is büszke voltam a verbális intelligenciámra, és meglepve és kicsit sértve érzem magam, hogy eme tulajdonságom kezd becsődölni. Hogyan bókoljak fület pirongató, avagy biztosítsam alázatomról, vagy mittomén, ha cserbenhagynak a szavaim?