álom

A Tegnapi napon aludtam. Nem, úgy értem, hogy fizikailag ébren voltam, de olyan...furcsa volt minden. Az emberek lassúak voltak. A szürke flaszter meg hullámzott a lépteim alatt. Az eső kellemes ritmust dobolt a fülembe. Érdekes élmény volt. Az emberek beszéltek hozzám, biztosan fontosat, de valahogy nem értettem a szavakat. Nem hallottam őket, inkább arra figyeltem, AHOGYAN beszélnek. A ritmusukat. Az sokkal többet mondott.

Érdekes volt a GITS2 után ébredni/nem ébredni. Hajnalban úgy éreztem, mintha a fiktív rajzfilm metropoliszába lennék. Koszos, homályos metró, hallgatag emberek. A Buszon aludtam, rég nem történt ilyesmi. Vagy mégsem? Ébren voltam, csak nem emlékszem rá? Kora reggel ZH.. Aztán semmi. Haza. A Buszon még mindig aludtam, de emlékszem rá (vagy csak álom volt?). Otthon aztán nem csináltam semmit. Vártam, hogy mikor fújok ki.

Ja, mégsem. Meghallgattam a következő CD-t. Mit is mondhatnék? Otthon, a karosszékben ezek a számok nem túl élvezhetőek. Egy pörgősebb bulin viszont a végkimerültségbe hajszolja a ropni vágyókat. Ott jó, otthon nem. Azért a Björk szám ütős, le is grabbeltem azonnal.

Ma... éhes vagyok. Reggel egy nutellás zsömle, és rohanás. Már ébren vagyok, hiába, tegnap nyolckor már aludtam. Így még ment a hajnali felkelés. A buszon már az új szerzeményeket hallgattam, az "I am in love with myself" nagyon ütött, egy régi korra emlékeztett (akkor, amikor a nap körülöttem forgott, és mindenki értem élt..).

Memoáááááár:
Szóval van ez a KF. Régen, amikor az internet betört az életembe, egyet jelentett az olcsó pornóval (hehe..), de méginkább a Diablóval. Tulajdonképpen e miatt a játék miatt rinyáltam ki a netet. Ott ment a klánoskodás, ezerrel. Természetesen stílusomnak, és érdeklődési körömnek megfelelő klánt skerült választanom, a Kráni Fejvadászklánt.

Ami éppen haldoklott. A tagok közül már csak páran játszottak, ők is csak hébe-hóba. Azért sikerült "beverekednem " magam közéjük, igaz, csak Kharont ismertem. Ez nyár körül lehetett. Akkor hírdették meg a srácok a MÁSODIK kráni fejvadászklán-találkozót. Élőben! Sátorozás, szerepjáték egész nap, köztük spec. kráni mese.. Ezt nem hagyhattam ki!
Az első találkozásom..érdekes volt. Anyámnak nem volt nagy bizodalma a netben, így óvva intett az "ismeretlen alakoktól". Hátha "piszkosak" és "züllöttek", nem lehet tudni. Ahha. A pályaudvaron egy kölyökképű és egy hosszú hajú sráccal futottam össze. Az egyikük egy nagy MAGUS könyvet szorongatott, a másik az Acél és oroszlánt. Ez volt a jel. A kölyökképű volt Kharon (azóta próbálkozik mindenféle arcszörzettel, több-kevesebb sikerrel..), a másik Rhilen, aki azóta megint hosszú hajú.
Vittem egy embert, Geretet, aki még aznap showt csinált: Bírkózott és kergetőzött egy sort az ellenőrökkel, és lefizette a vonaton a kalauzt. Na, mondom itt el is ástam magam. Nem feledhetem, a csoportpszihológia, azaz a csoporthoztartozás rám ezer százalékkal hatott! Én ezekre az emberekre FELNÉZTEM! Büszke voltam, hogy itt lehetek ( hat éve? Hét?). Erre fel, Geret itt kommandózik.
Az első klántalálkám.. Jó idő volt! Nem esett, nem havazott (naná, Júliusban). Balatonpart, sátor (köszi, Alu)..szerepjáték. Ott volt a fentieken kívül Val is. Micsodaaa, egy lááány? Ez eléggé megdöbbentett, mégha Rhilen tesókája is. Hmm, egy fejvadásznő, méghozzá PRIsaggitor. Aztán Argi is. Aki imádja a Pink Floydot, azt hallgatta Aluval a kocsiban. Már tudtam, ezek nem lehetnek rossz emberek ( ismét pszihológia: az önmagát megvalósító jóslat...megártott a sok tanárkodás..).
Aztán Alu, akinél vidámabb embert még nem láttam.
Meg Geret, a cimbora, Geret a bajtárs, Geret, akit becsaptam (és rájött), Geret, akivel..na mind1. Ma artistáskodik, fellép, kóborol.

Szóval vissza a klántalira. Az első volt talán a legfogyókúrásabb. Ekkor fordult elő, hogy midnen sz*r konzervért engem okoltak, apa akkor dolgozott Mo. legnagyobb konzervforgalmazójánál (Limpex rt., mára már felszámolás alatt van). Kharon felbontott egy "csirkeláb-konzervet". A fémkaszniból, a zsíros léből egy csontvég kandikált ki. De a mi derék vezírünk nagylelkű, és ekképp szólott hozzánk: "kéri valaki?":)) rendes ember, én megmondtam. Akkor próbáltam zacskós levest csinálni kávéfőzőben. mert persze lábos nem volt, csak ez utóbbi. hiába, nem egy luxuskempingben voltunk:))
Anniy élményem van a klánról, hogy nem merem egybe leírni. majd később, szép fokozatosan. Mára már többek ők, mint haverok. Én a tűzbe mennék a kemény magért, szeretem/kedvelem őket (csak meg ne tudják). Még az sem akadály, hogy az országban oly messzire lakunk egymástól. Hiába. For Clan and blood!

Igaz, a netes játékokból és rendre kimaradtam, azért nem érzem, hogy kívülálló lennék. Mint DM, a tökötöket a kezemben tartom, áhháháhá!

Azért hibáztam rendesen. Mint pl.: először, egy kényszer hatására meséltem kötetlenül, horror játékot. Nincs karilap, dobókocka, csak jó sztori és szerepek. Túl jól sikerült, és azóta minden évben jobbat kell csinálnom, és nagyon megszólnak, ha esetleg nem megy. Azért én igyekszem! És az sikerélmény, amikor látom, hogy Rhilen fel-alá járkál, Val begubódzva mered maga elé (és nem érti), argi lázban ég,Snow azt tervezi, hogy hogyan nyírhatná ki a partit, és Kharon nem reklamál. Ennyi nekem elég. Ja, Snow!
Őróla is meg kell emlékeznem, ugye. Azon a bizonyos első alékalmon ő később futott be, mert dolgozott. Talán Geretet leszámítva a legönellátóbb srác köztünk. Fix állás, sok utazás (Dánia, Anglia, Írhon) etc. Ő is remek cimbora, kiállnék érte bármikor.

Azóta sok klántalálka történt, egynémely vad szilveszter( ez is idekívánkozna..hehe), és sok móka, kacagás, élmény. Legyen akárhogy, az életem szerves része a KF, de nem mint közös hobbival rendelkezők köre, hanem mint barátok.