Scientist vol.2.

Nem semmi, mikre vagyok képes! Csak egy chatelés kell ahhoz, hogy fogjam magam, kezet a fülbe, szemet behúny, és kiabáljak egy elzárt gumiszobában. Mindenféle marhaságot hordtam volna össze, vagy van valóságalapja is annak, amit el mertem árulni. Erről még soha senkinek nem beszéltem, hülye pöcs vagyok, tudom. Többet és sokat akar. De nem leszek-e papucs, ha "igen drágám, jól van drágám" alapon hagyok mindent? Nem így születnek a rossz házasságok? mittomén. Nem értek hozzá. Mondjuk a nőkhöz sem, a kapcsolatokhoz meg méginkább nem. Mondhatni, műkedvelő vagyok. Na, a Jeney Viktor, ő értett mindenhez. Fel is néztem rá emiatt. És mikor Balázska kitálal, szépen el is hiszi, amit mond, és mély depresszióba esik. A különbség, mondjuk köztem és Dru között, hogy én nyiltan kipakolok mindent, mindenkinek.
Na jó, ez erős túlzás volt, Dru és köztem több a különbség, például, hogy neki nagyobb a melle, höhö ( azért sem rakok több szmájlit a blogomba).
Hímsovinizmus rulz, főleg azért, mert annyira távol áll tőlem. Azért szeretem, hehh. Jah, mindenki egyen meggyes sport szeletet, mert az finom, mégha hízlal is, és tele van "E"-vel. Főleg azért. A mai napom csodás lesz: nem akarok elmenni színjátszóra. Egyrészt mert megyek mp3 lejátszót venni, másrészt el kéne mennem anyámékhoz, mert a ruha kifolyik a szennyesből. És maximum vasárnap tudok átmenni. Holnap kártyaverseny, végre, kb. fél éve először. Nem! EGY ÉVE! Ennyi időnek kellett eltelnie, hoyg legyen egy hétvége, ahol legyen merszem azt mondani hogy el akarok menni. AZ EB után az első versenyem. Össze is raktam egy überfos paklit. Bohóckodni jó lesz, azt hiszem. Úgyse jön majd ki, de én jól akarom majd érezni magam. Persze, mások nem így vannak vele, és tuti, hogy elrontják majd a játékomat. Kit érdekel? Most csak az érdekel, hogy hétfő óta nem láttalak, és ennyi idő elég volt ahhoz, hogy..Tényleg baromi jó érzés látni, ahogyan a Norbi minden nap látja és tobzódik a barátnőjébe, hogy mások lesajnálóan nyilatkozzanak a dologról ( a "De szer lehet neked" jegyében, pl.: Rhilen, Szoffy. És igazuk van). Tóth Viktor koma is azt mondta, hogy nem tudja elképzelni így egyik kapcsolatát sem. De én hülye kutyuska kitartok. Talán vesztemre, nem tudom, jó-e ez nekem, vagy csak ehhez vagyok szokva. Mindegy, ez most per pillanat lényegtelen, hiszen ma péntek van, ma találkozom vele, ma elvakulk a fényétől. Majd jövő héten kesergek ismét.
Úgy érzem magam, mint Mr. Baggins. Fogyok. Egy kenyérszelet vagyok, amin alig van vaj. Na, a valóságban persze jópár kilót magamra szedtem, mióta egyedül élek. Ha nem lenne netem, akkor már beadtam volna a kulcsot, és visszaköltöztem volna anyámékhoz, azt hiszem. Így is a határán állok, tudván, hogy az nem jó nekem. Áh, hülyeség. Úgyse megyek vissza.
Nincs ott semmim. Nem vagyok senki. Talán, ha három embernek hiányoznék. Gillz, talán. Miriel, talán. Anyám, talán. Talán..
Talán.
Gyakran gondolkodom, hogy miért nem megyek el külföldre dolgozni. Egyes egyedül Gillz miatt. Ő tart vissza, hogy elhagyjam ezt a tetves országot, ahol önigazoló zsebdiktátor majd´ minden egyes lakó. Jah, ma reggel beszéltem a szomszéddal. Aranyos lány. Ő is munkába rohant, a legnagyobb dugóba (Hősök tere). Kellemetlen. Ja, és Bence még mindig nagy arc. Két iskolában tanít szalagavató táncot. Sok pénzért. Megértem, csak kicsit sűrűek a napjai.
Ez egy rossz tulajdonságom, rájöttem. Baromságokon keseregni. Szokj hozzá.