filmajánló rovatunk vol.1.

Casino Royale

Érdekes módon Daniel Craig személye, mint új James Bond, nem váltott ki belőlem ellenérzéseket, avagy helyeslő bólogatást. Miért? Ki ez a srác egyáltalán? Szóval tökmindegy, hogy ki száguldozik a láthatatlan autókkal, s fekteti meg a világ legjobb nőit. Miközben makuláltan öltönnyel és vakukat megszégyenítően villogó fogsorral mosolyog, mint egy majom.

Gondoltam ezt. Tévedtem.

A Casino Royale az egyik legjobb új-generációs Bond film, kenterbe veri bármelyik Brosnan alkotást. Érdekes módon Craig nem száguldozik tankon Moszkva belvárosában, nem küzd világmegmentésért, de még csak egy vadászgép sincs benne, vagy atombomba.

A milliós trükkök helyett a készítők inkább a történetre koncentráltak, s a karakterekre. Igaz, a nyitójelenetben azért fel kell dúlni egy állam békéjét, de legalább azt látványosan teszik - de korántsem amerikaiakat lenyűgöző robbanásokkal, hanem egy pörgős üldözéses akcióval - kicsit yamakasi stílusban. De legalább ennek is van köze a történethez!

Amely szerint Bond frissen előléptetett ügynök, nemrég kapta a 00-ás előjogot - azaz engedélye van a gyilkossághoz. Igen, divatfilm ez is, igen, prelude ez is, nem gyerekkort mesélnek el, hanem Bond szárnypróbálgatásait. A főszereplőnő, Eva Mendes nyilatkozta, hogy ebből a filmből derül ki, Bond hogyan lett az a macho "féreg" (oké, nem teljesen így nyilatkozta a színésznő), akit megismerhettünk.

A tröténetről dióhéjban: Bond az alvilág bankára néven elhíresült le Chifre után ered, akit egy meglehetősen magas tétes poker játszmában kéne lepofozni. Le Chifre-nek is megvannak a maga bajai, hiszen, köszönhetően a 007-esnek, éppen 100 millával tartozik holmi afrikai minidiktátornak, amit a pokernyereményből remél kiegyenlíteni. A rajongók akkor néznek nagyot, amikor a film háromnegyedénél a cselekmény véget ér. A gonosz elnyeri méltó büntetését, Bond és Vesper egymás karjaiban köt ki, és Bond beadja a lemondását. Mi van? Mi lesz a maradék 45 percebn? S lehet ámulni, mert íme egy 007-es film, mi az utolsó háromnegyed órára még két csavart, meglepetést, titkot rejt, a kedves moziban/monitor elött ülők meg tátott szájjal bámulnak.

Ami külön tetszett: Realitások. Már amennyire elvárhatjuk egy Bond filmtől. Egy jelenetben a mi derék ügynökünk száját alaposan elkenik, s érdekes módon a következő percben nem egy hevenyészett ragtapasz jelzi, hogy "Ja, kapott egy állast", hanem frankó sebhelyek szántják az arcát a srácnak. Valamint van egy kb. fél másodperces jelenet, ahol egy hölgy (aki messze dögösebb, mint Mendes, sajna) zsákba tett hulláját emelik a hkocsira. Nem két emberke fél kézzel, hanem majd ´ négyen szakadnak bele - igen, a hullák tényleg nehezek. Bondnak fáj, ha megütik, kifárad, és bizony egy lobbanékony, meggondolatlan tuskó.
Sajnos a realitás áll az aktuális autócsodákra is. Törik. Nagyon. A szívem szakad bele. Nincs rakéta, nem láthatatlan, nem lehet távirányítani. A speciális felszerelése a kesztyűtartóba rejtett medikit, és pisztoly. Furcsa nem?

A zenéje teljesen hétköznapi, elnyújtott hegedűk, nagyon "kémes". Ugyanolyan, mitn a többi, ezt az alkotást nem a muzik fogja eladni, hanem a története. Milyen rédekes, tényleg elég csak elfelejteni a milliós trükköket, és párszázezret beleölni a történetbe, s kapunk egy agymunkára is serkentő, kifejezetten szórakoztató filmet?

Még ilyet. Daniel Craig jó Bondnak. Trust me. Az már külön hab a tortán, hogy a humort is sikerült visszacsempészni a filmbe. Ami inkább egy kicsit a Moore-os morbid beszólásokra emlékeztet, részben meg a macsós magamutogatáson alapul, de én nagyokat kacagtam rajtuk.

"Anyway, You are not my type."
"Because I am smart."
"No..Single."