Wíkend

Pénteken a gyárbuli egész jó volt. Már odamenni is megérte, mert láttam egy hegedűművészt a metrónál, meg egy síró gitárost, meg balesetet, ami brutal volt, de legalább látszólag nem sérült meg senki. Egy rendőr épp arra járt, egyből bekapcsolta a szirénákat. Maga a buli érdekes volt az utolsó egy órára bedeppeltem/punnyadtam, és egy szimpatikus raklapon majdnem elaludtam. De táncolni jó érzés volt.
Szombaton elvileg rpg lett volna, de Thoma szólt az utolsó utáni pillanatban, hogy nem jön. Úgyhogy diabloztunk Khamullal, és átmenvén vámpirkártyáztunk. Ami nagyon agysorvasztó, ezt a két kedves delikvens is tapasztalhatta. Éjjel még boxot néztem, ami egy kicsit unalmas volt. Ha nem lettem volna kifacsarva talán még élveztem is volna. Másnap elkisértem Gillzt próbálni, legalább láttam egy kicsit, és sikerült sokat panaszkodni az úton. Ami tök jó. Persze, ha meghallgatják. Nem halklgatta. Akkor nem jó. Iszonyú meleg volt. És van most is.
Estefelé meg eljegyzési ivászat. Ami olyan volt, mintha félálomba néztem volna az egészet.
Elfogyott a lerndület, no more blog. Meg állítólag melózni is kellene.