Wándorcirkusz

Kalapos, keményre vasalt ingű fiatalember áll ki a sátor elé. Kezében hosszú tölcsér, azon keresztül kiabál az előtte elmenő embereknek. Kék szemű,szemüveges, borostás, kecskeszakállú ember volt. A meleg, no meg a kiabálás miatt folyvást gyöngyözött a homloka, mit egy nyúzott papírzsebkendővel törölgetett.
-Hölgyeim és Uraim! Ne féljenek, jöjjenek közelebb, s legyenek tanúi a csodának, melyet Vándorcirkuszunk csak önöknek prezentál! Lássák a messzi földről, csak önöknek, fájdalommal és könnyel idehozott állatokat! Lássák a csodát, ne mennyjenek el, jöjjenek be sátrunkba, ma este fényt hozunk életükbe! Jöjjenek, jöjjenek!
Az emberek hajlottak a szóra, és szép sorban, egy fél óra alatt megtöltötték a cirkuszi sátrat. A gyermekek csitítgatása, és az izgatott pusmogás azonnal elhalt, mikor a már ismert fiatalember állt ki a porond közepére.

-Hölgyeim és uraim! Örülök, hogy megtisztelték jelenlétükkel az előadást. Amit most önök látni fognak, az minden képzeletüket felülmúlja! Olyan embereket fogunk bemutatni, kiknek tehetsége, produkciója egyedülálló a világban!
( Mi, nincs elefánt?-kérdezi egy kisgyerek))
-Elsőként engedjék meg, hogy bemutassam Balázst, ki a messzi Albionból utazott hozzánk!

Apró, kilencéves forma gyerek baktat be. Látszólag nem nagyon érdekli sem a néző fújolása, se a tömeg. A ruháján lóg minden, sehol egy egyenes vonal, midene rendetlen. Haja rövid, szeme vidám-kék.

-Na, hát kérem, én mindent megtalálok. Csak idő kérdése (Aha, akkor találd meg a kulcsomat!-kiabálja ismét valaki). De tényleg! Egyébként most jöttünk Angliából! A sulival mentünk ki, és megnéztünk egy csomó érdekes dolgot. Igaz, az út alatt nem tudtunk aludni, nem hagytak a nagyok. De a Tower! Képzeljék, ott elmentem pisilni, de amikor kijöttem, a csoport nem volt sehol. Az ám egy nagyon nagy vár, és ott hagytak egyedül. De nem baj, mert megtaláltam őket. Csak előbb megnéztem egy őrségváltást. Állítólag eközben mindenki engem keresett. De én találtam meg őket!
( Fütty, fújjolás. A porondmester, az a fiatal, gyorsan lerángatja a kócos kölyköt a színről.)

-Nagy tapsot, hölgyeim és uraim, nagy tapsot! És most, következzen..(nézi a papírját)..őőő..Balázs, ki megjárta a Piramisokat!

Egy napbarnította (no jó, egészen leégett), nagyon izzadó fiatalember battyog a porondra. Tikkadt, fülledt meleget hoz, mindenki szomjas lesz a nézőtéren. Fehér pólóban, fehér nadrágban van, és a fején is egy ilyen színű baseball sapkát hord. Szemüveges, de így is látszik, kék szemű.

-Nos, hol is kezdjem (A háttérben egy fehér vászon gördül le, ahol fényképek villannak, pont azokról a tájakról, amiről beszél. A nézőtérbe halk arab muzsika lopakodik). Tudják, Rengeteg Ősi templomba jártam. Például Karnakban. Ott forgatták Agatha Christi- Halál a Níluson című filmjét. Azt a részt, ahol valaki egy sziklát gurít az áldozatra. Az a szikla egyébként hamis, de az egyiptomiak otthagyták. Ott is van, ni. Ja, itt a legnagyobb látványosság a Nagy Oszlopcsarnok. Meg egy kapualj, ahol állítólag az istenek suttogtak. Persze, a velük beszélni kívánó nem mehetett közelebb, márpedig ott örök sötétség honolt, a nagyszerű építészeti megoldások miatt. Nem nehéz elképzelni, hogy egy-egy pap suttogta az "istenek" szavát.
Aztán voltam a Níluson, meg Luxorba..Hacsipszú templomában..Királyok völgye..Bár ez mind szép és jó volt, de igaziból a hajóutat szerettem leginkább. Szép hajó, mi? Három emelet magas, csupa luxus. Medence, jakuzzi, bár..Szép, ugye? Este Disco, mindig lementünk az öcsémmel, ez ő, ni...szóval vele táncolni. Egy idő után meguntam az arab zenét. Nem rossz, de a végén a pokolba kívántam. Volt ott egy portugál srác, aki..Ja, voltunk a Kairói Nemzeti Múzeumba is..Hogy kérdezi? Igen, voltak ott múmiák, meg Tuthmoses, tonnás arany szarkofágjai, de ne szakítson már félbe.. Szóval volt az a portugál srác, akivel nagy haverok lettünk. És..Mi van már ( Folyamatosan fújolnak az emberek, ők Múmiát akarnak. A srác megsértődik, és levonul a színről. Még odavet valamit..)
-Mit is érdekli magukat, hogy A Naplemente sokkal szebb, mint egy ötezer éve porosodó egymásra vetett szikla?

(A pfújolás erősödik, a Porondmester kapkodva, könyékig papírokban rohan be. Megigazítja kalapját, és megpróbálja túlkiabálni az embereket)
-Tisztelt publikum! A következő idegen egy csodálatosan vad világból jött! Fogadják szeretettel Balázst!

-Vad viláág?- kérdezi a megszeppent, csuronvizes jelenség. Fején amerikai mintájú kendő, és tetőtöl talpig neoprém ruhában van. Egyik kezében bukósisak, mentőmellény, másikban evező.
-Ugyan, kérem! Ha az ember az eszénél marad, semmi baja nem eshet. Tudják, én a Szlovén vízekről beszélek, illetve a Soca folyóról. Már vagy hat-hét éve járok ki, minden évben egyszer-kétszer, és meglovagolom a hullámokat. Nagyon jó móka..(Nem veszélyes?-kiabálja már megint közbe az a bizonyos ember)
-Nem, mert van felszerelés, látja? Eddig még csak egy kiugrott csuklót láttam, meg egy-két lila foltot. Jó, egyszer megzúztam a csípmet, de semmi komoly. Ugyan, mi baj lehetne? Na, szóval egyáltalán nem veszélyes ( egy-két néző fogja magát, és kimegy. Sajnos a hangoskodó nem).
Ellenben a bulik, szombat esténként! Azok valami fergetegesek! Amikor a Vadvirágosok eldöntötték, hogy ..igen-igen, www.rafting.hu..szóval arra gondoltak, hogy már elegük van a paprikás-krumpliból, csaptak egy kis grillpartit. Na, akkor olyan ügyetlenek voltak, hogy a végén a mi kis teamünk állt be sütni! Lelocsoltuk a csirkéket sörrel, és enyhén..most mi van?
(mindenki pfújol, bekiabál. Ők a vízzel bírkózó, majd meghaló hősöket akarnak)..
-Mennyjenek a fenébe, ez az egész nem arról szól! Arról, hogy van egy kis adrenalin, meg csodálatos táj! Gyönyörű hegyek, és..Hatalmas zúgók, a víz az ember fülébe dobol, ahogy küzd a mindent elsöprő erejével..És a nagy buli szombaton!

(Gyorsan lemegy a színről, habár abbahagyták a bekiabálást. Az a "mindent elsöprő erő"-s rész tetszett nekik. Jön ismét a hoppmester. A háttérben ismét fényképek sora..)

-Khmm, sajnos következő vendégünk baleset miatt nem lehet jelen. Tudják, Írországból jött, de leesett egy lépcsőn, és csúnyán feldagadt a bokája. De semmi komoly, azért pár fényképet hozott. (Fúúúj)
-Hát, ha nem kíváncsiak rá..na jó, akkor mondom. Itt az emberünk látható, amint megmássza azt a várat, ahol a nagysikerű Mel Gibson filmet, a Rettenthetetlent forgatták ( Baseball sapkás (Guiness), vidám fickó a képen. Nagy vigyor, kék, csillogó szem). Aztán ez az emberkéz álltal emelt legelső ránk maradt nagyobb épület, Nyúgréndzs. Kétezer évvel idősebb a piramisoknál.. Aztán ez a Guiness múzeum..Ez valami park.. Most mi van? ( Fújolnak, ők leprechant, szteppet akarnak látni).

-Nos, akkor következő vendégünk..Balázs, aki egyenesen Firenzéből jött mihozzánk! (szorványos taps)

-Helló! ( A fiatalember nagyon fáradtna tűnik, pont olyannak, mint aki megdöntötte ébrenmaradási rekordját, és 37 órát bírt ki egyhuzamban alvás nélkül. Gyűrött Nike pulóver, nappírtól égő arc)..
-Hááát, azt nehéz elmagyarázni, hogy miért szép Firenze (háttérben fényképek a városról). Egyszerű, földhözragadt épületeik vannak. Minden szép, és szabályos rendben van. Az emberek a földön járnak. Akárcsak a város (Hogy tud egy város "járni"?-kiabál be ő)..
-Izé..na szóval, jártam a Santa Croce-ban, ahol..Igen itt van, ahol egy AKKORA kupola van, hogy még..Aztán igen, ez utazótársam, egy angyal..Itt meg egy tengerpart..Ferdetorony..Vénusz Születése..(Unottan beszél, aki nem csak fáradt, hanem bánatos is. Nem érdekli semmi. Valójában az esze egy lányon jár, akit talán megbántott).. Ja, ez itt a Dávid, Michalengelo munkája..Nem érdekel senkit? Akkor megyek is.. (kimegy)

A porondemster jön vissza. Izzad, és levette a kalapját. Egy kis, hármlábú széket hoz. Azon ül le a porond közepén. Szomorúan néz végig a hosszú sorokban kiefél menetelő embereken. Csak egyvalaki marad bent, az, aki a legtöbbet kiabált be. Fekete farmer, fekete trikó. Félhosszú, csapzott haja össze-vissza áll. Szemüveges, frissen borotvált, kicsiny szakálla van. Mivel már csak ketten maradtak, a porondmester hozzá intézi szavait. Beszéd közben veszi észre, hogy amaznak milyen csillogó kék szeme van.

-Én Budapesten élek. A legcsodálatosabb hely, mind az imént hallottak közül. Olyan dolgokat láttam, amiket el sem tudnána..tudna képzelni. Láttam, hogy egy csapat macska milyen szépen, és jól táncol. Vagy láttam Ádámot elkárhozni, majd egy fekete lovagot, akinek egy király minden karját levágja. Vagy két Írt, akik húszan voltak. De láttam én egy öreg színészt, aki vámpírnak hitte magát. Vagy két öreget, aki utolsó nagy szerepükre készültek, de utálták egymást. Nagy színészeket és színésznőket (A padon ülő sorolja magában: Kulka, Haumann, Garas, Darvas, Rudolf, Törőcsik, Dobrogi, Chippola).
Jártam gyönyörű helyeken is! Olyanokban, amik szépségük miatt kápráztatták el szemem, olyanokban is, amiket az ott lévők tettek lenyűgözővé ( a nézőtéren ülő folytattja a litániát: Nemzeti, Nemzeti, Parlament, Vígadó, Radnóti, Madách, Thália, ELTE, Karikás Frigyes u., Népfürdő, Újpest, BS, BS2, Műjég, Hősök tere, Nyulak szigete, Sötétség,)
Az emberek..Minden megtalálható itt! don Quijote, Tiborc, Shakespeare Sötét Asszonya..bohócokat (amikor ezt mondja, lassan lefejti magáról az inget. Alatta szivárványszínű trikó. Lassan lerúgja a fekete cipőt, és piros orrú bohóccipőt húz), és komolyakat egyaránt. Láttam Vámpírokat, meg olyanokat, akik azt hitték magukról, hogy vámpírok. Láttam játékot, sírást, és sírást. Hallottam csecsemő nevetését, és láttam halálát a szépnek. Láttam halálát, és láttam halálát a szépnek. És láttam halálát ( A padon ülő a negyedik halál után is mond egy nevet).
Láttam állatokat is, szép számmal. Csigát, kutyát, macskát, és pillangót, ami talán vörös sapkát hordott, talán nem (Ismét nevek..). Láttam orrszarvút, kevély zsiráfot, és a Gazdát is.
Virágot, feketét-fehéret. Volt Barna, szép szőke, majd szőke, majd barna. Rozsdavörös, és kék. Mintha egy festő tégelyében összekeveredtek volna a színek.(Nevek..de csak három)

A padon ülő felkel. Kérdez, és le nem veszi szemét az arcára fehér festéket kenő porondmestertől
- Miért? Miért csodásabb ez, mint a sok ország, Hiszen ezt már elmondtad egyszer nekik. Odaadnád őket, de azt nem árultad el, hogy miért? Miért szereted jobban e bűzös mocskú, szennyes várost, mint távoli világok káprázatát? Miért nem vágyódsz el oda, hol ez a sok vendég járt?
-Idegen vagyok ott.
-Itt is.
-Igen, de itt úgy vagyok idegen, hogy ismerem a várost.
-Hol vagy hát otthon?
-Mellette. Mellette. Mellette (három név..)
-Áruló vagy, nem más. Álltatod magad, és becsapsz másokat. mint ez az előadás
(lehullanak a pavilon falai. Bömbölő, orkánszerű szé hasít végig a pucér cirkuszon, s egymás után fújja el a pódiumot, széket, ruhát, díszletet. csak ketten maradnak ott, miközben a túlvilági szélvész leszakítja a tájat, és sistergős semmit varázsol köréjük. Nincs nap, nincs fent vagy lent. Nincs betű, nincs élet. Csak ők. Két név. Egy név. A bohóc orrára tesz egy piros ping-pong labdát.
-Lehet. De mond hát, miért nem látod őket, mikor mosolyognak? Mikor nevetnek? Mikor hívnak?Önzetlenűl hívnak, önmagadért. Nem pénzért, nem meséért. A társaságodért. (amaz helyeket, időpontokat mond. Teaház, mozi-maraton, mozi, színház, táncest, szerepjáték, szerpjáték, vámpírkodás, mozi, Élet).
-Azért hívnak, mert teáltalad előnyük lehet. Azért, mert kihasználnak, csak vak vagy észrevenni.. nem tudsz nemet mondani, pedig muszáj lesz.
-Nem hiszek neked! De igazad van, valóban nehéz "nem"-et mondani. Akkor is, ha az életem a tét. Márpedig az.
-Akarsz-e egyáltalán nemet modnani?
-Nem. Tudom, mit akarok elérni, kikkel, mit. Az én életem. Nem a tiéd
-Megint tévedsz. Az enyém is, akár elfogadod, akár nem.
(Villám hasít a semmibe. Messziről fenyegető sötétség közelít. A bohóc arca fénylik a festéktől, s virágot illeszt új, piros kalapkájába. A másik hosszú uszályt növeszt, s fekete, törött szárnyai nőnek. Haja megnő, s megannyi kígyóként hajlanak a szélben. )
-Utolsó kérdésem: Tudod, hogy ki vagy?- Várnak mindketten...
-IGEN!- Kiáltják egyszerre. Egymásra néznek ők, a bohóc és a bukott, majd elmosolyodnak. Mindketten feloldódnak a sötét űr folyékony üstjében.