Finished

Megváltoztunk. Neeem, nem csak mi, hanem a blog is. Köszönhető ez egy olyan embernek, aki volt oly kedves, és kirángatott a mindennapok szürkeségéből az élők világába. Izé..szóval Köszönöm Neked! (Hmm, nem kéne vhol elrejteni egy "design by Gillz" cimkét?:)

Na, vége az utolsó vizsgámnak. Kiszámoltam, hogy ha minden jó amit beírtam, akár hármason is lehet, de a kettesben reménykedek..Éljen a modern linguistics! Juháá! Bár Stefi egy kicsit furcsán nézett a kendőmre..Hiába, nem általános vizsga-viselet, mégha írásbeli is. Ehh, különben is, megkaptam már a magamét emiatt. Egy csöves szólított le egy aluljáróban, hogy:
"-Hé haver, gondolom már a tököd kivan a csövesekkel!
-Háttőő..
-Figyeljjé´ Fehér Rocker, tudnál adni egy kilót, a haverokkal gyűjtünk piára, már csak ennyi kell a fél lityőshöz.."

Hehh, én a "Fehér Rocker". Oké, fehér póló volt rajtam, meg a koponyás kendő..Igazán formabontó viselet..

Innentől szabad vagyok! illetve, ez persze, csak illúzió. Gúzsba kötnek a saját terveim/vágyaim. De legalább egy szegény áldozat jelezte, hogy szívesen venné, ha segíteném egy vizsgára, ha fölkészülne. Naná, hogy angol. Vajon mellette tudok egyébb munkákat is bevállalni? Remélem igen..

Huhh, tényleg sűrű lesz a Július. Legalábbis a vége mindenképp. Az utolsó előtti héten buli, utána megint buli..Remélem nem jön közbe semmi, és nem kell lemondani egyiket sem. Ja, a klántali időpontját még mindig homály fedi. Pedig kéne összejönni. Nehogy már ez is elmaradjon, mint a klántali+ ! Én szívesen mesélek, srácok, de akkor jöjjünk má´ össze!

Holnap Kollektíva! Alig várom..A fene se gondolta volna, hogy egy ilyen industrial/goa cuccot várni fogok. Inkább a társaság vonz, semmint a zene, de hát ezt miért is tagadnám? Eddig is így volt, nemde, kedves Aku?( De, igen. Reméld, hogy lesz villogó stroboszkóp, és akkor még a táncod se lesz olyan..)-Na kuss. Itt én dirigálok, elfelejtetted már? Helyes..

***

Esik. A busz, amin jöttem..A megállóban csak félig volt takarásban. A végén ültem, s a bal oldalon víz-mosta ablakokon hullámzott a világ, jobbra koszos-barnaságban igyekeztek az emberek. Előttem öreg hölgy verekedett a helyéért. Az élet metafórája? Minden az. Annyira átfogó, hogy felfogni ésszel lehetetlen, de a részletek..
Tetszik az idő. Ismét viselhetek bőrdzsekit. Csak sajnos az kevés, még hosszúújú pólóval is. Kéne valami melegebb is. De ez az én időm, most érzem a legjobban magam. Boldog vagyok?
Kezdem elhinni. Végül is, talán törvényszerű. A nehézségek nem szűntek meg, csak elfogadom őket. A barátok átváltoztak haverrá. Hiányolom őket. Minden változik, még én is, nem lehetek örök állandó. Senki sem. Még az Inga sem.
A szél újrarendezi a sivatagot, buckát emel, vagy elsimítja. A hegynek is őa fodrásza, akárcsak a tengeré. Ha kell, szelíd kézzel simít a felszínén, ám ha dühös, ököllel vág rá. Vajon észreveszik ezt? Minden mozog, táncol a világ. Nem áll le, a legapróbb atom is mozog, s a Galaxisok is végtelen keringőt járnak.
Villog egy neoncső. Csacsog egy barna. Pislog a telefon, kifut a kávé, sípol a fax, a tüdő, a fék.
Dobog
Dobog
Dobog
Újra élek.