post modern
2006. 03. 02. csütörtök
Elég sokáig tartott, míg az utolsó bambuló külföldit is kitessékeltük a boltból, legalábbis nekem egy örökkévalóságnak tűnt. Utána rohantam előhalászni a Metallica CD-t, és belepaszíroztam a lejátszóba, Mona nagy örömére. Halleluja, nagyon kellett ez a rohadt "Bjútifúl néééécsőőőr" után. Hú, de utáloooom! Majd felállítottuk bázisunkat a belső irodába, ahova természetesen nem hallatszik a zene. Józsi rohant is kikapcsolni..Ki hinné? Megfosztott ettől az apró örömtől is, de oda se neki, már megszoktam. Ági már megkent egy nagy adagnyi zsíroskenyeret, és kezdésnek ittunk egy kis vodkát. Kipróbáltam Nagyapó módszerét a tömény ivására, és bevált! Alig éreztem meg az alkholt. Nem rossz, nem rossz.. Majd ettünk a Nyitrai féle csereszenyéből..Egy üveg kompótról leöntötte a levet, és rátöltött pálinkával. Az egész állt vagy egy hétig, míg eszébe nem jutott a cucc. No, ebből ettem pár szemet, ám Orsi vagy hatot! Látszott is rajta. Mona és Józsi külön eldiskuráltak, míg a többség hallgatta Attila temetéses sztorijait. Jah, néha különtrécselést folytattam a főnökkel, mindenféle utazásainkról. Majd Mona kiütötte magát ( szivar+vodka kombó?), és bezárkózott a wc-re. Linkin persze követte, vígasztalni, vagy azt a rejtélyes dolgot csinálni, ami miatt a nők kettesével járnak a klotyóra. Addig az eléggé jókedvű Viktor és Orsi nadrágot cseréltek. Komoly. A 160 centis nő és a nála két fejjel magasabb srác. Hát..Azt hiszem, én még részegen se csinálnék hasonlót (sem). Majd jött a könnyes búcsú, és irány haza.
A metrón "természetesen" összeakadtam a jókedvűekhez tartozó rasszal. Ezek a részeg, naggggyon kemény jókedvűek voltak. Természetesen "kövessük-a-hülyét" kellett velük játszani. Mivel hulla fáradt és spicces voltam, nem igazán hatott meg a dolog. Vagy csak az évek tapasztalata? Mindegy. Még akkor sem rezdültem össze, amikor késsel elém állt az egyik, és rámkiáltott. Jót nevettünk. Főleg akkor, amikor felismertem az öcsém egyik cimboráját a pengét villogtató hülyében. Az ő agyi kapacitása egy kicsit kevesebb, így azért rákérdezett: "Te nem a Kozó testvére vagy?". De. "Nem ijedtél meg, ugye?" Nem. Itt élek lassan 15 éve. Megszoktam. Azt hiszem, ezzel az érdeklődésüket el is vesztettem, és otthagytak. Én meg boldogan robbantam be a "még" otthon melegébe, s dőltem az ágyba, hogy rémálmaim legyenek.
2006.03. 03. Péntek.
Gratulálok! Őszíntén! Tegnap este kapok egy SMS-t, hogy ma buli! Hát igen, ez a szervezés csúcspontja! Miriel nem is kapott értesítőt, nyilván már valahogy érzi, hogy milyen az, ha letolnak egy buliért, amin nem vagy ott, hogy miért nem mentél el! Hát mert nem szólt senki, vazzz! No, de egy újabb ok, hogy várjam a nap végét, egy újabb lassító mechanizmus, ami tízszeresére növeli azt a kilenc órát, amit melóval töltök.
De végre láthatom a Kedvesem, vééégre. Hiányzott nagyon már. természetesen ő mindenféle színjátszón meg abrakadabrán van, úgyhogy külön megyünk oda. Mindegy, Áfi majd elkisér, és fogja a kezem a sötétben, nehogy eltévedjek. Megjegyzem: gyalog mentünk, és simán odataláltunk. A kaputelefon számát, meg ő tudta fejből, le a kalappal.
Én a Libri buli és a rémálmok kialvatlanságával a vállamon nekiveselkedtem, hogy jól ébren maradok. Ami többé-kevésbé sikerült is. Dumáltunk egy jó ideig a TV előtt. Kiderült, hogy Cica ugyanott Jitsu-zott, ahol én, és voltaképp már másfél évtizede ismerem. Mik vannak? Hiányzik az edzés, nagyon-nagyon hiányzik.
Majd befutottak a többiek is, és at last, átölelhettem szívem szerelmét. Majd nekiálltak Catanozni. Próbáltam figyelni a szabályokra, de elég nehezen ment. Közöltem is, hogy én inkább csak figyelném a dolgot, a lényegi részt rábíznám Gillzre. Meglepetésemre megérkezett Ancalimon és Pók is, akikkel ilyen megmozduláson még nem találkoztam. Mik vannak! Pókkal, és egy lánnyal nekiálltunk pókerezeni, majd a megérkező Attila is beállt. Hát, piszok mázlim volt, az már biztos! Kb. Megötszöröztem az induló tőkémet. Mák-mák-mák. Jól szórakoztam. Jah, és Ankalimon hazavitt kocsival, még épp időben. Ezúttal is hála néki. De hogy kinyírt "gyilkosos"-ban, azért nincs megbocsájtás. Nincs, dlágaszág, ninc hát!
2006.03.04. szombat
Apáéknál. Kocsival. Beszélgetni kellett. Sokat. Meg sakkozni. Elcsesztem megint. Először megvertem világossal, majd kockáztattam sötéttel ( természetesen nem jött be), majd világossal ( ez sem). kikaptam jól. Ebéd finom volt, kár, hogy a császármorzsa odaégett. Utána irány bevásárolni. Apám jobban bírja, én már a második ruhapróbálásnál sikítok, és remegek a feszültségtől. Hm, miért van az, hogy a Marks and Spencerben egy nyavajás ing, ami tetszik is, legalább tíz ropi? Fene essen belé. Meg felső is, minimum 12ezer. Grrrr.. Apám megkérdezte, hogy mire lenne szükségem, és harapófogóval kihúzta belőlem, hogy egy farmerre. Oké, vettünk egy farmert, hármat próbáltam, és iskeresen hárítottam a pólóra tett felajánlását is. Van nekem olyan elég, köszönöm.
Még Dunakeszin apám kezembe nyomott egy szarvas szalámit. Olyan büdös volt, mint bármelyik szaftos parasztkolbász. Hova a fenébe tegyük? Csak a Szabolcs fogja enni, baromi nagy,d e azért köszönöm..A szaga ultrabrutál. A tárolóba helyeztük el, titkon bízván abban, hogy ellopják.
2006. 03. 06.
Balázs szorgos hangyaként dolgozik. Unatkozik. Alig akad vevő, és nincs mit tenni. Majd jő a játék, és mehetünk Blintékhez. Mármint a játék a többieknek, a hosszú bemesélés szakasza. Én addig unatkozom? neeem, beszélgetek grétával, aki kártyát vet nekem. Crowely tarot, és egyzserű személyiség teszt. Ami vagyok, és amit mutatok mindenkinek: A Császár. Ami vagyok, de rejtve van mindenki előtt, előttem is: A remete. Amit mutatok magamról a külvilágnak: Bátorság. Ami belül vagyok, és tudok róla: Korlátozás. Szép kis személyiség, mondhatom. Eléggé maszkulin, és technokrata egy ember vagyok, ezekszerint. Grétával sokat beszélgettünk, majd a leány megsürgette a játszókat, s egy csere után már Blinttel kártyáztunk a szomszédban. Anti brujahkal kaptam ki a torcsik ellen. Alappakli a nem annyira alappakli ellen. Sebaj, sok borsot törtem az orra alá azért..Csak jó vampok jöttek volna, akkor még tudtam volna valamit kezdeni, e így se volt rossz a dolog. Majd kirúgtak a kártya mellől, és irány a játék. Immáron velem is. Jó lesz ez. De galád módon figyelmeztettema Kedvest, hogy mennyi az idő. ÉPPEN elcsíptem az utolsó metrót, úgyhogy megérte. Talán. Ugye nem haragszol?
Elég sokáig tartott, míg az utolsó bambuló külföldit is kitessékeltük a boltból, legalábbis nekem egy örökkévalóságnak tűnt. Utána rohantam előhalászni a Metallica CD-t, és belepaszíroztam a lejátszóba, Mona nagy örömére. Halleluja, nagyon kellett ez a rohadt "Bjútifúl néééécsőőőr" után. Hú, de utáloooom! Majd felállítottuk bázisunkat a belső irodába, ahova természetesen nem hallatszik a zene. Józsi rohant is kikapcsolni..Ki hinné? Megfosztott ettől az apró örömtől is, de oda se neki, már megszoktam. Ági már megkent egy nagy adagnyi zsíroskenyeret, és kezdésnek ittunk egy kis vodkát. Kipróbáltam Nagyapó módszerét a tömény ivására, és bevált! Alig éreztem meg az alkholt. Nem rossz, nem rossz.. Majd ettünk a Nyitrai féle csereszenyéből..Egy üveg kompótról leöntötte a levet, és rátöltött pálinkával. Az egész állt vagy egy hétig, míg eszébe nem jutott a cucc. No, ebből ettem pár szemet, ám Orsi vagy hatot! Látszott is rajta. Mona és Józsi külön eldiskuráltak, míg a többség hallgatta Attila temetéses sztorijait. Jah, néha különtrécselést folytattam a főnökkel, mindenféle utazásainkról. Majd Mona kiütötte magát ( szivar+vodka kombó?), és bezárkózott a wc-re. Linkin persze követte, vígasztalni, vagy azt a rejtélyes dolgot csinálni, ami miatt a nők kettesével járnak a klotyóra. Addig az eléggé jókedvű Viktor és Orsi nadrágot cseréltek. Komoly. A 160 centis nő és a nála két fejjel magasabb srác. Hát..Azt hiszem, én még részegen se csinálnék hasonlót (sem). Majd jött a könnyes búcsú, és irány haza.
A metrón "természetesen" összeakadtam a jókedvűekhez tartozó rasszal. Ezek a részeg, naggggyon kemény jókedvűek voltak. Természetesen "kövessük-a-hülyét" kellett velük játszani. Mivel hulla fáradt és spicces voltam, nem igazán hatott meg a dolog. Vagy csak az évek tapasztalata? Mindegy. Még akkor sem rezdültem össze, amikor késsel elém állt az egyik, és rámkiáltott. Jót nevettünk. Főleg akkor, amikor felismertem az öcsém egyik cimboráját a pengét villogtató hülyében. Az ő agyi kapacitása egy kicsit kevesebb, így azért rákérdezett: "Te nem a Kozó testvére vagy?". De. "Nem ijedtél meg, ugye?" Nem. Itt élek lassan 15 éve. Megszoktam. Azt hiszem, ezzel az érdeklődésüket el is vesztettem, és otthagytak. Én meg boldogan robbantam be a "még" otthon melegébe, s dőltem az ágyba, hogy rémálmaim legyenek.
2006.03. 03. Péntek.
Gratulálok! Őszíntén! Tegnap este kapok egy SMS-t, hogy ma buli! Hát igen, ez a szervezés csúcspontja! Miriel nem is kapott értesítőt, nyilván már valahogy érzi, hogy milyen az, ha letolnak egy buliért, amin nem vagy ott, hogy miért nem mentél el! Hát mert nem szólt senki, vazzz! No, de egy újabb ok, hogy várjam a nap végét, egy újabb lassító mechanizmus, ami tízszeresére növeli azt a kilenc órát, amit melóval töltök.
De végre láthatom a Kedvesem, vééégre. Hiányzott nagyon már. természetesen ő mindenféle színjátszón meg abrakadabrán van, úgyhogy külön megyünk oda. Mindegy, Áfi majd elkisér, és fogja a kezem a sötétben, nehogy eltévedjek. Megjegyzem: gyalog mentünk, és simán odataláltunk. A kaputelefon számát, meg ő tudta fejből, le a kalappal.
Én a Libri buli és a rémálmok kialvatlanságával a vállamon nekiveselkedtem, hogy jól ébren maradok. Ami többé-kevésbé sikerült is. Dumáltunk egy jó ideig a TV előtt. Kiderült, hogy Cica ugyanott Jitsu-zott, ahol én, és voltaképp már másfél évtizede ismerem. Mik vannak? Hiányzik az edzés, nagyon-nagyon hiányzik.
Majd befutottak a többiek is, és at last, átölelhettem szívem szerelmét. Majd nekiálltak Catanozni. Próbáltam figyelni a szabályokra, de elég nehezen ment. Közöltem is, hogy én inkább csak figyelném a dolgot, a lényegi részt rábíznám Gillzre. Meglepetésemre megérkezett Ancalimon és Pók is, akikkel ilyen megmozduláson még nem találkoztam. Mik vannak! Pókkal, és egy lánnyal nekiálltunk pókerezeni, majd a megérkező Attila is beállt. Hát, piszok mázlim volt, az már biztos! Kb. Megötszöröztem az induló tőkémet. Mák-mák-mák. Jól szórakoztam. Jah, és Ankalimon hazavitt kocsival, még épp időben. Ezúttal is hála néki. De hogy kinyírt "gyilkosos"-ban, azért nincs megbocsájtás. Nincs, dlágaszág, ninc hát!
2006.03.04. szombat
Apáéknál. Kocsival. Beszélgetni kellett. Sokat. Meg sakkozni. Elcsesztem megint. Először megvertem világossal, majd kockáztattam sötéttel ( természetesen nem jött be), majd világossal ( ez sem). kikaptam jól. Ebéd finom volt, kár, hogy a császármorzsa odaégett. Utána irány bevásárolni. Apám jobban bírja, én már a második ruhapróbálásnál sikítok, és remegek a feszültségtől. Hm, miért van az, hogy a Marks and Spencerben egy nyavajás ing, ami tetszik is, legalább tíz ropi? Fene essen belé. Meg felső is, minimum 12ezer. Grrrr.. Apám megkérdezte, hogy mire lenne szükségem, és harapófogóval kihúzta belőlem, hogy egy farmerre. Oké, vettünk egy farmert, hármat próbáltam, és iskeresen hárítottam a pólóra tett felajánlását is. Van nekem olyan elég, köszönöm.
Még Dunakeszin apám kezembe nyomott egy szarvas szalámit. Olyan büdös volt, mint bármelyik szaftos parasztkolbász. Hova a fenébe tegyük? Csak a Szabolcs fogja enni, baromi nagy,d e azért köszönöm..A szaga ultrabrutál. A tárolóba helyeztük el, titkon bízván abban, hogy ellopják.
2006. 03. 06.
Balázs szorgos hangyaként dolgozik. Unatkozik. Alig akad vevő, és nincs mit tenni. Majd jő a játék, és mehetünk Blintékhez. Mármint a játék a többieknek, a hosszú bemesélés szakasza. Én addig unatkozom? neeem, beszélgetek grétával, aki kártyát vet nekem. Crowely tarot, és egyzserű személyiség teszt. Ami vagyok, és amit mutatok mindenkinek: A Császár. Ami vagyok, de rejtve van mindenki előtt, előttem is: A remete. Amit mutatok magamról a külvilágnak: Bátorság. Ami belül vagyok, és tudok róla: Korlátozás. Szép kis személyiség, mondhatom. Eléggé maszkulin, és technokrata egy ember vagyok, ezekszerint. Grétával sokat beszélgettünk, majd a leány megsürgette a játszókat, s egy csere után már Blinttel kártyáztunk a szomszédban. Anti brujahkal kaptam ki a torcsik ellen. Alappakli a nem annyira alappakli ellen. Sebaj, sok borsot törtem az orra alá azért..Csak jó vampok jöttek volna, akkor még tudtam volna valamit kezdeni, e így se volt rossz a dolog. Majd kirúgtak a kártya mellől, és irány a játék. Immáron velem is. Jó lesz ez. De galád módon figyelmeztettema Kedvest, hogy mennyi az idő. ÉPPEN elcsíptem az utolsó metrót, úgyhogy megérte. Talán. Ugye nem haragszol?
posted by Dreamer at 8:42 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home