titkok kertje

Személyeskedjünk tovább, és vissza a gyökerekhez. A szépfiú mondta azt, hogy miért nem költözök össze Gillzzel. Ő elképzelhetetlennek tartja, tartotta az összes kapcsolatát összeköltözés nélkül. Azt mondta, hogy beleőrülne, hogy ha nem látja éjjel-nappal a párját, akit szeret ( majdnem lányt írtam). Igen, igaza van, valamilyen téren. Kénytelen vagyok beismerni, hogy a rosszkedveim habár permanensnek tűnnek, mégha nem is beszélek róluk, de azonnal eltűnnek, ha vele vagyok. Közhelyes, és nyálas, de ez van. Egyébként meg magammal kapcsolatban csak a csipogásom szokott nyálas jelzőt kapni. Értetlen és érzéketlen, vagy mi. Fogalmam sincs, hogy miként reagáljak bizonyos helyzetekben, s az érzelmi inteligenciám hiánya elég gyakran kiütközik. Ennek ellenére szeretem ezt a lányt. Kísértések azért vannak. Nem is tagadom, hogy ne gondoljak arra, hogy pl.: nem lenne kellemetlen megdöngetni a "diák"ot, aki őzikeszemekkel néz fel az ott dolgozókra - vagyis rám. Ennek ellenére tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy ha egy gyors menetre kerülne sor a wc-ban, akkor: 1; asszem a 20 percnyi élvezet után hosszú évek nyomora jönne. 2; nem tudok hazudni Gillznek, és elmondanám, amint találkozunk. 3; hazudnék magamnak, és reggel egszercsak nem mennék be dolgozni, mert annyira depressziós lennék önnön mocskomtól, hogy hónapokig nem látna senki. Hiába. Az kislovag még él bennem. Szerencsére meglehetősen hűséges típus, még olyan napokon is, mikor ennyi szép nő jön be a boltba. Ma három is akadt ( egyik a diák). A második csak "szimplán" szép volt, a harmadik meg dáma. Igazi dáma, fehér, köntös szerű ruhában, csipkés fehér kesztyűben, hosszú, hullámos vörös hajjal. Közben egyre rosszabb kedvem lett. Úgyhogy olvastam, és meg kell vallanom, hogy eddig S. úr könyve nagyon tetszik. Olyan nívó-beli szakadék tátong közte, és Rízs Anna között, hogy Anna belevész a mélységbe. Jövő héten két fontos beszélgetésem is lesz. Egy tuti: Boszilány végre ráér. Furcsa, mert anno februárban még ő kérte, hogy beszéljünk. A másik: Geret, akiben ilyen téren még mindig nem bízom.. Mindegy, én felajánlottam neki, hogy mikor. Sűrű szünnapjaim lesznek, az már tuti. Szóval Magyarország a szép nők országa. Ha valaki megkérdezné ( ugysem teszi senki), hogy mi az ideálom, akor vonogatnám a vállam. Én a szépséget szeretem. A típusokat. Van, hogy egy haj el tud csábítani, vagy egy comb. Meg kell jegyeznem, hogy ezek csupán részletek, és vallom, hogy az igazi szépséget soha nem definiálhatja külső jellemző. Ezért is lehet szép egy idő mamika, aki összeaszott, mint egy alma, mégis a szeme, a sugárzása teszi őt széppé. A kívánatosság más kérdés, ugyebár. Habár nagyon kívánatos volt tegnap a Duna plázában az ultramini-szoknyás "lény", mégsem nyúlnék hozzá, max gumikesztyűben, bottal. Na meg lefeküdni valakivel. Az egészen más tészta. Mélyen elitélem az 1 éjszakás kapcsolatokat, tékozlásnak tartom. Élvezet? Ugyan. Ezernyi egyéjszakás sem érhet fel azzal, ha szerelmes vagy, és őérte bújsz ágyba, vele akarsz eggyé válni, esküt tenni, egésszé lenni. Ezért éri meg hosszútávon lenni valakivel, semmint gyakran "vadászni". Egyébkén, Gillz, teljesen őszíntén, mellébeszélés nélkül: igazad volt. Tényleg nem vagy szép. Te vagy a legszebb.