I haaad a Dream ( Joe)!

Izgalmasan telnek napjaim? Két dologról kívánok eme fórumon megemlékezni. Az egyik a "Kiképzésem".

Csütörtökön csak négyig dolgoztunk, utána a tárgyalóban tartottunk egy kis továbbképzést. Három részre osztanám, mint ahogyan Attila is így tett.
Első ízben jött a szokásos lecseszegetés. Igen, megint kaptam egy kicsit név szerint. Eljárt a szám az egyik megbízó felé, hogy hajdanán mennyire szar volt a rendszerünk. Szerintem bagatel ügy, mondjuk a reputációnk szempontjából nem biztos. Bár az is igaz, hogy két hónap, és kirúgnak (november vége, vagy December eleje, talán). Meg sok olyan dolog volt, amit nem vettem magamra, szerencsére, sőt. Mindegy, ma amúgy is magam voltam az alma a sültmalac szájában.
Másodszorra jött a tesztecske. Hülye kérdésekkel, amiknek vajmi kevés haszna van munkám során. Mondjuk ez is volt a célja, ugyanis Attila kinyomtatott egy tesztlapat, amit Norbi megtalált, lemásolt, és ledarált, mintegy "véletlenül". A kérdéseket megosztotta három emberrel..Velem nem, kösz, haver! Ezért Attila gondolt egyet, és megszórta olyan dolgokkal a teszztet, amire véletlenül sem tudnánk a választ. Majd, miután kitöltöttük, jött a szivatásunk, simét. Lassan megszokom, de csak most látom, milyen irányított alázás volt, akkor nem nagyon éreztem.
Majd játszottunk egy szituációs játékot. Kivel is? Jah, persze, az én "produkciómat" boncolgattuk. Nem baj, ezt már élveztem, és ment is. Nem is nagyon kötöttek belém, szerencsére. Legalább el tudom játszani, hogy jó vagyok, ha nem is.
Az egésznek nem volt sok értelme, szakmailag nem képződtem, csak a bőröm lett vastagabb. Ha ez is kell, ám legyen. Mindenesetre megalapozta a napi hangulatom, rendesen.

Másodsorban meg kell emlékeznem a péntekről is. A délutánról-estéről. Ugyanis nagyon komolyan el kell gondolkodnom, hogy mi a francot csináltam aznap. Objektíven: Olyan dolgokat vetettem a Kedves szemére, amikere nemhogy nem szolgált rá, de egyenesen vérlázítóan kicsinyes és.."nem úriemberhez méltó" viselkedés volt. Ráadásul minden ok nélkül, utánagondolás nélkül bántottam meg, ébredvén fel BENNE lelkiismeret furdalás. Duplán érzem bűnösnek magam emiatt. Nem azért, mert vitáztunk, hanem mert alattomosan, a szavaimmal megbántottam, és ez kétszeresen csapódott le benne, érezvén magát rosszul. Nem miattam, miatta. Amúgy is önmarcangolós típus, és erre rátettem egy lapáttal. Tudatosan? Egy fenét! Szégyellem magam.
Azért..meg kell halkan jegyeznem, hogy egy rossz napnyi nyűgős, és kicsinyes undor ezt válthat ki belőlem, ami az este végére, teljesen elpárolgott, hiszen rájöttem hibámra. Így, miután elváltunk egy beszélgetős bulizás után Blintéknél, olthatatlan üresség maradt bennem, mely utána kiáltott.


Kiegészítés: A blognak, vagy Gillznek, attól függ, ki van éppen "kéznél". Nekik öntöm ki a lelkem, amikor kiborul a bili.
Kiegészítés 2: A színitosz, ha úgy folytatódik, mint most, akkor nem tudom. Ha úgy, mint múlt héten, akkor számomra: két hét, de legkésőbb egy hónap múlva abbahagyom.
Kiegészítés 3: Pontos infók hiányában, a kisujjamat sem mozdítom Gondolinért, amíg nem kérik, hogy pl.: tanuljak szöveget, mert elkészült a végleges szövegkönyv. Vagy mikor menjek próbára. Nem halok bele, mint a Fornostba.

Általában meg: Még mindig nincs annyi lelkierőm, hogy ismét megnézzem a Grave of the Firefliest. A Samurai Champloo inkább szórakoztat. meg tremere-t olvasok..Kicsit táp a főhős, ennek ellenére sajnálom szegényt. Oly´ sokan szívatják. Tisztára, mint Heinrich, aki él és virul, köszöni szépen. Átverés volt az egész, Február óta tudom. Nem mondtam el senkinek, hogy nem halt meg, sőt. És most ismét, csak semmi kedvem játszani. Most. Mert van, amikor szeretnék. Hírózozom, és filmet nézek, és olvasok. Ha nem dolgozom. És nem vagyok Vele.