Poker+late night

Afranc, késtem sokat, de még sprinteltem is, ami nem szokásom. De hamar Győrbe értünk, annak ellenére, hogy szegény autó agyvize forrogatott. Minden simán ment, a játékom közepe felé egyértelműen uraltam az asztalt, az emberkék, amikor emeltem,inkább viszakoztak, amikor meg nem, nos, akkor volt sorom, vagy párokat kaptam osztásnál.
Ez is lett a vesztem. Kaptam kézbe egy J párt. Húha, ez egész jó lap, ezzel is lehet kezdeni valamit. Az addig egész jól játszó lány megadta a hívásom. Megint..megint..Most vagy jó lapja van, vagy csak blöfföl. A második baromi nagy hívásomat is csak megadta, nem emelt rá (akkor tudtam, hogy jó lapja van/tesztel, mennyire bízom a sajátjaimban). Mindeközben az asztalon river után flushöm lett, j volt a legnagyobb lapom. Oké, lássuk..
A csaj Ász párt kapott kézbe. Hörr. És Ász flöshel nyert. Hörr megint. sebaj. Innentől jobbára csak dobáltam a lapjaimat, soha semmit nem kaptam sajnos. 200/400-nál úgy tűnt, hogy két kör, és kiesem, úgyhogy elkezdtem viszonylag közepes lapokkal agresszíven fellépni. Végül asszem K+8-assal bemondtam egy All In-t, egy olyan floppra, ahol sorom, színem lehetett volna, valamint egy nyolcas párom is volt. Ismét Ász kéz megver.Nem jött nekem lap, a srác meg mosolyogva gyűjti be a maradék zsetonjaimat.
Ötödiknek estem ki, ergo öt rosszabb játékos volt nálam az asztalunkon. Nem vagyok se nem büszke, se nem szomorú. Egy kicsit sokkolt, hogy közölték velünk, hogy másodikok vagyunk, majd háromnegyed óra múlva azt, hogy mégsem (elszámolták a pontokat, egy ponttal maradtunk le a holtversenyben végző első kettőtől 74/74, 73).
Gratula a csapatnak, valóban egyetértek Csinczyvel, hogy nagyon jók voltunk/vagyunk. Peet és az apukája külön vállveregetést érdemel, hiszen megynerték az asztalukat, nem akármilyen játékkal ("gyere négyes"- jött). Szegény Iminek meg pechje volt, nagyon-nagy pechje, egy elhúzódó heads up-ban.

Pöstre elég nehezen értünk, Sok baleset/útszűkítés volt. Mondjuk magát balesetet nem láttunk, csak egy helyen egy félrehúzódott kocsit. Ami a hangulatomat lenyomta, az a zene volt..Valahogy mindig depis leszek ezektől a sunshine muzsikáktól. Az meg rátett egy lapátra, hoiyg ismeretlen városrészben, éjszaka kerengek, és senki nem veszi fel a telefont. kivéve Miriel, aki nem votl a célállomáson. Úgyhogy egy mellkasomig érő, ám roppantul izmos helyi fiatalember mogorván útbaigazított (rendkívül pontosan ismerte a helyszínt) és befutottam holtfáradtan Aralékhoz. Nem akartam alkoholizálni üres gyomorra, úgyhogy szinte megittam vkinek a gyümölcslevét (mea culpa). Cica először szkeptikusan hallgatta végig a versenyes beszámolómat, utána már egész jól elbeszélgettünk. Töbnyire bambultam az este alatt. Majd aze gyik srác hazavitt minket, ezúton is ö´hök hálánk.

Gillz hajnalra rosszul lett, itattam vele Kombucha teát. Nem tudom, hogy ettől-e, vagy mert elmúlt magától, de jobban lett, viszont nem tudott felkelni. Én meg nem eröltettem. Aludtunk kb. 2 órát. Utána álmomban lezuhantam és meghaltam, arra ébredtem, hogy a pulzusom eléggé megugrott és szájon kapkodtam levegőt. Brrr, never again this shit.

Most meg bambulok. Nem tudom, mi lenne a jobb..Egy gyö9mrői cucc, vagy itthon aludni. Zombáj vagyok rendesen.