A Világ legszomorúbb filmje
Talán a Faun Labirintusa. Minden adva van, hogy az legyen. S a legőrjítőbb, hogy még a végén sem tudod eldönteni, hogy valóban az-e. Végig úgy nézed, hogy nem kapsz konkrét bizonyítékot a valóságra. Pedig.. az idő szűkös, a film pumpáló ritmusa visz előre, a várt, de borzongva utált végkifejlet felé. Mind tudjuk, minek kell történnie. Mind tudjuk, hogy ára van a Földmélyi királyságnak. Mind tudjuk, hogy ebben a világban soha, senki nem lehet boldog.
Legalábbis azon a vásznon. Miért van az, hogy a spanyol filmek sokkal..őszintébbek, mellbevágóbbak, őrjítőbbek, IGAZABBAK, mint bármelyik hálivúdi vacak? Itt van például az "Ördöggerinc". az is ugyanolyan borzasztó, mint a Faun Labirintusa, csak misztikusabb. ott egyértelmű, hogy a valótlan valós, de ugyanolyan szomorú. A vége főleg, a hivatásától és szeretetétől raboskodó doktor, aki soha nem nyerhette el azt, amire vágyott bűnhődik leginkább. De az Ördöggerincben van valami..igazságosság, valami beteljesült vég. A gyerekek talán megmenekülnek, a bűnösöknek rossz lesz, igaz, a dokinak is.
A Faun Labirintusából mindez hiányzik. Hiányzik a bizonyíték, hogy ez az egész nem egy kislány, egy bolond kislány aberrált fantáziája. Csak az a baj, hogy a néző gyomra nem fogadja be a valóságot, s a kislány útját akarja igaznak vélni.
S mindezek teljében ott van még az a dallam is. A szememben olyan erős, mint Morricone "Profi"-ja, vagy..nem is tudom. Hirtelenjében nem jut eszembe más ötmásodperces dallam, ami ennyire mellbevágó lenne. De nem is érdekes. A Faun Labirintusa a furcsa kettősége miatt lesz a világ (eddigi) legszomorúbb filmje, amit vagy a moziban, vagy otthon siratsz meg, egyedül.
Legalábbis azon a vásznon. Miért van az, hogy a spanyol filmek sokkal..őszintébbek, mellbevágóbbak, őrjítőbbek, IGAZABBAK, mint bármelyik hálivúdi vacak? Itt van például az "Ördöggerinc". az is ugyanolyan borzasztó, mint a Faun Labirintusa, csak misztikusabb. ott egyértelmű, hogy a valótlan valós, de ugyanolyan szomorú. A vége főleg, a hivatásától és szeretetétől raboskodó doktor, aki soha nem nyerhette el azt, amire vágyott bűnhődik leginkább. De az Ördöggerincben van valami..igazságosság, valami beteljesült vég. A gyerekek talán megmenekülnek, a bűnösöknek rossz lesz, igaz, a dokinak is.
A Faun Labirintusából mindez hiányzik. Hiányzik a bizonyíték, hogy ez az egész nem egy kislány, egy bolond kislány aberrált fantáziája. Csak az a baj, hogy a néző gyomra nem fogadja be a valóságot, s a kislány útját akarja igaznak vélni.
S mindezek teljében ott van még az a dallam is. A szememben olyan erős, mint Morricone "Profi"-ja, vagy..nem is tudom. Hirtelenjében nem jut eszembe más ötmásodperces dallam, ami ennyire mellbevágó lenne. De nem is érdekes. A Faun Labirintusa a furcsa kettősége miatt lesz a világ (eddigi) legszomorúbb filmje, amit vagy a moziban, vagy otthon siratsz meg, egyedül.
posted by Dreamer at 7:58 PM
5 Comments:
Ezzel most húdeszívemből szóltál. Bár az Ördöggerincet nem láttam. De az a dallam számomra is a tömény, sűrített fájdalom. És a film az egyik legsokkolóbb, amihez szerencsém volt idáig. (Lehet, hogy nem egyedül kellett volna megnéznem egy majdnemüres nézőtéren?)
Angwen: közösségben csak valakinek a vállán sírtál volna.
Még ilyen dallam nekem van egypár, pl Morricone Volt egyszer egy vadnyugatából a harmonika. (igaz az bár sokkoló tud lenni de messze nem ennyire szomorú)
ez nagyon durva, de egy hete néztem meg ágitól független...ezt kaptam kölcsön O.O
Hehe..Tudom :D. Nem is tudom, miért néztem meg mostanában, talán mert..hiányzott a film igazsága (további földbedöngölésre van szükségem, azt hiszem?..)
ami nekem is a legfurább volt, hogy azzal az érzéssel jöttem ki, hoyg azt akartam hinni, hogy a kislánynak van igaza. És akkor a valóság mocskosul a földhöz vágott...
Post a Comment
<< Home