szégyenem, avagy a hatalomszavak a téli klántalálkán

Kalandos, és kellemes hetem volt...

A héten lerobbant a Volán egyik legkiválóbb járata. Először arra letünk figyelmesek, hogy az utastér hátsó fertájában iszonyatosan büdös lett. Valószínűleg leégtek a féktárcsák... Még szerencse, hogy nem a pusztában, hanem Érd közelében, így nem kellett órákat várni a "mentőjáratra". Mindenesetre nem okolom a Volánt, négy év alatt ez volt az első lerobbanásom. Volt olyan, hogy eltévedt a vezető, vagy hogy baleset volt. Azért nem semmi. Az utazásban az utazás a legrosszabb...
Persze egy napra rá a BKV is csődölt. Csak arra lettem figyelmes, hogy 15 perce nem jött metró. A zenétől a fülemben ugyan nem hallottam semmit, de a bemondó veszettül magyarázott valamit. Na, egy idő után csak belehallgattam, és akkor jöttem rá, hogy ott kéne hagyni az egész állomást. Mindegy, az 1-es villamos hazavitt. Tök jó, hogy olyan kies helyen lakom:)

Péntek...
természetesen a nap ismét a színjátszóról szólt. Illetve, meglepetés, mégsem. A beszédtech. ismét jól sült el, illetve hála a csoportbontásnak, mégjobban. Nem tudom, hogy Cue mit tanított, de félek, hogy ha ismét öszevont csoport lesz, akkor a társaság fele nem fog szuperálni...és az nem az én csapatkám lesz. Mindegy, nem ismerem őket, nincs jogom máris rosszmájúnak lenni. Hiába az idő megtanított cinikusnak lenni. Csak nőném már ki.

Gillz...Végül is van benne valami, amit mondott. Ahhoz, hogy beszélgessünk, nem kell feltétlenül egy buszmegállóban álldogálni. Nyolc után indultunk el, és fél tizenegyre sikerült hazaérnem. Nem semmi...

Tegnap. Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő! De hogy Rudolf Péter és K.-Molnár Péter NAGY színészek, az tuti. Aki tudja, az nézze meg a "Kövekkel a zsebben" c. darabot. Két színész, és húsz szerep. Mindet ők játszák el, minimális díszlettel ( nyolc szék, két asztal). Brilliáns volt. Azért végre láttam Boszin, hogy, hála Istennek, csak barátom. Most végre láttam, így nem gyötör tovább a lélek. Huhh. Ez miért fontos? Néha már attól lelkiismeret furdalásom van, hogy a piroson megyek át..Néha meg vállrándítással intézem el a leggusztustalanabb hazugságaimat is. Lehet, hogy egy kissé tudathasadt vagyok? Nem, dlágaszágom, mi asztán neeem....

Ma. Apa hazaért Dél-Afrikából (Jól írtam, kedves dr. Hőnyi Ede?) . Vadászott. mennyire utálom a vadászatot és a vadászokat! Tudom, a szükséges vadállomány miatt kellenek, de vajon ezer évvel ezelőtt miért nem pusztultak ki az erdők egy esetleges túlnépesedett vaddisznócsorda miatt? Szóval ez, mondjon bárki, bármit, csak véres, és nagyon is emberi szórakozás. Még sikerült jó képet vágnom apa fotóira, amikor a legyilkolt állatok előtt bambán vigyorgott. Jee..
Apa szerint Nagypapának max. egy fél éve van hátra. Lehet.

TÉLI KLÁNTALÁLKA II.;

Szóval haladjunk tovább. A mai bejegyzésnek azt az alcímet kellett volna adnom, hogy "A nagy Kolbászisten színrelép!"...
Az eleje olyan ködös. Arra emlékszem, hogy a társaság hamar végigrohant Kharon vagy az én modulomon, és bepunnyadt. Akkor engedtem a sok könyörgésnek és rinyálásnak, és felkészültem egy kötetlen horror játékra. A sztori szerint a srácok a világ első személyi-repülőgé járatán balesetet szenvednek, és lezuhannak az Északi-sark környékén. Majd a hideg vízben egészen furcsa helyre hányódnak..
A trükk az volt, hogy amikor a gép a jeges vízbe csapódott, habár tél volt és NAGYON hideg a vadászházan, levetettem velük a pulcsikat. Bejött.. A hangulatot a végjáték rontotta el, amikor megérkezett Ő.
"Ő"-a Kolbászisten. Egy TF-es csapat betoppant, és irdatlan piálásba kezdtek. Jó fejek voltak, csak amikor már Rhilen tövig rágta a körmét, Geret csendben rinyált, és Kharon is meredten figyelt..hirtelen megjelenik egy langaléta részeg srác, akin, mint köpeny, egy letépett függöny lifegett, és azt óbégatta, hogy "Hello, én vagyok a Nagy KolbászIsten!"...kösssssszzz...
De ezel nem volt vége. letudtuk a játékot, és ő nem tágított. Kezdte azzal, hogy a szobájukban bemászott az ágy alá, és népdalokat énekelt. A haverjai tőlünk kértek segítséget, hogy húzzuk ki. Ezen felbátorodva inkább a MI szobánkba ette a fene, és kinézte magának Valt (lévén nőnemű..). Nos, töretlen és gyönyörűen tiszta szerelmének úgy adott hangot, hogy szemérmesnek egyáltalán nem mondhatóan szerelmet vallott, és befeküdt az ágyába. Miután egy pár női talp kitessékelte, inkább az ÉN ágyam alá bújt, és ott maradt. Jajj. Sikerült kicsábítanom, némi alkohol ígéretével. Úgy tűnik, szerelménél a pia nagyobb erő volt, és engedett. Vesztemre. esküszöm, én akkor ittam először Whisky-kólát. Először és utoljára. Nem bírom a pancsolt piákat.
A Kolbászistenség előbb dőlt ki, és rohant a klotyóra. Erre én visszamenekültem a szobánkba, némileg ingatag lábakon. Odabent megjegyezték, hogy hallották Geretet énekelni, meg valakit, aki ordított vele, valami írtózztató hangon. Na, az mintha én lettem volna. Sebaj... Szunya..
Azaz csak majdnem. Ugyanis alvás helyett azon gondolkodtam, hogy ki rángatja az ágyamat, ugyanis marhára szédültem. Versenyfutás a klotyóra. Útközben hallom Geretet, hogy "Balázs, mintha nem lennél olyan stabil..". Hát ja. Az Aquir hatalomszavakat mentem gyakorolni a klotyóra. Sokáig tartott. De legalább megtanultam egy-két átkot ( olyanokat, mint BlEőeeeeeáá..) Oké, leégtem a KF előtt. De reggel legalább jót röhögtek rajtam. Még én is. De a javamra legyen mondva, hogy az egészet a társaságért tettem. Máig emlékszem a "nyűszítésekre", hogy "Balázs, csinálj már valamit"..Én tettem. Elvittem a Kolbászistent, és feláldoztam magam a közért. Azért néhányan hálálkodtak, két röhögés között. csak azt a finom szarvas-sültet sajnálom, áfonyaszósszal..fujjj...

(Kéretik a blogot olvasó eetleges klántársakat, hogy ha pontatlanságot találnak, ill. túlzásokat, azt kérem javítsák..)