elegem van

Ez nem igazságos. Tegnap elszállt a net. Persze tette úgy, hogy már három oldalnyi mementót állítottam az elmúlt hétnek. Most meg elszállt az áram. Természetesen a bejegyzés komponálásának végső stádiumában. Valaki NEM akarja, hogy megemlékezzek az elmúlt időszakról. Valaki azt akarja, hogy ne írjam le, milyen volt színjátszani, liveozni, etc.
Merjek ujjat húzni a nagyobbakkal? A felső hatalmasságokkal, kik brakedownt, és áramszünetet küldenek ellenem? Én merek, csak már marhára unom ugyanazt harmadszorra legépelni. Egyáltalán érdekelne valakit a szánalmas kis életem? Talán..

De már elegem van. Most kivételesen mellőzöm a szellemes replikákat, megjegyzéseket, és írom, ami az eszembe jut. Nem túrok könyékig jegyzetekbe, különben is, a legfontosabb dolgok kristálytisztán az emlékezetembe vésődtek, de azok nem publikusak.

V. 20.
Part II.

A buszon lenyugodtam. lletve: az éhség, és a kiszáradás teljesen feledtette velem az Eu. tanulmányok felett érzett méylséges gyűlöletemet. A buszt éppencsakhogy elértem. Sajnos emiatt állnom kellett, az előttem felszálló le tudott ülni a lépcsőre. Puff neki. Egy kislány és az apja pont falatozgattak az orrom előtt. A papa szép akurátusan felvagdosott egy almát, kihámozta a magházat, és lassan elfogyasztotta. Én meg nyáltócsával néztem volna, ha lett volna nyálam. De szikkadt voltam, mintha egy űrbéli szúnyog szipolyozta volna belőlem a nedvességet (nesze neked tárgyilagos leírás, szellemességmentes replika..).
Túléltem a busz-tortúrát, és még el is értem az éppen indulni készülő anyámat a Tromosban. Így tudtam nyomtatni, és felhajtottam az egyik kedvenc Shy képemet is. Már csak két dolog hiányzott a boldogságomhoz.
Haza. Benyomtam egy NAGY tál főzeléket, sok-sok virslivel (teli has=boldogságfaktor 1). Persze emiatt el is késtem a színjátszóról, de annyi baj legyen. Halott ember nem tud színt játszani, nemde?

16:10-re oda is értem. Az előzetes hírek alapján arra számítottam, hogy lesznek vagy négyen, de ehelyett voltunk kb. 8-an is. Többek között Ő is (boldogságfaktor: 2.) Elég kellemesre sikeredett, révén mindenki halálosan fáradt. Gillz is érezhette ezt, mert csupa könnyed, sok játékosságot igénylő feladatot adott. Bár a légy-egyre-szomorúbb- quest egy kicsit nehezen ment, lásd: happy-O-meter a maxon. De azért egy pár perc meditáció után már ment a dolog. Nekem láthatólag nehezebben, mint Cue-nek. De sebaj.
Egy intruder azért megzavarta a színjátszósdit. Szerencsére még nem büntethető, de többször is felszaladt a színre. Megrovásként elvittük az anyjával 1etemben fagyizni. Bezzeg, amikor én cipeltem ("Te bébiszitter vagy, vidd te!"), akkor majdnem elaludt a karomban. Akkorákat pislantott, hogy majdnem vele aludt az egész világ. Bárcsak úgy volna... Amikor bezzeg a Kedves vitte, akkor olyat játszottak, nevettek, hogy öröm volt nézni. Nők..valahogy ezt jobban tudják (vagy nem. erről most nem nyitok vitát).
Szép az a környék.

21.

Nos..Szombat van.. buli van..idő, az nincs. Ébredtem, tőlem szokatlan módon 10-körül. A szokásos hétvégi lustulás miatt felkelek 10:30, reggeli: 11, fürdés, zombulás..és már elmúlt dél! Megnéztem az F1 kvalit, hajrá Kimmi! Imádom a Finneket.
Bevállaltam (hiba no.1), hogy kitakarítom a fölső szintet. Neki is láttam, porszívó a kézben, had szóljon! A szobámat is feloldottam a karantén alól. Rájöttem, hogy voltaképp padlószőnyegem van. Legalábbis a jegyzet/újság/por/csokipapír rétegek alól ez köszönt vissza rám. Ja, és a Tv-állványomra tulajdonképpen nem lehet ujjal festeni, az csak a por volt..Mik vannak! Ellenben a fenti fürdőszoba sterilizálása vasárnapra maradt..
Mivel kezdődött az FA-kupa döntő! Mu vs. Arsenal! Ritka rossz meccs volt, de..Én őszintén sajnálom azokat, akik nem szeretik a sportot és nem drukkolnak legalább egy csapatnak/játékosnak. Annak hogyan írjam le azt az izgalamat/drukkot/adrenalint/szorongást/lelkesedést/örömöt/bánatot, amit egy meccs alattt érzek? Ezen a meccsen, hiába volt überfos, fel-alá járkáltam, rágtam a kezem, az ágy legvévében gubództam össze..ÉS NYERTÜNK! Jajjjj..

Live. Késtem. Egyre töbet kések, és utálok késni. Zavar.. Sajnos másokat nem, így vagy fél órát álltunk a metró aluljáróban. Közben a fradisták akkor ünnepelték a ZTE felett aratott győzelmüket. Néha kedvem lett volna közéjük állni. Jajj..miket írok..

Hiba no.2: Pusztán lovagiasságból bevállaltam, hogy segítek bevásárolni a bulira. Nos..Nővel nem élmény vásárolni. Kettővel méginkább. DE NÉGGYEL!!! Jajjj. Míg az én fejemben az zakatolt, hogy kb. 15-en várnak csak ránk, hogy elkezdjük a bulit, addig ez a négyes napszemcsit próbál a Tescóban..Nem baj, tudtam, hogy feleslegesen füstölgök, de azértis. Mindenesetre legalább a cucc nem volt nehéz. Csak megint megcsappantam egy ezressel. Sebaj, amíg van,addig költünk.. Csak legyen buszjegyre.

A játék nagyon jó volt. Nem hibázott senki (kiv. egy), midnenki jól alakított (kivétel egy). Azt hittem, hogy a sok kezdő miatt sok baki lesz,de nem! Habár mit is reméltem egy csapatnyi veterán színjátszótól/asztalistól? Mindegy. Egy kicsit magamra haragszom, mert a karakteremet nem tudtam egy-két szituációban kijátszani. Persephonéval lett volna még pár köröm. Ja, azért az IN-es realitás terén volt egy-két gikszer. Ha tovább szőttük volna a játékot, akkor bizony az elkövetkezendő hetekben sokan meghaltak volna. Talán még én is, mert tuti lebukom. De sorolhatnám, hogy kik még.. Midnenesetre a végén a kedves Kedvesem kedvesen odasúgta, hogy legközelebb majd én is szervezek. Igen? Persze, ő nem tudhat a szentendreiekkel kötött háttéralkumról, hogy a vizsgaidőszak/érettségi periódus végén majd mesélek nekik. nem baj. Azért meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt három éve LEGJOBB vampire játékában volt részem, úgyhogy hajlamos vagyok rohanni segíteni, ha kell. Szervezek/mesélek/NPC-t viszek, etc.

Haza. Alvás. Sokat? Nem, keveset..

Vasárnap
Alvás..F1-Kimmi nyert. Délben kelek, és meglepve tapasztalom, hogy egyedül vagyok otthon. Anyám el Kismarosra, Szabolcs vadászni (még mindig nem tudom megérteni). Úgyhogy hajrá! Szerencsére anya főzött egy kevéske édes-savanyút,amiből belaktam. Aztán némi szuszogás után irány a fürdőszoba!
Szégyen-nem szégyen, de rendesen rosszul lettem a sok vegyszertől. Vmi új fertőtlenítőt használtam, aminek iszonyú szaga volt, és a bőröm is csípte rendesen. Sebaj, pár óra után folytattam, és befejeztem. Éljen. Ajánlom midnenkinek a WC pucolását, ha egy kicsi alázatot akar tanulni. Bár nekem inkább egy szilveszter jutott az eszembe, amikor ugyanebben a pozitúrában imádkoztam a nagy porcelánistenhez..

Hétfő

Vizsga-vizsga-vizsga. Vajon anyám mikor jön már rá, hogy fél hatkor NEM akarok beszélgetni. Nem akarok jópofizni. Persze, ő sértődik meg, csak tanulná már meg végre. Hajnalban nem tudok túl szociális lenni.. De sebaj.
Fehérvár/vizsga után loholtam az ügyvédnőhöz. Sajnos a metro úgy gondolta, hogy nem akar menni, úgyhogy mehettem a pótlóval. Élmény volt..el is késtem. De legalább midnen papír rendebn volt, és milliomos lehettem. Egy darabig legalábbis. Hazafelé vettem végre kendőt ( három hónapja határoztam el..), mindjárt kettőt. Sajnos az egyik gagyi, félre van varva, nem szimmetrikus, de majdcsak megoldom.

Kedd

Azért jövök a suliba, hogy aláirassak. Erre fel, a tanárral találkozom a buszon, és már ott megvan az áhított autogramm. Helyes. Azért csak felutazok, ha már megvettem a buszjegyet, nemde? Itt majd netelek egy jót. Majd jön az omniózus áramszünet.. Nem baj. Eeste mozi a Kedvessel. Aztán szunyaaaa. Egészen ellustulok. Ohh, csütörtökön Nightwish koncert, és nyelvészet vizsga..jó lesz..