Ezek mennek

Lekéstem a buszt. 8:40-kor indult, és nekem sikerült 42-re odaárnem. Idén először történik meg velem ilyesmi. Persze, volt már rá példa, de most nem. Hehh, volt, hogy olyan sokan voltak, és akkora dugó volt, hogy a Népligettől sikerült elmennem a Kosztolányiig, és ott leszállni. A vezető meg nem értette. Na persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy aznap délutánra kártya volt megbeszélve, és vagy suli, vagy amaz. Akkor inkább dugó helyett vámpirkodás. Ráadásul asszam Argi is Pesten volt. Asszem jól kikaptam..

Miért van az, hogy a legjobb gondolataim nem maradnak meg, letudván őket örökre törlődnek a fejemből? A buszon, kivételesen nem hallgattam zenét, hanem bámultam a nagyvilágba, öntépelődtem, elmélkedtem, a szokásos. Arra emlékszem, hogy olyan jókat terveztem, hogy "Húú, le kell írnom ezt is, meg azt is.."erre nem maradt semmi a fejemben. Nem baj, úgyis tele van lukakkal az agyam.
Nem baj, csak szét ne essen..
"Szétgurultam/Mint a gyöngy a fű között"
***
Tesi megvan. Ezren voltak, megszenvedtem érte, de csak aláírta. Háhh, már a második tantárgyam, amit pótolok idén. Van még..vagy hat. de azok vizsgák. Pont akkor hagyom abba az edzést, amikor már láthatóan fejlődök. Kell a fenének. Most fontosabb dolgaim is vannak. Mint. Pl.: Nem tudok fénymásolni beszédtechnikára, így majd tárom szét a karom, hogy, "bocsi srácok, ez van." Mindegy, majd otthon megyek a copygeneralba, és megcsinálom egy vagyonért. De legalább meglesz, nem? Aztán el Margit-szigetre (már tudom, kötőjellel kell írni. Bár lehet, hogy a Nemzeti Sport nem tudja..).
Jah, meg kell állapítanom, hogy Tischi hülye. Legalábbis amit a chaten művel..Az még nálam is fárasztóbb. Emlékszem, amikor Snow, Rhilen, Arg, és jómagam még az IRC-s időkben fárasztottuk 1mást. AZ volt ám a mayhem! Sajnos itt nem lehet /me paranccsal "cselekedni", ill. nevet változtatni. Pedig az ám a nagy móka!:D
***
Anathema: Judgement

A legjobb. Olyan instrukciókat kaptam hozzá, hogy ne hallgassam, ha nincs jó kedvem. Nos, nem jött be, juszt´is szomorúan kezdtem el hallgatni. de érdekes módon vidámabb lettem tőle. Hmm, lehet, hogy velem van a baj? Midnenesetre az album.. Nincs benne hörr-hörr, nincs elvetemült gitárnyúzás, csak lírikus befeléfordulás. Már a számok címeitől is elkerekedett a szemem: Emotional Winter, One Last goodbye..pitiless..Deep..Na ja, ettől nem fogunk cigánykerekezni. Aki egy kicsit is hajlamos a "mélyebb" zenékre, és egy kicsit búsulni akar, az hallgasa, sokat. Ne is figyeljen rám, én mindent fordítva csinálok. Bedeppelek a Kalákán, és vidáman ugrálok az Anathemára..

Tiamat: A Deeper kKind of Slumber
Mivel a Timat a Judas Christ albummal örökre belopta magát a szívembe, kíváncsian hallgattam ezt is. Meg kell jegyeznem, hogy egy kcisit pesszimistán álltam a dologhoz, miután megsúgták, hogy a Wild..albumok után jöttek ki vele. Néha hallatszik, főleg az elején. Inkább énekelne, mint sejtelmesen, rekedten erőlködne. ellenben az album második fele szerintem jobb, mint a JudasChrist legjobb számai. Főleg az utolsó két szerzemény nyerte el igazán a tetszésemet. Igazi befordulósdi ez is. Párban járnak az Anathemával.. Hallgatásuk előtt kérdezze meg kezeőlorvosát vagy gyógyszerészét.

***
Éhes vagyok, fáj a hasam (nem nyújtottam ki eléggé), fáradt vagyok. Alig várom a délutánt (kedd óta tűkön ülök..), és nem tudok fénymásolni sem. Hogy vagyok? Kössz, jól. Szeretek panaszkodni, önsajnálni. Ki nem? Lehet, hogy ezt a buszt is lekésem, és akkor késve megyek színijátszani. Talán mert ostoba nyöszörgéseket vetek képernyőre, ahelyett, hogy mennék má´. Mennyi is az idő?