"Vóót fór láááv"

Ilyenkor nehéz, mit írni. Ugyanis ismét rendkívüli módon unatkozom. Elakadtam ToB-ben, és tulajdonképpen nem is akarom már csinálni. Legalábbis hétfőig semmiképp. nem végzetes elakadás, csak a Watcher´s Keep-x. szintje akadt meg a torkomon. Egy idióta és ostoba puzzle (van hat tányér, és három szín. Valamilyen kombináció folytán kinyílik az előtte lévő kapu. Semmi hint).
Ráadásul úgy kellett visszafognom magam, hogy ne írjak még a buliról. Hát jó, akkor nem fogok..legalábbis eddig nem is. De hát mit csináljak? A Baker könyvhöz most nagyon nincs hangulatom. Ráadásul már addig süllyedtem, hogy happy gótot hallgatok! Izé, na jó, most nem, de öt percel ezelőtt dühöngött a Girls Under Glass. Most inkább a tesóm válogatásába túrtam, amiben, nohát-nohát, Anathema mászik a képembe. Hát kellett ez nekem? Nem. De mind1. Mi lesz legközelebb (elárulom:Paradise Lost: Perfect Mask)
Na szóval. Kezdjük a legelején..

2005. 06. 24.

Délelőtt beosontam a HIK-be. Még korábban, hátha a Kedves beugrott az egyetemre munka előtt, és elcsíphetem, legalább virtuálisan. De nem. Cserébe volt Tina, Sonica, és Vir (kb. öt percig). Sikerült megtalálnom Rhilent és Snowt is. Ez utóbbival egy nagyon emelkedett hangulatú trécselést sikerült kierőszakolni. Idézek:
Snow_KF: Na, megyek szarni
Dreamer_KF: Egészségedre!
Snow_KF: Shitting in progress..
Dreamer_KF: ne add fel!
Snow_KF:s..
(tíz perc múlva)
Snow_KF:de jó volt!
Őőőő..és így tovább. De legalább megtudtam, hogy Argi nem tűnt el, csak átalakult WOW géppé, és éjjel-nappal gyilkolja a hordát. Eközben persze megtérítettük Tinát, aki röhögve fordult le a székről az RPG.hu webchat-jének emotikonjai láttán. Azok a szmájlik..Hehe. Onnantól csak értelmetlen üzeneteket küldött, csak hogy kipróbálhassa a kedvenc ikonjait (vége a Paradise Lost-nak, most Pain of Salvation hadakozik).
Addig marhultunk, míg Kharon_KF is beugrott. Na, csak kiderült róla, hogy vérbeli chat-nerd. MINDEN jobb ikont ismert, és használt. Szóval min. 98´óta jár az rpg-re kísérteni. De megjelenésével már két "KF" is volt, így megjelent pár rajongó, hogy kiszedje belőlünk a "titkot". Oké, megkapták. Haha. Eléggé szánalmas, hogy egy chatelésről írok itten. Hiába, remélem a nyaram ennél egy kicsit izgalmasabb lesz. Akár még dolgozni is elmehetnék.
Otthon csináltam egy rántottát, a gyümölcsleves előtt. Már a serpenyőbe volt a cucc (egy kis curryvel, hússal, sajttal), amikor észrevettem, hogy a legnagyobb serpenyőnket sikerült a tűzhelyre tenni. Nagy mutatvány volt, mindenesetre. Ja, egy tikkadt nyári napon kevés olyan dolog tud üdíteni, mint egy hideg meggyleves.
Délután értelmetlenül eltöltöttem egy kis időt a ToB-vel, aztán készülődtem az esti bulira. Eközben anyám azon morfondírozik, hogy vajon hol is aludjon a Zsombi. Ő Pepinó fiatalabb fia, aki előtt tehetséges úszó karrier áll. Igaz, lehetett volna fényesebb is, de.. Most ugrik be, hogy a dokikhoz fűződő viszonyom nem éppen fényes. Műhiba miatt már elvesztettem a Nagyapám, na és itt van Zsombi is.
Elesett deszkázás közben, asszem. Semmi gond, a dokik nem találtak semmi komolyat. Aztán kiderült, hogy a felkarjában megcsavarodott egy izom, hiába mondta, hogy fáj, nem figyeltek rá. Ki kellett szedni, pótolni máshonnan, egy törést is találtak közben..Csúcs. Szóval vagy egy évre kiesett. Ha akkor észreveszik a karját, akkor most sorra nyerné a korosztályos bajnokságokat. Most "csak" néhányat nyer, néhányat veszít. Ellenben pénteken külföldről jön egy versenyről, és nálunk alszik. Kinek a szobájában? Remélem nem az enyémben..Nem azért, mert smucig lennék, hanem mert szombaton hajnalban fogok hazajönni, és igazán kellemetlen lenne, mind neki, mind nekem. Na, sebaj, lesz ami lesz.
Négy körül felhívtam a kedvest, készítettünk haditervet, majd punnyadás, amíg el nem indultam.

Szóval a buli. Lássuk kronológiai sorrendben! Sikerült a fél nyolcas villamost elkapni, épp időben. Bár egy ideje kínosan ügyelek arra, hogy MINDENHOL időben ott legyek. Így mindig egy kicsit előbb odaérek. Na mind1. Útközben megtudtam, hogy a bulira tervezett táncok körül nincs minden rendben..pl.: az egyetlen helyszíni próbára a fele csapat ment el, a legtöbben késtek vagy fél órát, minimum (a buta arcom mögül figyelek ám!).
"Nők"-mondom, amire majdnem lekapja a fejem:) Hehe, de tényleg. Lehet benne valami..oké, szottyadt hímsoviniszta felem vissza, irány a Gyáripar. Ahova a tervezett időpont előtt öt perccel már ott voltunk. Természetesen a táncos kedvűek negyede volt csak ott. Sebaj! Volt még idejük befutni.
Sajnos Miriel maradt el a legtovább. Eléggé zaklatottan és feldúltan futott be. Már csak azért sem tudok rá neheztelni, mert sejtem, hogy mennyi energiát és lelkesedést feccölt bele a táncba. Nyílván nem azért nem volt ott, mert "jajj, most olyan kedvem van, hogy szabotálom azt, amiért hónapokig dolgoztam". Szegény, akkor nagyon megsajnáltam.
Eközben befutott Ery és kedves párja is. Ery, ezúton is szeretnék gratulálni a sikeres államvizsgához. Nem semmi, az már biztos! Valamint Boldog Születésnapot!! Egészen addig, míg jelen voltál akartam mondani, de valahogy sosem jutottam odáig.
Közben kapkodás és próbák jellemezték a várakozást. Szegényeknek volt negyed órájuk, hogy elpróbálják a két táncot. Ráadásul az egyik fellépés zenéje is elkallódott útközben. Lau megpróbálta orvosolni a helyzetet, én kínomban már nevettem. Remélem nem bántottam meg senkit. Ráadásul az első vendégek is lassan beérkeztek, akárcsak Bence. Ő volt az est házigazdája, aki szintén születésnapját ünnepelte.
Lassan megoldódik minden. Elindul a zene, mindenki megpróbál beszélgetni, de nem megy. A táncosoknak a fellépés jár az eszébe, vagy a zenétől nem hallani semmit. Jó ötletnek tűnt egy nyitott ablakhoz ülni, csak az volt a bibi, hogy pont ott voltak a hangfalak. Sebaj!
Dru és kedvese is befutott közben. Így hármasban, Ery, Z., és jómagam egész kellemesen elmarhultunk kínunkban. A padról V., Miriel párja közben majd leesett, mintha fáradt vagy enervált lett volna. Le is lépett, a táncot sem várta meg. Biztos meg volt neki is az oka rá, én ki nem hagytam volna.
Teli-múlik az idő, lassan 11, a "program" szerint indulnia kéne a műsornak. Egy kis késéssel (öt perc, őszintén meg voltam lepődve, hogy csak ennyi) el is indult a dolog.
Igen, hibáztak. Igen, volt, aki elrontotta. És csak azért vettem észre, mert már egyfajta változatát láttam videokazettán, és a próbákon is. A laikus néző semmi bakit nem vehetett észre. Szóval gratula, a Nightquest koreográfia kifogástalanul működött. Aztán jött a hastánc.
Mit is mondhatnék? Egyrészt a ruhák..Chris, ismét lengetem kalapom, ezekben a cuccokban mind nagyon szépek voltatok (kivéve egyvalakit, ő gyönyörű volt, ennél alább nem adom). Nos, ha nem tudtam volna, milyen kaotikus körülmények között próbáltatok, meg hogyan állt össze a csapat, akkor talán csak egy "kis" baki tűnt volna fel (Miriel ruhája rakoncátlankodott). Mindegy, mert még így is eléggé "dögösre" sikerült a dolog. Ha lett volna még egy nyugalmas (!) hetetek, amikor mindenki ráér! No, sebaj, szerintem nem utoljára láttam ezt a táncot, legalábbis én még elnézném egy darabig.
Majd jött a buli. Szokás szerint nehezen rázódtam bele. Egy ideig csak álldogáltam, fel-alá járkáltam, meg minden. Ittam egy kólát (köszönöm!), majd hajrá! Kis szépséghibája volt a helységnek a levegő hiánya. Az nem volt sok. Ráadásul a füst is eléggé fojtogató volt. Miért nem lehetne kitenni egy "no smoking" táblát? Kint is lehet pöfékelni, és legalább nem fulladunk meg! Így gyakorta kellett kiszabadulni, mert még élni szeretnék, és lélegezni, ha lehet.
Mindenesetre Bence egy bátor gyerek, amiért az elején le mert játszani egy bizonyos számot a Kill Bill-ből, és egy román fiúcsapattól is megpróbálkozott valamivel..De volt, amit még jobban fel is ismertem, pl.: 69 eyes, Tiamat (sajnos az elején) Diary of Dreames ( Kedvesem sprintelt is, mert kintről mentünk befelé, és ez kedvenc zenekara), satöbbi. Ittam egy hubit, és egy baracklöttyöt, elég volt.
Hajnalban..feljött a nap. Csiripeltek a madarak. Hidegebb lett. Kissé elfáradtam. Mint mindenki. Sajnos Félixen kívül addigra már mindenki elhúzott, Dru, Miriel, Eryék(ők már a táncok után). Szóval szinte utolsóként távoztunk fél ötkor. 5-re sikerült a Boráros-ra érni egy furcsa busszal (Tétény-busz), majd villamos/metró hazáig. Azaz majdnem. A jelek szerint kissé letepert a fáradtság, és arra eszméltem, hogy "A Gyöngyösi utca következik", ami pont eggyel több a kelleténél. Hajrá, túlmentem. Akkor plázánál leszállni, vissza.
Zsombi nem nálam aludt, éljen. Bedobtam a meggyleves maradékát, egy giant túró-rudit. Azzal csak kibírom, és nem ébredek egy óra múlva, hogy "de éhes vagyok". Aztán fürdő, lévén kissé megizzadtam, és különben is. Cigifüst is my arch-enemy. Majd besötétítettem. Tök jó, napvilágnál sejtelmes félhomályba és sötét-narancsszínbe öltözik a szobám. Este meg tök sötétbe. Az a jó. Akkor hat után sikerült végre-valahára szunyálni.

2005. 06. 25.

Egészen fél 11-ig. Köszönöm! Kedvem lett volna egy sörétessel lemenni, és a szomszéd házbeli építkezőkbe pumpálni mindazt, ami a vasba fér. Majd a halomba lőtt tetemeket benzinnel leönteni, és felgyújtani. Yesssssss.Gore! Blááááád! Menyjenek a fenébe, hogy szombat délelőtt is dolgoznak!