Yum-Yum
Béna egy nátha ez. Ma még csak egyszer fújtam orrot, hát van ilyen? Talán a megfelelő ellenlépések azok, mik viszonylag egészségesen tartanak, vagy ez csak a "vihar közepe". Ez jó lenne, mer azt jelentené, vége az egésznek. Csak nyomott a közérzetem, amúgy elmém vidáman csobogó hegyi patak. Oké, giccses képek off.
Ja, szerintem a tegnapi volt az eddigi legaktívabb tunyulós napom. Délelőtt mozogtam egy kicsit ( szándékomban áll ma is megismételni). Súlyzóztam ( álló helyzetből bicepsz-alkar 2x8, 1x6, Koncentrált bicepsz 2x8, 1x4), fekvőtámaszoztam ( 1x20,1x15, 1x25), haspréseltem ( 2x25, 1x15, 1x8). Ja, és farizmoztam meg alsócomboztam, csak a hölgyek kedvéért. A mai kis izomláz azt jelzi, hog yjól tettem a dolgomat, és ma is és mééég. Jó az. Különben is, csak egy óra, másfél óra volt az egész.
Majd megnéztem egy filmet, ami "Az élet maga" címet viseli. Háttőőő....
A szereposztása parádés. Cameron Diaz, Glenn Close, Holly Hunter, Calista Flockhart, Kathy Baker..És még sokan mások, ahogy azt illik. Öt külöböző nő életének története, amelyek lazán kötődnek egymáshoz. Komoly, és helyenként megrázó film. Nem attól megrázó, hogy agyak loccsannak, vagy kiskutyákat kínoznak, hanem az emberi sorsok alakulásától. Nincs benne tulajdonképpen semmi különös, csak mondjuk egy orvosnő, aki a rokkant anyjára kell hogy vigyázzon, de lassan megszűnik az élete, és egyre mélyebb depresszióba esik. Vagy egy leszbikus pár, ahol az egyik fél halálos beteg, és a másik féltő szeretettel gondoskodik róla. Vagy egy menő bankmenedzsernő, akinek nemkívánt terhessége lesz, és összeomlik. Vagy egy vak lány és testvére, a nyomozónő története. Fiát egyedül nevelő anya, aki beleszeret az új, hátrányos helyzetű szomszédba.
Komoly film. Nagyon kellemes, "mély" zenével. Azt hiszem, 2000-ben készült. Én mindenképp szeretném beszerezni. Mindemellett még nagyon szép is. Mármint mint művészi alkotás. És megható. Annyira nem, mint az Elveszett jelentés, vagy a Bálnalovas, de azért ott van a szeren.
Utána elkövettem azt a hibát, hogy leültem anyámmal beszélgetni. Érted, beszélgetni!? Apám felhívta, és hirtelen úgy gondolta, hogy most beleszól az életünkbe. Mintha hirtelen nem csak hétvégenként léteznénk. Majd beszélgettünk a múltról, a kisgyermekkori emlékeimről. Pl.: Amikor volt egy hatalmas hó a nyolcvanas évek végén..Apám ment elöl, törte az utat, én mögötte, és anyám hátul tartott. A Hév megállóhoz mentünk így, s ott annyian voltak, hogy az emberek a fejük felett adogattak, míg a HÉVba nem tettek. A szüleim nem fértek fel, de nem volt gond, tudtam az utat az ovihoz. Visszafelé nem tudtunk hazamenni, mert elakadt a HÉV, így a Nagypapáéknál aludtunk két napig.
Meg az orvosok az első vérvételemnél nem hitték el, amit az anyám mond. Azt mondták, hogy vegyen az ölébe, és fogjon le. De anyám azt mondta, nem szükséges, bírni fogom. Erre nekiestek, hogy "Dehát anyuka, fogja az ölébe, olyan nincs, hogy egy gyerek ezt bírná." De volt. Leültem, levették a vért, és szó nélkül tűrtem. Igaz, erre nem emlékszem, de miért ne? Balázska tökös gyerkőc volt.
Meg a "besokallás". Én megkaptam a tetanuszt, és a "Jó" tanárjaim nem engedtek mozogni. Holott éppen azt kellett volna, így minden gyerek lába begörcsölt, és sírt mindenki. Én tartottam magam, és csak akkor pityeredtem el, mikor megláttam anyát az aulában. Ja, elsős voltam akkor. Anyám aznap összeveszett a munkatársaival, bevásárolt, a kezében vitte a bölcsis öcsémet. Nem jött taxi, apám sehol, és nekünk el keleltt volna mennünk Békásra. Erre emlékszem, de arra nem, hogy anyám is bőgött volna, pedig szerinte igen. Aztán megint a Nagypapa oldotta meg a helyzetet, és onnantól fogva minden nap hazavitt minket. Már akkor gondok voltak, apának mindig jobb dolga volt, mint a családja. Persze, ezt egy hét éves gyerek nem veszi észre, pláne nem, ha az én voltam.
Satöbbi. Persze most apám azon akadt ki, hogy tologatom, halasztgatom a sulit. Nem különösebben érdekel, ellenben anyámon kéri számon. A nagyanyám rosszabb, a modora is. Az ő felfogása, hogy az "embereket irányítani kell". A nagyapámnak a haláláig megmondta, hogy milyen zoknit vegyen fel, s ez volt a legkevesebb. Azt is anyám szemére vetette, hogy "ha nem apa nélkül nőttek volna fel a gyerekek, akkor most nem itt tartanál!". Mintha nem apám hagyott volna el minket.. Hülyék az emberek. Apám pl. elfelejtette, hogy sok-sok évig a nagyi nem foglalkozott vele. A nagyszüleinél lakott, s a szülei csak hétvégénként vitték el, ergo a nagyszülei nevelték. Minden szülő megfogadja, hogy nem követi el azokat a hibákat, amiket a szülei, de persze ezt elfelejti..vagy nem.
Na, beszélgettünk vagy két-három órát erről. Majd leültem a gép elé, hogy én most belevetem magam a tremere dolgokba. Hmm, megláttam a Montreal by night-ot.. Innentől nem volt megállás, hattól negyed tízig olvastam a könyvet, és készítettem vagy hét oldalnyi tömör jegyzetet belőle! A történelemről ( halandó/vampire), a kotériákról, nyomtattam térképeket ( geográfia, metró, város, belváros..). És kiegészítettem a sztorim. A nyakamba zúduló tudásanyag nem befolyásoltsa az elképzelt történetemet, de alaposan kiszínezte. És adott választ egy-két kérdésemre. Ja, és innentől "igazi" NPC-k lesznek, és nem álltalam kreáltak. Bár eddig volt három, amibpl egy igazi. Terrence és Samson csak kreált. Mármint Montrealban. Szóval kössétek fel a gatyát, mert lesz itt nemulass! Már a hét végén..
Hehe
hehehe
HehehehehehahahahHAHAHAHahaha!
..
...
Antropint ide!
Ja, szerintem a tegnapi volt az eddigi legaktívabb tunyulós napom. Délelőtt mozogtam egy kicsit ( szándékomban áll ma is megismételni). Súlyzóztam ( álló helyzetből bicepsz-alkar 2x8, 1x6, Koncentrált bicepsz 2x8, 1x4), fekvőtámaszoztam ( 1x20,1x15, 1x25), haspréseltem ( 2x25, 1x15, 1x8). Ja, és farizmoztam meg alsócomboztam, csak a hölgyek kedvéért. A mai kis izomláz azt jelzi, hog yjól tettem a dolgomat, és ma is és mééég. Jó az. Különben is, csak egy óra, másfél óra volt az egész.
Majd megnéztem egy filmet, ami "Az élet maga" címet viseli. Háttőőő....
A szereposztása parádés. Cameron Diaz, Glenn Close, Holly Hunter, Calista Flockhart, Kathy Baker..És még sokan mások, ahogy azt illik. Öt külöböző nő életének története, amelyek lazán kötődnek egymáshoz. Komoly, és helyenként megrázó film. Nem attól megrázó, hogy agyak loccsannak, vagy kiskutyákat kínoznak, hanem az emberi sorsok alakulásától. Nincs benne tulajdonképpen semmi különös, csak mondjuk egy orvosnő, aki a rokkant anyjára kell hogy vigyázzon, de lassan megszűnik az élete, és egyre mélyebb depresszióba esik. Vagy egy leszbikus pár, ahol az egyik fél halálos beteg, és a másik féltő szeretettel gondoskodik róla. Vagy egy menő bankmenedzsernő, akinek nemkívánt terhessége lesz, és összeomlik. Vagy egy vak lány és testvére, a nyomozónő története. Fiát egyedül nevelő anya, aki beleszeret az új, hátrányos helyzetű szomszédba.
Komoly film. Nagyon kellemes, "mély" zenével. Azt hiszem, 2000-ben készült. Én mindenképp szeretném beszerezni. Mindemellett még nagyon szép is. Mármint mint művészi alkotás. És megható. Annyira nem, mint az Elveszett jelentés, vagy a Bálnalovas, de azért ott van a szeren.
Utána elkövettem azt a hibát, hogy leültem anyámmal beszélgetni. Érted, beszélgetni!? Apám felhívta, és hirtelen úgy gondolta, hogy most beleszól az életünkbe. Mintha hirtelen nem csak hétvégenként léteznénk. Majd beszélgettünk a múltról, a kisgyermekkori emlékeimről. Pl.: Amikor volt egy hatalmas hó a nyolcvanas évek végén..Apám ment elöl, törte az utat, én mögötte, és anyám hátul tartott. A Hév megállóhoz mentünk így, s ott annyian voltak, hogy az emberek a fejük felett adogattak, míg a HÉVba nem tettek. A szüleim nem fértek fel, de nem volt gond, tudtam az utat az ovihoz. Visszafelé nem tudtunk hazamenni, mert elakadt a HÉV, így a Nagypapáéknál aludtunk két napig.
Meg az orvosok az első vérvételemnél nem hitték el, amit az anyám mond. Azt mondták, hogy vegyen az ölébe, és fogjon le. De anyám azt mondta, nem szükséges, bírni fogom. Erre nekiestek, hogy "Dehát anyuka, fogja az ölébe, olyan nincs, hogy egy gyerek ezt bírná." De volt. Leültem, levették a vért, és szó nélkül tűrtem. Igaz, erre nem emlékszem, de miért ne? Balázska tökös gyerkőc volt.
Meg a "besokallás". Én megkaptam a tetanuszt, és a "Jó" tanárjaim nem engedtek mozogni. Holott éppen azt kellett volna, így minden gyerek lába begörcsölt, és sírt mindenki. Én tartottam magam, és csak akkor pityeredtem el, mikor megláttam anyát az aulában. Ja, elsős voltam akkor. Anyám aznap összeveszett a munkatársaival, bevásárolt, a kezében vitte a bölcsis öcsémet. Nem jött taxi, apám sehol, és nekünk el keleltt volna mennünk Békásra. Erre emlékszem, de arra nem, hogy anyám is bőgött volna, pedig szerinte igen. Aztán megint a Nagypapa oldotta meg a helyzetet, és onnantól fogva minden nap hazavitt minket. Már akkor gondok voltak, apának mindig jobb dolga volt, mint a családja. Persze, ezt egy hét éves gyerek nem veszi észre, pláne nem, ha az én voltam.
Satöbbi. Persze most apám azon akadt ki, hogy tologatom, halasztgatom a sulit. Nem különösebben érdekel, ellenben anyámon kéri számon. A nagyanyám rosszabb, a modora is. Az ő felfogása, hogy az "embereket irányítani kell". A nagyapámnak a haláláig megmondta, hogy milyen zoknit vegyen fel, s ez volt a legkevesebb. Azt is anyám szemére vetette, hogy "ha nem apa nélkül nőttek volna fel a gyerekek, akkor most nem itt tartanál!". Mintha nem apám hagyott volna el minket.. Hülyék az emberek. Apám pl. elfelejtette, hogy sok-sok évig a nagyi nem foglalkozott vele. A nagyszüleinél lakott, s a szülei csak hétvégénként vitték el, ergo a nagyszülei nevelték. Minden szülő megfogadja, hogy nem követi el azokat a hibákat, amiket a szülei, de persze ezt elfelejti..vagy nem.
Na, beszélgettünk vagy két-három órát erről. Majd leültem a gép elé, hogy én most belevetem magam a tremere dolgokba. Hmm, megláttam a Montreal by night-ot.. Innentől nem volt megállás, hattól negyed tízig olvastam a könyvet, és készítettem vagy hét oldalnyi tömör jegyzetet belőle! A történelemről ( halandó/vampire), a kotériákról, nyomtattam térképeket ( geográfia, metró, város, belváros..). És kiegészítettem a sztorim. A nyakamba zúduló tudásanyag nem befolyásoltsa az elképzelt történetemet, de alaposan kiszínezte. És adott választ egy-két kérdésemre. Ja, és innentől "igazi" NPC-k lesznek, és nem álltalam kreáltak. Bár eddig volt három, amibpl egy igazi. Terrence és Samson csak kreált. Mármint Montrealban. Szóval kössétek fel a gatyát, mert lesz itt nemulass! Már a hét végén..
Hehe
hehehe
HehehehehehahahahHAHAHAHahaha!
..
...
Antropint ide!
posted by Dreamer at 10:25 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home