álomkór

Kellett nekem. Tegnap este Animals-t és A momentary laps of reason-t hallgattam. Beszélgettem sok jó és értékes emberrel. Majd 11-körül álomra hajtottam a fejem. Gondolván arra, hogy aludhassak nyolcig, ha muszáj. Hiszen fáradt voltam, nemde?

Azt álmodtam, hogy bemegyek dolgozni. Időközben megnyertem egy kis show-t, minek keretében "párra" kellett lelnem a versenyző hölygek közül. Egy nagyon aranyos, kínai-magyar lány lett végül a "barátnőm". A metrón úgy váltam el tőle, hogy még a számát se kértem el, és eléggé bunkón ezt meg is jegyeztem, holott nem akartam megbántani. Ő aztán nem tehet róla, hogy már van valakim. Majd leszálltam, ám rossz helyen, és rossz irányba szálltam vissza. Végül csak-csak beérkeztem.
A könyvesbolt hasonlított önmagára, ám az emeletre egy acél csigalépcső vitt, és a földszint nagyon kicsi volt, csak egy hatalmas recepciós pult állt ott. S nem is a Ferencieknél volt, hanem az Árpád hídnál..Az emelet ugyan olyan. Le kellett vennünk a cipőnket, majd hogy kimenjünk, egy könyvet kellett rákötni. Én féltem, hogy koszos lesz, de bíztatttak, hogy ez a kötet arra való, hogy a lábunkon viseljük. Nem emlékszem rá, melyik volt, sajnos.
Mire visszaértem, derült ki, hogy ez nem is könyvesbolt, a próbaidőm után már elmondhatják, hogy kórház, ám ezt már tudtam. Valahogy tudtam. Majd megbolondult a világ, s én az életemért harcoltam szörnyek ellen. Na, erre a részre már nem nagyon emlékszem, nem is tudom, miért kellett nekem és kik ellen harcolni.
Csak azt tudom, hogy elbuktam. Egy kölyök ment nekem, akit nem akartam bántani.

S most, egy jó és haszontalanaul elvesztegetett nap után ( ahogyan azt én szeretem), úgy ébredek, hogy ótvar kedvem van. Hangulatember, sütötted rá a homlokomra. S ha így van? Most csak annyit tudok, hogy a dupla szabadnapom ugrott az iskola miatt, s be kell mennem. Azt tudom, hogy odakint hideg van, gyűrött az ég, s szürke, én meg rohadtul egyedül vagyok azon a piszkos utcán, piszkos metrón.

***

So, so you think you can tell
Heaven from Hell,
Blue skys from pain.
Can you tell a green field
From a cold steel rail?
A smile from a veil?
Do you think you can tell?

And did they get you to trade
Your heros for ghosts?
Hot ashes for trees?
Hot air for a cool breeze?
Cold comfort for change?
And did you exchange
A walk on part in the war
For a lead role in a cage?

How I wish, how I wish you were here.
We're just two lost souls
Swimming in a fish bowl,
Year after year,
Running over the same old ground.
What have we found?
The same old fears.
Wish you were here.