hümm

Na, most jól felmérgesedtem. Nelossel az oka. Sajnos nem érti a novellát, és butaságokat mond. Éppen ezért, csak neki felboncolom a saját írásom, kihányom, amit magamnak írtam, ami majd ´mindenkinek leesett, csak neki nem. A főhős egy átlagos kis szarjankó. Semmiben sem különbözik, semmiben nem is akar különbözni mint bármely más maga korú srác. Anno domini Jézus sem volt több, mint egy szegény ember, egy átlagos munkával. Mennyi ilyen volt akkor Betlehemben? Ezer? Tízezer? Millió? Nem számít. A novella azzal foglalkozik, hogy mi van akkor, ha a mai korban születik egy megváltó? MInden bizonnyal, az én cinikus hülye értelmezésemben, kihasználják, mégpedig úgy, hogy belehaljon. Mégpedig ezer százalék, hogy időnek előtte csinálják ki, és szétszaggatják, mielőtt rádöbbenne megváltó voltjára. Erről szól az írásom. Nem is AKAROM jobban kidolgozni a srácot, a főszereplőt. Erika is szimbólum, mégpedig az iskolai első szerelem szimbóluma - ráadásul személyes, mert az én első szerelmemet is így hívták. De persze ezek olyan finomságok, amik sosem derülnek ki, csak ha valaki felbosszant, és kikogyogom. Az Erika szimbólum a főszereplő választása, lehetősége a normális életre- a kiszabott ösvény a megváltóság felé. De Hawiww, a kihasználó, a számító elveszi tőle. Mert ebben a kurva világban mindent elvesznek tőlünk, amiért nem harcolunk meg. Hát erről szól a novella. Cinikusan összefoglalva: a Megváltót kihasználják, kicsontozzák, mielőtt még rájönne, hogy különb. A mai kor megváltói elvesztik ártatlanságukat, s ezzel együtt messiási köpönyegüket is. Sajnálom, hogy Nelossel nem olvas a sorok között. De nem baj. Mert könnyen lehet, hogy én vagyok pocsék író, s ezért nem ért semmit. Vagy csak fáradtan mondani akart valamit, letudni a kommentelés nyűgét, és kész.