merengés plussz

Töltöttem Placebot. És nagyon jó az új album, meg merem kockáztatni, hogy eddig a legjobb. Nem baj az, ha egy zenekar egyre remekebb cuccot dob piacra. Viszont elítélendő az, amit csinálok, mármint hogy letöltöm egy banda kemény munkájának gyümölcsét. Hm. Ezért is lelkiismeret-furdalásom van. Sebaj. Az Áfi buli nagyon jó volt, de egy kicsit szomorú lettem, mikor elindultunk hazafelé. Sajnáltam elsősorban Mirielt, másodsorban Aral Petit. Ez utóbbi is mélységesen maga alatt van, de Miriel alulmúlta minden várakozásom. Sajnos depisebb, mintsem azt gondoltam volna. És ilyenkor mondok csődöt, mert nem tudok mit mondani. Szeretnék, megrángatnám a gallérjánál fogva, és beleordítanék a képébe, hogy "Ébredj már fel!", de nem lehet. Nem lehet egy depresszióval küszködőt így segíteni. Vidámsággal, barátsággal igen. Mindkettőt megpróbálom prezentálni, de ez persze kevés. A depis öngyógyuló. Vagy nem gyógyul meg, de..na mindegy. Szóval sajnálom Mirielt, és mindent meg szeretnék tenni azért, hogy jobban legyen, mert fontos. Még akkor is, ha fáradtan hülyeségeket beszélek. Aha, mert azt csináltam. Alkohol nélkül. Pl.: Hónaalj szörzetről próbáltam csevegni, vagy hogy..mittomén. Szóval eléggé dinka voltam, és szégyenkezem rendesen. El is vonultam a sarokba. Ettünk pizzát is. És finom volt, mint mindig. Áfinak maradt egy szeletecske is. És akkor egy kis komolyság. Igazad van. Bocsáss meg, amiért viccelni próbáltam, holott mélységesen 1etértek veled. A vers példával is. Nem őt vetették a halálba, hanem maga döntött úgy, hogy meghal. Maga döntött úgy, hogy a jelek ellenére elmúlásának színteréhez vágtat. Szerelemből, féltésből. E két érzelem vette rá a halálra is. Mindig mindenki maga dönt. Ez az élet legfontosabb szabálya. HA létezik Isten, akkor csak és kizárólag egy ajándékot adott az embernek, mégpedig a szent szabad akaratot. Ezzel élhet boldog-boldogtalan, ez midnenkinek alanyi jogon jár. Még a bénának, a szellemi sérültnek is. Ezt kapod, ezzel kell boldogulnod. Minden más csak és kizárólag körülmény. Aral Petinek nincs teljesen igaza. Abban igen, hogy a házasság kötöttség. Hát persze hogy az, hiszen már maga agyűrű is egy lánc, egy eskü szinonímája ( nem is annyia szinoníma..). Ezzel 1ütt egy folyamat közepe, egy megerősítés. Ne feldjük, hogy a XXI. században vált "sikké", hogy ne házasodjanak az emberek. Még egy előző rendszerben, hol a vallásosság eltörlendőnek számított, is kultiválták a mennyegzőt. Mondjuk kevesebben is váltak. Az elcsépelt közhelyekből talán elég már. Magam 1ébként házasságpárti vagyok. Nem a ceremónia, vagy a vallás miatt. Egyszerűen család terén konzervatív vagyok, dacára a liberális neveltetésemnek. Nesze: egy kis lázadás. A konzervativizmusommal lázadok. A házasság bizonyosság, eskü, és megnyugvás. Nem érdekel, hogy onnantól kezdve nem csajozhatom, ez a legnagyobb baromság, amit valaha is felhoztak ellene. Ennyi, és nem több. Szabad akarat, emberek. Szabad akarat. Ebben bízom. Az emberben. Sokat csalódtam.