minden reggel

Merthogy rámszóltak. Mondjuk nem nagyon zavar, hiszen magamnak írom ezt, de hát ez van, istenem. Ha ő is boldog, akkor többnyire én is az vagyok. Mondjuk kivéve, ha közben hasfájdalmakkal küszködöm, egy esti séta alatt. Na, az kellemetlen volt de semmi több. Nem is emlékszem, vajon a Shine on You már Gilmour éra volt? Azt hiszem nem. De mintha ő énekelné. Mindegy, természetesen azért merült ez fel, mert épp eme művet hallgatom. Ami még mindig zseniális. Egy kicsit korán van, de már megzuhanyoztam, már csak ennem kéne. Tegnap elkezdtem feldolgozni a Credigenes ügyállományt. Egész jól haladok vele, de persze elszórva vannak, akiket meg tudok találni. Semmi gond, jó lesz ez is. Mondjuk érezhetően minőségibb munkát végzek, mint anno domini az Overesnél. De ez senkit nem érdekel. Kíváncsi vagyok, hogy a blogok ólvasóit mit érdekeli? Vajon a szánalmas kesergéseim? Oké, íme:
Tegnap, elíziumba menet eszembe jutott egy kép, ami nagyon világos és..reális volt. Arra gondoltam, mi lenne, ha neki kellene mennem egy nálam képzuettebb/nagyobb/kigyúrtabb embernek? Amire mondjuk, mármint, hogy nálam nagyobb, kigyúrtabb legyen valaki, igen nagy az esély. És ő szépen, ahogyan azt illik, mindenki előtt megaláz, majd végül halálra ver. És meghalok. Ez a gondolatsor, a nyilvános megaláztatás és elmúlás gondolata olyan szorongással töltött el, hogy csoda, hogy a postához elértem. Szánalmas egy fajankó vagyok, annyi szent. Még szerencse, hogy szeretek eza szánalmas fajankó lenni, különben csábíthatnám el Gillzt. Mert másként is megtetszene, és másként is megszeretném ( ha hagyná). De in shallah, nem kell, és szeret, legalábbis azt hiszem:).
Az Elízium meg..Olyan felesleges volt ismét lemennem, mint még soha. Volt sok tremere, hát jó, gyerünk tremere gyűlni! Ahol ismét nem hangzott el semmi. Hoztam jegyzetlapot, de semmi nem került rá. Sziszi meg alkalmatlan a játékra. Hisztizett, és olyan dolgokat vágott Marel fejéhez, amit én legutoljára egy nyíregyházi tremere primogéntől hallottam. Ha utálja ezt a klánt, miért játsza? Miért lepődik meg azon, hogy a régense mindent tud róla? Én ezt nem értem. Ki az ellensége? Mármint Sziszié, és nem a karakteré. Mindegy, az ő élete, az ő játéka.
Hazafelé is egyre borzsasztóbb. Legalább a kigyúrt kínaiaktól nem félek. Nincsenek olyan közel, mint anno a romák voltak.Igen,a félelem alaposan meghatározza az életem. Mert mitől is félek? Jelenleg nem tudom, de egy nyomás nehezedik a gyomromra. Régebben bemenni az industriához féltem. Már mai élénk és kézzelfogható. Vag yaz árnyékoktól, a szemem sarkában? Mindegy, mvalójában mindig oda lyukadok ki, hogy saját magamtól félek. Mint legtöbbször mindenki.
Igen, elég szarul érzem magam, és rájöttem, mondjuk nem volt nehéz, hogy az életben is szeretem sajnáltatni magam, és attól, hogy nem sajnálnak, csak megsértődöm. Talán nagyobb a dominancia-szeretet hiányom, mintsem azt gondolnám: Igen, talán túl nagy, ezért is éreztem néha, hogy Gillz nyakára mászom, és sértődök meg, ha nem voszonozza a legkisebb gesztust. Nem baj, lassan majd csak felnövök. De remélem soha. Régebben el sem tudtam képzelni, mit jelent "rajongva szeretni". Most már tudom. És olyan dolgokat beszélek be magamnak, amik, remélem, nem valósak. De, ugyebár kérdezi a szeretethiányos, kit érdekel, egyáltalán? Senkit.
Vagy a blogolvasók filozósikuf fejtegetéseket akarnak? Akkor menjenek a vallások-topicra. Ahol két neo-keresztyén( igen, ty-vel) osztja az értelmesebb népet. Hiába sújkolom a fejükbe, nem értik meg, hogy nem csak ők léteznek. Semmi baj, a világban TÖBB a nem-keresztény. Én tudom, ők nem. És nem fogok a szám tépni, mert CSAK annyit kértem tőlük, hogy tiszteljék a másik vallását. Ők aztán soha. Nem fér össze a világukkal, ami begyöpösödött és beszűkült.
VVagy valaki csak szexet akar olvasni, miközben blogokat böngész? Kár. Akkor engem kevesen olvasnak. Nem úriemberhez méltó, hogy akár qa mostani, vagy a korábbi kapcsolatokból bármit is eláruljak. Még élőszóban sem, senkinek. Bocs.