2007.10.27.
"Egy kicsit korán érkeztem" állapítottam meg magamban. Rajtam kívül volt még két alter csaj, két gót csaj, és pár rocker arc a Hajón. Hát így. Persze, aki vendéglistás, az ne panaszkodjon. Néha, fel-feltűnt egy ld50-es szervező. De így tanúja voltam, ahogyan a Garden of Eden megjelenik, valamint a Killing Mirránda bepakol. Kedélyes népség, annyi szent.Psychotommy fel-alá rohangál, asszem itt dolgozik. Meg Zero is, aki kedélyesen beszélget a fellépőkkel.Lassan befut két fő híjján a komplett Art Macabre is. Gyorsan ők is az öltözők felé veszik az irányt. Én unaloműzőnek magamba döntök egy Red Bullt, és szembesülök a Hajó pofátlanul drága áraival. Utána keményen támasztom a nagyterem oldalát, mintha igazi trú-metál-gót-beveremaképed-zombi lennék. Holott annyira nem. Szép lassan szállingózik a nép. A Garden of Eden elkezd szedelődzködni, és megpillantom az énekes fenekén virító két fehér ankhot. Számomra azt üzeni: Gótok, csokoljátok meg a seggem! És ezen jót röhögtem vala. A koncerten csápolt két gyerek, a többiek meg csak csendben figyeltek. A többiek nem számoltak 20 főnél többet. hiába, egy buli nem nyolckor kezdődik. Magamba konstatáltam, hogy ez egy egész jó zenekar lenne, ha nem lenne az énekes. Olyan Zámbó Jimmy volt, csak gótban. Ah, meg a hangja sem. Nem mozgott jól, a hangja..érdekes volt, és szarok a dalszövegek. Amikor angolul kezdték el nyomni, na az máris máshogyan hangzott. Jah, és a humorosnak tartott megjegyzései nem voltak azok. Egy kicsit sem. A három gitáros viszont überkúl volt. Nagyon tehetségesek, és látszott rajtuk, hogy élvezik. Az énekes is, de őt meg én, a laikus közönség nem találta szórakoztatónak.
Utána befutott az öltözőkből az Art Macabre. Ha már a vendéglistájukon szerepeltem, leálltam dumálni mindenkievel, aki ahgyta. A Kedvesem, Dru és Áfonya hagyta, el is vonultunk. Sajnos így a De Facto javarészéről lemaradtam, de hála a hangtechnikának, mindent lehetett hallani, és ami eljutott a fülemig, az nagyon tetszett. Kellemes beszélgetés és görcsoldás után beoldalogtam Bence és Skin szettjére. Aranyos volt, egy kicsit másra számítottam. A dallamos goth helyett egy kicsit keményebbet nyomtak. Jah, és a Bencére jellemző középkoraiság (Gammarna) se volt sehol. Nem baj, ez nem olyan buli. Közben a színpad is épült, az Art Macabre elvonult öltözni, sminkelni, kivéve Ven, akinek a jelmeze egy pár vámpirfog felragasztása volt. Ő jó úgy ahogy van, hehe. Mellettem, akik szívósan még a korlátot támasztotta, Mr. Fangoria, azaz Böjtös Gábor volt, a párjával.
Lassan elkezdődni látszott a koncert. A Killing Mirranda pakolt, hangolt. A dobos, láthatólag sokat szöszmötölt, de nem látszott semmi gond. Egy erősítő (NEM a Marshall) folyamatosan berregett, búgott. Az egyik technikus könnyedén megoldotta. Odament, rávágott párat, és láss csodát: megjavult.. A Bassz gitáros sokat mászkált fel-alá, kimosolygott, leginkább a gruppikra. Na, meg jókat dumált a terem hátsó részében lévő hangosítónak. Főleg az "Aye, mate", és a "Thatś good, eh, mate" frázisokat hallottam tőle. Lassan elkészült minden, és a banda a húrok közé csapott.
A koncertet többnyire az első sorban táncoltam, ordítottam végig. Mellettem Félix, egy rocker arc, és egy furcsa gót srác, világító töklámpással. A többiek fejbólogatva figyeltek. Az énekes pozőr, és vicces, az elektromos gitáros szerintem homokos, de pazarul játszott. A Bassz gitáros immáron napszemüvegben nyomta. Ő élvezte. A dobos nem annyira, többször elcsúszott az egyik cin, nem is tudom, mennyi ideig igazgatta. Közben az énekes angol vicceket mesélt. Uh, nem lehettek valami sokan. A terem jó, ha a felét megtöltötték. Mondjuk ez engem baromira nem érdekelt, inkább torkomszakadtából ordítpttam a Teenage Vampire-t és a Splitet, meg..meg..meg.. Mindent, amit ismertem.
Koncert után észrevettem, hogy fáj a lábam, a hátam, és elment a hangom. Kár, hogy a Blessed Deviantot nem játszották le, de minden mást igen. szóval egy számért csak nem fogok kiakadni. A Transagression by Numbers albumról játszották az Angelwingset, Teenage Vampire-t, Disqotech, Necromonicon-t, és a Splitet. Asszem..Volt még egy szám is, de annak a címére most nem emlékszem. A többi is nagyon jó volt, tetszik ez a zenekar, hehe. Ahogyan láttam, másoknak is. Talán annak a durván 100 főnek, aki eljött.
Az Art Macabre performansz előtt idegeskedés, tépelődés, Dru pulzusszáma az egeket verdesi, Marietta fel-alá rohangál. Ven elintézi a kamerást, meg Dani öccsét is előkerítik. Szép lassan ismét gyűlik a tömeg, Dani is felfeltűnik Lugosi jelmezében. Közben belőtték a kamerát is. Szép lassan elkezdődik a Show..De úgy, ahogyan azt Gillz elképzelte. Sokaknak tűnik fel, hogy valami van a háttérben, és úgy láttam, a közönség hálásan fogadta a szokvánbyostól eltérő kezdést. Minden simán zajlott, külön figyeltem, hogy kinek maradt a vámpírfog, kinek nem. Sokaknak igen, vagy csak úgy tettek. Gillz meg nem volt szép ebben a ruhában. És akkor erősen fogalmaztam. Ergo a sminkje jól sikerült. A bő nadrág is elfedte, nameg a bő ing is. Emke pazarul nézett ki ( Queen of the Damned?), Drunak meg jól áll a gótság. Jah, Dru, azt hittem, nem kel fel többet a földről, mikor Dani odavágta. Mint később megjegyezte: ő sem.. Miriel horror babája is tökéletes volt.
Az előadás jól sikerült, szerintem. Amit meg akartak valósítani, és amit meg lehetett, azt megcsinálták. Főleg ennyi, és ilyen minőségű próbákkal.
Lassan levonultak, a díszlet ( azaz egy darab karosszék) maradt. Jött a francia srác dj, és nagyon jó zenét pörgetett. Közben valaki derekasat rókázott a Hajó közepére, és vagy fél órának-órának kellett eltelnie, míg feltakarították. A bár részleg is bezárt. Ez nem túl jó. Mondjuk ilyen árak mellett. Vettem egy Red Bullt, egy körtelevet, és egy másik Red Bullt, összesen háromezer volt, kb...
Táncoltunk egy keveset, nekem Killing Mirránda után már nem nagyon akaródzott, de még ment. Főleg, ha a Kedvesem van előttem. Majd könnyes búcsút intettünk a helynek. Miriel és Áfi még marasztalt volna, de haogyan láttam, nem volt baj, hogy mentünk. Miriel se festett valami szépen, elég sápadt volt, meglehet, a rajta maradt sminktől.
Jól éreztem magam, kellett már egy ilyen buli. A végén még hazakísértem Gillzt, és az éjjeli buszokkal vágtáztam haza. A hetesre várva egy pár kellemes harmincas röhögött végig, és két tini átcseszte az ellenőröket. Igen, ellenőrök, hajnali háromkor az éjjeli buszon. Mazochisták. A 14-es megállójában pedig egy csaj keserveit hallgattam, miszerint nagyon rosszul van, hányi kéne, de nem fog ilyet tenni az utcán. Hűha, bébi, ha valaki telerókázta az A38-at, akkor egy buszmegálló meg se kottyanna. Végig azon imádkozta, hogy ne szálljon fel a buszomra. Szerencsére nem így tett.
Itthon még egy gyors fürdő belefért, és ágyba.
Utána befutott az öltözőkből az Art Macabre. Ha már a vendéglistájukon szerepeltem, leálltam dumálni mindenkievel, aki ahgyta. A Kedvesem, Dru és Áfonya hagyta, el is vonultunk. Sajnos így a De Facto javarészéről lemaradtam, de hála a hangtechnikának, mindent lehetett hallani, és ami eljutott a fülemig, az nagyon tetszett. Kellemes beszélgetés és görcsoldás után beoldalogtam Bence és Skin szettjére. Aranyos volt, egy kicsit másra számítottam. A dallamos goth helyett egy kicsit keményebbet nyomtak. Jah, és a Bencére jellemző középkoraiság (Gammarna) se volt sehol. Nem baj, ez nem olyan buli. Közben a színpad is épült, az Art Macabre elvonult öltözni, sminkelni, kivéve Ven, akinek a jelmeze egy pár vámpirfog felragasztása volt. Ő jó úgy ahogy van, hehe. Mellettem, akik szívósan még a korlátot támasztotta, Mr. Fangoria, azaz Böjtös Gábor volt, a párjával.
Lassan elkezdődni látszott a koncert. A Killing Mirranda pakolt, hangolt. A dobos, láthatólag sokat szöszmötölt, de nem látszott semmi gond. Egy erősítő (NEM a Marshall) folyamatosan berregett, búgott. Az egyik technikus könnyedén megoldotta. Odament, rávágott párat, és láss csodát: megjavult.. A Bassz gitáros sokat mászkált fel-alá, kimosolygott, leginkább a gruppikra. Na, meg jókat dumált a terem hátsó részében lévő hangosítónak. Főleg az "Aye, mate", és a "Thatś good, eh, mate" frázisokat hallottam tőle. Lassan elkészült minden, és a banda a húrok közé csapott.
A koncertet többnyire az első sorban táncoltam, ordítottam végig. Mellettem Félix, egy rocker arc, és egy furcsa gót srác, világító töklámpással. A többiek fejbólogatva figyeltek. Az énekes pozőr, és vicces, az elektromos gitáros szerintem homokos, de pazarul játszott. A Bassz gitáros immáron napszemüvegben nyomta. Ő élvezte. A dobos nem annyira, többször elcsúszott az egyik cin, nem is tudom, mennyi ideig igazgatta. Közben az énekes angol vicceket mesélt. Uh, nem lehettek valami sokan. A terem jó, ha a felét megtöltötték. Mondjuk ez engem baromira nem érdekelt, inkább torkomszakadtából ordítpttam a Teenage Vampire-t és a Splitet, meg..meg..meg.. Mindent, amit ismertem.
Koncert után észrevettem, hogy fáj a lábam, a hátam, és elment a hangom. Kár, hogy a Blessed Deviantot nem játszották le, de minden mást igen. szóval egy számért csak nem fogok kiakadni. A Transagression by Numbers albumról játszották az Angelwingset, Teenage Vampire-t, Disqotech, Necromonicon-t, és a Splitet. Asszem..Volt még egy szám is, de annak a címére most nem emlékszem. A többi is nagyon jó volt, tetszik ez a zenekar, hehe. Ahogyan láttam, másoknak is. Talán annak a durván 100 főnek, aki eljött.
Az Art Macabre performansz előtt idegeskedés, tépelődés, Dru pulzusszáma az egeket verdesi, Marietta fel-alá rohangál. Ven elintézi a kamerást, meg Dani öccsét is előkerítik. Szép lassan ismét gyűlik a tömeg, Dani is felfeltűnik Lugosi jelmezében. Közben belőtték a kamerát is. Szép lassan elkezdődik a Show..De úgy, ahogyan azt Gillz elképzelte. Sokaknak tűnik fel, hogy valami van a háttérben, és úgy láttam, a közönség hálásan fogadta a szokvánbyostól eltérő kezdést. Minden simán zajlott, külön figyeltem, hogy kinek maradt a vámpírfog, kinek nem. Sokaknak igen, vagy csak úgy tettek. Gillz meg nem volt szép ebben a ruhában. És akkor erősen fogalmaztam. Ergo a sminkje jól sikerült. A bő nadrág is elfedte, nameg a bő ing is. Emke pazarul nézett ki ( Queen of the Damned?), Drunak meg jól áll a gótság. Jah, Dru, azt hittem, nem kel fel többet a földről, mikor Dani odavágta. Mint később megjegyezte: ő sem.. Miriel horror babája is tökéletes volt.
Az előadás jól sikerült, szerintem. Amit meg akartak valósítani, és amit meg lehetett, azt megcsinálták. Főleg ennyi, és ilyen minőségű próbákkal.
Lassan levonultak, a díszlet ( azaz egy darab karosszék) maradt. Jött a francia srác dj, és nagyon jó zenét pörgetett. Közben valaki derekasat rókázott a Hajó közepére, és vagy fél órának-órának kellett eltelnie, míg feltakarították. A bár részleg is bezárt. Ez nem túl jó. Mondjuk ilyen árak mellett. Vettem egy Red Bullt, egy körtelevet, és egy másik Red Bullt, összesen háromezer volt, kb...
Táncoltunk egy keveset, nekem Killing Mirránda után már nem nagyon akaródzott, de még ment. Főleg, ha a Kedvesem van előttem. Majd könnyes búcsút intettünk a helynek. Miriel és Áfi még marasztalt volna, de haogyan láttam, nem volt baj, hogy mentünk. Miriel se festett valami szépen, elég sápadt volt, meglehet, a rajta maradt sminktől.
Jól éreztem magam, kellett már egy ilyen buli. A végén még hazakísértem Gillzt, és az éjjeli buszokkal vágtáztam haza. A hetesre várva egy pár kellemes harmincas röhögött végig, és két tini átcseszte az ellenőröket. Igen, ellenőrök, hajnali háromkor az éjjeli buszon. Mazochisták. A 14-es megállójában pedig egy csaj keserveit hallgattam, miszerint nagyon rosszul van, hányi kéne, de nem fog ilyet tenni az utcán. Hűha, bébi, ha valaki telerókázta az A38-at, akkor egy buszmegálló meg se kottyanna. Végig azon imádkozta, hogy ne szálljon fel a buszomra. Szerencsére nem így tett.
Itthon még egy gyors fürdő belefért, és ágyba.
posted by Dreamer at 7:56 AM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home