Tervek és Romok

Sikerült mindent, idejében megvennem. Sőt, túl is teljesítettem a projektet. Reggel csatarendet írtam fel. Mikor összekaptam magam, telefonáltam, a 24.-i menetrendről érdeklődvén. Megvolt az infó, hogy Ágit ebédre meglepjem, elmentem a kínai piacra.

Stage 1: Kínai piac
Main obejctive 1: Csomagolópapírt venni

Siekrült. Nagyon tetszett a piac atmoszférája, hatalmas nyüzsgés, lopott holmi alacsony árakon. Csomagolópapírt egyetlen egy helyen találtam, mégpedig a bejárat mellett. Vettem három ívet, akkor úgy gondoltam, hogy sok lesz. Nos, nem lett igazam, PONT elég lett, még nyesedékkel eggyütt is. Nagyot sétáltam, még a szoros időbeosztásom is engedte. Kiszúrtam, hogy a TITKOS sub-obejctive-t is tudom teljesíteni.

Stage 1: Kínai Piac
Sub-objective(seeecret): karácsonyfadíszek

"Nécszáz!" mondat az aranyos kínai lány. Majd´minden díszre. Ekkor még fám nem volt, csak elképzeltem mekkora kell, és arra aggattam a képzeletbeli díszeket. Így, idealistán, "Álmodó" módon szerelkeztem fel. És igen, valóban olcsó volt, a műanyag tetők alatt, sok emberrel egybezsúfolva, valami nagyon izgalmas légkörrel ölelve életem első díszvásárlása. Arra gondoltam, hogy veszek új borotvakészletet is, de nem szerettem volna azt a piacon beszerezni, majd a Plusszban.

Stage2: Sarok
Sub-Objective 2: Karácsonyfa

A cuccokkal felszerelkezve egyből a közérttel átellenes sarokra mentem, fanézőbe. Találtam, tetszett, vettem. Volna. Kértem, hogy rakjáűk félre, míg a díszeket hazaviszem (útközben csillagszóróra is futotta). "Megpróbálom" mondta a néni. Megpróbálta, és sikerrel járt, így életem első, kissé csúnyácska (nagyon csúyácska) de alacsony luccfenyőjével érhettem haza. Kibontván két dolog is szemetszúrt. Nagyobb, mintsem azt hittem volna, és csúnyább, mint elsőre láttam. No, de sebaj! A Sub objectivből main lett, immáron.

Stage 2: The Mall
Main-Objective 2: food and cleanness project

Persze, a Plussban csak eldobható borotvák voltak. Grrrrr..Ez nem jött be. Aztán rájöttem, hogy van még egy dugi-borotvám valahol, így azzal, és sok kajával felszerelkezve érkeztem ismét haza. Megborotválkoztam, lehantoltam a szakállamat, hajat mostam. Így eddig minden main és sub objective sikeresen megoldva

Level 1 solved.


Level 2: The Plot!

Itt renegeteg main objective akadt. Először is, mivel ez izgatott akkor a leginkább, kibontottam, feldíszítettem a fát. Gondolván a kisebbekre, gondosan elsötétítettem a szobát, nehogy belásson egy lurkó az erkélyen. Amíg távol voltam, szellőztettem ugyanis, és napfény feküdt erkélyajtóm alá. No, sajnos ránézésre a színválasztásom jó, az égősorom rohadt hosszú volt. Annyira, hogy hatszor körbe tudnám tekerni vele a fát. Így elrendeztem az alja köré egy nagy halom égőt.
Sajnos kevé díszem akadt. Nagyobb a fa, mint képzeletemben, ugyebár. És rövid a zsinorja mindnek, nekem meg nincs cérnám (miért lenne?). A díszítés végére úgy néztem ki, mint aki méhkasba nyúlt. Kétszer. De feldíszítettem, és onnantól, egészen máig, folyamatosan csökken a tetszési indexe. Egyre inkább utálom a fámat (de ez egyenes arányban áll az események alakulásával).
Díszítés megvolt, gyorsan felsöpörtem (mindjárt ebéd , addigra akartam készen lenni, tekintve, hogy jön Ő, "majd", délután). Csomagolás ezerrel. A papír pont elég volt, mindent a magam módján be tudtam szépen csomagolni. Soka jándék volt, nem mondom, de teljesítettem a feladatot. Elméletileg mindennel kész voltam. Még rendet is raktam, sőt, egy kis chatelés is belefért. Majd´1:08-kor jött a hír, Ági mégsem jön, sok a dolga.

Misson (Level 1 and 2) failed

Kár. Ő mondta, hogy az a nap megfelel neki, ha nem mondja, nem élem bele magam. Mindegy, nem rá haragszom, egy kicsit feleslegessé vált a szememben az egész napom akkor ( a fám meg egyre inkább nem tetszett - itt kezdett csökkenni. a tetszési indexe. Ma már egyenesen utálom, azt hiszem).
Játszottam kb. 11-ig, néztem filmet, és aludtam. Nem nagyon jól, sokszor ébredtem fel. Megettem a sütit (csokis-amerikai stílusú teasüti), megettem a joghurtot (még van), és valószínűleg CSAK ez okozhatta a rosszalvást.

Másnap korán keltem, fürödtem, összepakoltam. Rájöttem, hogy a kislányoknak az ajándékokat elfelejtettem becsomagolni, meg a teásdobozokat, úgyhogy gyorsan azt is megejtettem. Majd felhívtam anyámat, hogy menyjek-e. Mentem. Mikor átcuccoltam, beálltam fát díszíteni ( méhkas szindróma 2, bár nem olyan brutál), majd segítettem a házimunkákban. Utána öcsém prezentálta Quake 4 tudását (gyéééér), és néztem tv-n Wattsot és síugrást. Álom. Nagyon szeretnék síugrani, de erre nincs nemhogy esély, de lehetőség sem. Hobbi szinten nem lehet űzni, és milliomosnak kellett volna lennem, hogy idejében elkezdjem. Kár, hogy nem tudom megvalósítani az álmaim.
Jöttek a vendégek, meglehetősen kevesen. Ilyenkor életbe lépett a szokásos forgatókönyv: Mennyből az angyal, Kiskarácsony éneklés, egymás köszöntése, és ajándék bontogatás. Anyám elment forralt bort merni, én segítettem. Utána ajándékokat bontogattam (teafőző, teafű, teatojás, két szett dezodor+tusfürdő kombó, könyv, pénz könyvre, Beherovka, pizsama, és az álltalam vett szekrény). Utána lesni a többieket, ki mit kapott. Majd falás, evés, zabálás. Nem rontottam el a gyomrom, pont annyit ettem és azt, amit szerettem volna.
Egy idő után felvonultam, tévéztem tovább. Kétszer elhajtottam a Zsombit, Eurosport rulz, de egyedül a sötétben. Majd este, mikor már mindenki elment, öcsémmel nekiálltunk NFS-elni. Miért a tunning a legjobb? A másik kettő meg nagyon nem, irányíthatatlan szar? No, sebaj. Kár érte.
Lefeküdtem aludni, anyáméknál, a "régi" ágyamban.

Ma mentünk Apához. A két kiscsaj elbűvölő, óvodás mindkettő tündérke (vagy ördög?). Ajándékoztunk, kaptam edényeket, adtam piát, meg a teadobozokat, mézet. Úgy tűnt, örülnek nekik (mintahogy anyám is örült a CD-nek és a könynek, ez utóbbi meglepte, ami jó). Majd ebéd, játék, duma, és filmet néztünk. Karácsony lévén mi mást nézhettünk volna? természetesen az Apokalipszis Most! c. alkotást. Zseniális film. Sajnos nem értünk a végére (rendezői változat, asszem több, mint három óra), mert az 1ik kislány benyitott, úgyhogy pánikszerű lekapcsolás vetett véget a matinénak. Gondoltam, elviszem a második DVD-t, de ottfelejtettem. Hazahoztak minket kocsival, segítettek hazacuccolni. Reméltem, Ági ebédre átjön, de sok a dolga, vagy mi. Majd késő délután. Majd. Holnap.

Mindegy, örülök annak, hogy legalább egyik napon láthatom egy kicsit és nem kéne búslakodnom azon, hogy mit NEM kapok. Tulajdonképpen nem akartam semmilyen ajándékot sem kapni. Az egészet szíves örömest kidobom a kukába, mit sem ér mögöttes tartalom nélkül. Az már számít, hogy anyám, szeretetből vette a cuccokat, apám is (vagy inkább féltésből?). Ezért fogom őket megőrizni. Igaziból, és teljesen őszíntén- az egész hajcihő, három nap, lehetett volna három olyan nap is, amikor NFS-t játszok magamba végig. Nem lettem feltöltve pozitív érzésekkel, nem cserélődtem ki, nem jár át a karácsony melege, nincs semmi különbség tegnap és ma között. No, mentem játszani.