redemption

Rég nem blogoltam a munkahelyemről. Talán, azért tehetem meg, mert most ebédszünetet tartok, vagy mert nem érdekel a dolog. Talán jobban jártam, mint a többiek, lévén ők ma öt oldalt kaptak, szemben az én két és felemmel. Kár. Mondjuk ők háromtól kezdik űzni a nyugdíjjas rokkantakat, míg én fél öttől kezdtem. Végeztem is vele!
Most még egy kcisit kókadt vagyok. Azt hittem rosszabb lesz, de egy üdítő chat egy kicsit felrázott. Provokatív helyett értelmes kérdéseket próbáltam feltenni, de nem nagyon ment. Most bóbiskolgatok. Megettem valami igazán gej péksütit, és egy kicsit rosszalva tekintek egy gyomorfájás elé. Ma elvileg lakógyűlés lesz, na, meg nekem meccset nézni kéne mennem. Egyikhez sincs semmi kedvem, aludni akarok. A tegnapit igazán kipihenni. Holnap csütörtök. Utána péntek, meg minden. Kit érdekel? Életkedv nulla, de annyira mégsem. Mondjuk úgy, hogy pislákol valamit. Vajon mikor jönnek a térüléseim? Majd. Nem baj. Semmi sem baj. Nincs semmi.