Thursday, October 11, 2007

Álomnapló

Egy hokicsapat edzője voltam, ami legendás, s soha senki nem tudta legyőzni. Persze, gyerekcsapat, de akkor is! Épp edzést vezényeltem, amikor elég sok minden történt. Rájöttem az élet tuti üzletére: temetőt fogok nyitni, mégpedig az edzőpálya hátsó részénél - ami egy mező volt, a pálya meg a volt ált. iskolám. Nagyon egyszerű üzletpolitikát folytattam, a helyeket ELŐRE le lehetett foglalni, még mielőtt elhunyt volna a szerencsétlen, havi 500 HUF-ért. Ebből aztán jól meggazdagodtam (bár nem éltem át a folyamatot). Ráadásul egy edzés/meccs alatt az esküvőmre készültem. Érdekes módon még sosem találkoztam az arával, de ünnepség az volt. Az előző barátnőm énekelt is nekem, s lanttal kísért, a "Zweihander" c. hörgős számot. Érdekes élmény volt. Utána felvettem a bulldogos, piros kabátom, és fejkendő, majd mentem a meccsre. A sok TV-s közvetítő meg hüledezett, hogy mindenki öltönyben van, mármint minden edző, csak én ilyen extravagáns szerelésben. Ekkor ébredtem fel.

Jah, és úgy tűnik vmi bajom van, tegnap belázasodtam csöppet. Egy éven belül harmadszor..Mi van itt, emberek?

1 Comments:

Blogger vérlepke said...

Gyógyulgassá, gyógyulgassá, sőt, mitöbb: meg is!

3:35 PM  

Post a Comment

<< Home