csin-csin!

Azt hiszem, szereptanulás közben nagyon be fogok rúgni:)

nyüff

10 perc és lekésem a buszt. Tulajdonképpen ezen a hépten még nem mentem busszal, ellenben gyakran láttam a Béke utcában elhúzni a 32-est. Hm, nem semmi.
Gyors helyzetjelentés:
-Tegnap boldog voltam, mert valaki törődött velem.
-Kaptam egy feladatot, amit nem tudok megcsinálni úgy, ahogyan azt én szeretném. Így jöhet a Barátok közt style.
-Ma korán ébredtem. Igaz, kinek mit jelent a korán? Nekem hat előttet.
-Álmodtam érdekeset, igazi Changelingeset. Olyan helyen voltam, haol járda helyett kis folyók voltak, zöldek és virág borította őket. Énmeg mentem, hogy elkapjak egy kissebbségi adóst. Nem behajtani, ELKAPNI! Izgi munkám lenne, ha így lenne.
-Megettem reggeli gyanánt a maradék kekszet. Nem volt elég, kell még valami. Péksüti?
-Szabolcs, az "új" értékesítő, jó arc. Jövő hét héttőn nagyon másnapos lesz.
- Nincs Kálmán, nem biztos, hogy ez rossz. Nincs Ildi, ez sem biztos, hogy rossz. Érdekesen alakul a munkahelyi élet. Ha jól látom, Decemberre hárman maradunk, ha nem rúgnak ki közben. Szabolcsnak megmutattam, hogy kell netezni:)
-Most egy olyan út kezdetén állok, aminek vége szombat délután, lehetőleg arra kell törekednem, hogy ne nagy égés legyen belőle. Árnyéknak lenni, két napnyi idővel, nem jó.
-Tényleg igaza van ennek a lepkének. Tényleg van valaki, aki szeret.
-Ma kínait eszem. Ha meghalnék holnap, tudjátok, mitől van. Remélem nem fog kapálódzni, nem szeretem azt se, ha üvölt evés közben ( mi is volt annak a filmnek a címe? Ál. Isk. lehettem, amikor láttam, egy vamp csajról szólt, aki maffiózókat evett, de elrontotta a dolgot, és az 1ik vamp lett. Enyhe erotikus töltettel, sok vérrel és maszkkal, igen..igazán egy olyan film, ami 12 éveseknek szól)

álmos

50%-os siker a mai napra. Van gatyám, d enem fizettem. Ejnye, de eleredt az eső. Jegyzem meg: azóta sem esik, pedig ígéáretese felhők voltak. Egyébként jobb volna nekem most pótolni az alvás hioányt, semmint itt blogolni. De egy kicsit, meg kell jegyeznem, egy kicsit, jobb , mintha egyedül volnék, net nélkül. Így egyedül vagyok, nettel, vágod?
Oké, szerteszét gurulnak gondolat-üvegjeim. És képzavareos a katódcsövem. Így nem lehet leírni, ami a hétvégén volt, ugye?Dehogynem, emrt eccerű:
Ettünk, ittunk, aludtunk ( nagyon keveset), szerepjátékoztunk ( nagyon sokat). Kharon főztjétől megint rosszul lettem,d e szerencsére egy ürítkezés erejéig. Mondjuk nem csak én, és a klotyóba be NEM lehetett menni Szarvason.
A hazaút horror volt, de magyar horror. Kissebbségi szomszédok, kissebbségi vonat. Kalauz. Út. RETTENETESEN hosszú út, hétkor indultam, 11-re értem haza. És fáj a fejem a kialvatlanságtól.
Hová levék a mondataim? Ady-t olvasok, nem kellene. És közben Cure-t halklgatok.
Szerinted?
Jah, kivel is járok én? Már el is felejtettem, ´oly régen nem láttam. Oké, ez sarkítás, HÁT ERSZE, hogy majd´minden gondolatom őt udvarolja körül. A gond csak az, hogy nem látom/érzem/hallom. Akármi. Úgyhogy Cure. Me.
Közben azért vagyok reális is. Nem dolgozok, hogy kirúgjanak. E hónapban annyit hoztam be, mint eddig három hónap alatt. ÉN. EGYEDÜL. És közben töltök le filmet is. Lost in Translation, amit meg akartam nézetni Gillzzel, de nem emléxem rá, megnézte-e ( szerintem nem). Jahajj, holnap vajh összehoz-e a sors véled?
Muszáj. És habár az a bizonyos pénteki kis-halál lassan elmúlik, nagyon hiányzol nekem.

khómma

Rettenetesen fáradt vagyok. Több napi éjszakázás és nemalvás után arra kényszerítenek, hogy dolgozzak. Micsoda világban élünk!

jujjdejó

Az internet hátránya. Mert hiába írom le, hogy szarul vagyok, hiába panaszkodok..próbálok panaszkodni, egész egyszerűen nem veszi észre. És tudom, hogy nagyon nehéz, így, fizikailag kipurcanni, de ettől nekem nem lesz jobb.
Kicsigillz megpróbált vidítani. Kahmult térítettem. Egész este várok rá, és kapom a szokásos szar szóvicceket. Miért nem írja, hogy..mindegy. ezt mondtam neki is: Mindegy.
Mit számítok, ugyebár.

Reggel óta nem lett jobb, csak überszarabb. Egész nap szerveztem, rendet raktam a gépen. És Kálmán egy hülye, önző, egoista pöcs. Szarul dolgozott, szexfórumot nézett, és nem volt töke bevállalni a lemondást áprilisban. Nem érdekel most semmi, leírom, ami jön. Mert MSN úgy tűnik nem megy. Mert én vagyok a kedves, az aranyos, aki mindig figyel, hogy ne bántson meg másokat. Lófaszt, drágáim!

Mert szarok az ügyeim, szar a munkám, pedig csinálnám, de elvárják, hogy mások levetett ügyeiből csiholjak valamit. A gond az, hogy csiholok. kínkövesen megszenvedek érte, mert elbaszott ügyeket kapok, és ahol produkálhatnék, ott a megbízó akadályoz. Éljen.
És amikor már minden bajom van, jön a fizikai is. A szar piát kell innom, nehogy megsértődjenek, nehogy megint kívülálló legyek. Oké, legyen. Oda nekem mindent, egyetek meg. Beülni, és bájcsevegni. Politika, iskola, olyan felszínes az egész, és szánlamas. És mikor bejelntem, hogy távozok ( ötöt mondtam, mint végső határidő, 17:45 lett) és public enemy lettem. Ki a tökömet érdekel? Hazajövök úgy, hogy kétrét görnyedek, de semmi gond. Account a WoW-hoz? nem kaptam. Minek keleltt volna? Akkor gyerünk fel a netre, hátha valami/valaki felvidít. nem, senki. Kicsigillz erőlködik,majdnem össze is jön. Khamul jó fej, mutogatok neki tolkienes táboros képeket. LD 50 bosszant, egyre mélyebbre süllyedek a saját mocskomban, jön Gillz és sennyi telik tőle is.
Szánalmas.
Akkor inkább megyek aludni, és elutazom egy olykaan helyre, ahova nem akarok menni, ahol emberekkel leszek, akikkel nem arok lenni. Mert megígértem, és mert Balázska olyan kurva rendes és aranyos, mert amit megígér, az úgy is lesz? De azért most zokogok egy kicsit magamban, jó? Hisz más nem hallaná meg amúgy sem.

hiszti

A tegnapi napom majdnem totális csőd volt. A kártyát nem élvezte szinte senki, én próbáltam jól érezni magam. Khamul folyton rinyált, Ági beleunt az elején, én meg..próbáltam lelkes maradni. Tulajdonképpen az egész csak a végén tudatosult bennem, amikor Khamul is elment. Nem volt jó így. Rhilen legalább játszott.
Nem biztos, hogy kezdő társaságban élvezni tudom a játékot, a folytonos rinyát és az unott arcokat. Le kell járnom Rackbe vagy inkább versenyekre. A legközelebbi másodikán lesz.. Tehát erről lemaradtam, juhé. Pedig nagyon szeretnék elmenni rá, de úgy űnik, az élet köp arra, amit nagyon szeretnék.
Amiatt nem vagyok totálisan befordulva, az Gillz. A mosolyával, kedvességével meg tudta menteni a tegnapot.
Meg WoW..Az is totális csőd volt. Lassan ott tartok, hogy hagyom az egészet a francba. Ha valakinek esetéeg vannak GB patchjei, az szóljon, mert a nagy büdös interneten, ahol midnen megtalálható, ahol minden fönt van, nos, ott nincs. Csak a nagy, 450 megás file, a többi sehol. Éljen. Na, persze, mégis van, de fizetős oldalon.EZÉRT nem fogok pénzt kiadni. Amúgy is rettenetesen költséges volt ez a hónap. Hihetetlen pénzt költöttem, szinte a semmire. Még van..
De mondjuk jövő hét hétfőig újabb összeget kéne a semmiért befizetnem. A sulival késhetek egy napot, ha kedden megyek postára, nem szólnak meg érte, és gyanítom, a THK sem. Jajjdejó. Szegedre sincs kedvem menni, ma buliba sem. Én nem akarok smemit, csak egy kis nyugalmat.
A kollegák, jajdejó.
Andi val egyre több bajom van. míg a troll komikus, ő nem. Folyamatosan panaszkodik, főleg anyagi, ergo nem túl lényeges ( kunc-kunc) dolgok miatt. Immáron három hónapja hallgatom, mennyi kiadása van, és mennyire bántják őt. Én legalább akkor panaszkodom, amikor előjön a probléma, ő meg permanensen. ÉS természetesen ki a hibás, ha szóvá teszem?
A mai reggel nem vidám. A mai délután nem tudom, mennyire lesz az. Egy büdös kocsmában kell majd jópofiznom azzal az emberrel, aki miatt ismételten szívni fogok.
Hogy mi vidítana fel? Talán egy szőke, aki ma egész nap táncolni fog, nyújtani, mozgáskoordinálni. Én pedig mehetek lezárni. És búsulni.
Jacopo blogja egészen megtetszett. Mind tartalom, mind külcsín tekintetében. Az az ember beteg. Egy videóm is tanúsítja.

Mit szeretnék csinálni? Aludni, olvasni, pihenni leginkább. Otthon Gillzzel lenni, nem lenni, nem törődni azzal, ami a reluxa mögött zajlik.

Pocsék antihős vagyok. nem megyek ki antihősködni. Pocsék hős vagyok. A királylányt megenné a sárkány, miközbe hangosan sóhajtoznék a királylány után. Sárkánynak jó lennék. Ennék egy királylányt, majd leszúrna a lovag. Aki suicide lenne, mert felfaltam a csajt. Legalább neki is legyen rossz.

ühüm

Ma bekapcsoltam a gépet, hogy megnézzem az időjárásjelentést, és majdnem elkezdtem blogolni. De inkább nem, hiszen akkor elkéstem volna jól. Így kénytelen vagyok benntről megtenni ugyanezt.
A tgenapi próbáról meg nem írok semmit. Furcsa volt a maffiával a szomszédságban, s annak piszkával a lábunk alatt. Még így is. Sebaj. Majd csak jobb lesz. Pillanatnyi döbbenetet, majd bosszankodást kaptam. Vajon elvárják, hogy azonnal a lehető legtöbbet hozzam ki magamból? Lehet. De ezt így, munka után rohanvást nem lehet. Stressz a köbön. Egy bevásárlóközpont igenis lehet romantikus. Te teszed azzá, ha akarod.
Jah, igen, Gillz egy romantikus ember. Én is. Asszem. Majd csinálok vacsorát, gyertyafénynél..vagy mécsesnél. Jó lesz, ugye.

Egyébként meg diós cuccot amjszolok reggelire. Szeptembretől eszek szendvicset otthon vagy valami más cuccot, ebédre szintén, majd zabantok valamit vacsira. Péénz, jobban kell beosztanom, mert így csorog ki a kezeim közül. Most meg még kártya is lesz. Hű, várom már. És félek. Átnéztem a dekket, amit összeraktam, lehet, hogy egy kicsit kemény lesz. De az is lehet, hogy haamr kiesek, és akkor go to WoW.

"Kicsit szomorkás a hangulatom" ma reggel. Az jó. Ha reggel szenvedek, mint állat ( "Elvis, Elvis..") akkor délután leszek vidám.
Ha fordítva, kezdhetek aggódni. Egy kicsit túl sokat aggódom. Vajon tudatalatt félek a jövőtől?
:mittomén:

szép szerelem

Két kapocskiszedő simul egymáshoz az asztalomon. Nem bántom őket, pihennek. Egymáson eldőlve, kedvesen, behunyt szemmel. Egy irattömbön ejtőznek, és habár szükségem lenne a papírokra,nem nyúlok feléjük. Az olyan csúnya dolog. Had élvezzék a pillanatot, önfeledten, maguk mögött hagyva pár pillanatra a többit. A holnapot. A tegnapot. Nem kell az. Ez az egy apró pillanat, mely valójában végtelen.
Ki vagyok én, hogy arréb tegyem őket, holmi irattömbért? Majd megteszi valaki más. De én nem. Kevés vagyok hozzá. megpróbálhatom, de tudom, hogy olyannyira nehezek lennének, hogy gyönge karom nem is tudná megmozdítani őket.

Meltdown

Hájja. Ez a szó majd´ mindenre igaz lehet. Mondjuk az időjárásra. A mai napon farmerben+ingben kell buszoznom fél órát, majd vonatoznom, majd okoskodnom a tremere klánról. Hát kell ez nekem? Na meg az Ipod. Az is leolvadt. Nem reagál, nem csinál semmit. Jelzem: Tegnap még működött.. Ma meg se nyikkan. Bedugom a gépbe..semmi. Biztos annyira lemerült/bekapcsolva hagytam, hogy nincs benne energia. Hát elmegyek fürdeni, hátha azaltt töltődik annyira, hoyg legalábba gép felfedezze. Mire visszajövök..annyira forró, hogy alig bírom megfogni, és a battery kijelző meg a kapcsoló megolvadt rajta..
Ilyet egyszrűen nem illik, kérem!
Minthogy azt sem, hogy valakit meghívok a saját otthonomba, és elver a saját játékomba! Hát kérem! Khamul volt a bűnös, Cooti kártyában a demo deckkel fogta magát, és.. hát nem sok esélyem volt. Rohadt mázlista. Utána büntetésből megcsináltuk a giovanni deckjét. Egy kicsit szét volt szórva, de tulajdonképp semmi nagy változást nem kellett eszközölni. Necro-s lapjamiat sajnos nem adhatom, mert a jobbakra igényt tartok, révén ugye a találmányom, a necros szetita itt figyel.
Hmmm..
Nyünyi szetita thau-val..?

Jajj, abbahagytam. Most eszem, és megyek zsömlét venni, hogy szendvicset csinálhassak mára.

2006.07.08.

Régen nem blogoltam offline. Hát így alakult, lévén itthon még nincs net, és szerintem egy darabig még nem is lesz. Hiszen jövő héten tábor, és ráadásul elég sűrű is a dolog. A szállítók épp most hozták meg a tv állványom és az előszoba cuccot. Már csak a szerelőkre kell várni. De lassan lakás formája lesz a dolognak. Még mindig úgy érzem egy kicsit, mintha egy koliszobában, vagy albiban lennék. Amikor vége a hétnek, fogom magam, és hazamegyek. Nem. Nincs otthon. Ez az otthon. Nagyon nehéz megszokni. Ó, alkalmazkodom én, csak még nem érzem az enyémnek. Nem szoktam meg? Eh, ismétlés. Emlékszem az első éjszakámra. Miután Péterrel és Szabolccsal átpakoltunk feküdtem az új ágyamban, az új matracon, és nem bírtam aludni. Nem ment, egyszerűen nem. Rosszul éreztem magam, egy kicsit honvágyam volt és bűntudatom. Nehéz ezt leírni, na nem az emlék miatt, hanem mert magam sem tudom, mit éreztem. De kész volt a bútor, és kipakoltam, este fél 12-ig tartott. És három doboz még mindig, a mai napig tele van. Nem férnek el a könyvek. Újabb polcolást kell eszközölni, de azt is csak tábor után. Tegnap leszállították az ülőgarnitúrát és a székeket. Ez utóbbinak jobban örülök. A garnitúra is szép, de egyelőre nem használom. A tv még nincs beüzemelve, minek heveredjek rá. Olvasni az ágyban szoktam. Most épp a Gábor regényén rágtam túl magam. Olyan volt, mintha egy 14 éves gyerek álmodta volna magának. Ő a szpúki hős, aki ki tudja honnan jött, és a legjobb nőbe szeret bele, és a legnagyobb összeesküvés nyomaira bukkan, és megváltja a világot. Aztán elballag a csajjal a lemenő nap fényében. A sztori sem nagy szám, közhelyes, ráadásul komoly írástechnikai bakijai is vannak. Mondom, mintha egy 14 éves írta volna. Annak minden fogalmazási kézségeivel. De megírta. Volt türelme hozzá, hogy egy regényt írjon, ami önmagában nem kis dolog. Csak..

Tegnap egy kicsit felidegesítettem magam, a semmiért. Igaziból nem tudom, hogy mi okom lett volna rá. Mindegy, pocsék a kedvem, de semmi gond. Newervinterbe fojtom, hisz csütörtökön elcipeltük a gépet. Csak hang nincs, Pepinó rossz drivert töltött le. Így elég rossz. Viszont Pétert nem hibáztatom, annak ellenére, hogy ő tehet róla. Az élete épp most esik apró darabokra, akárcsak ő. Szétszórt, lehangolt, nem tud koncentrálni. Fáradt. Ismerős. Voltam én is ilyen.

Hm.. tegnap nem vettem kaját, mert a szállító elébb érkezett, utána meg fogtam magam, és leültem játszani. Egy kicsit unom, hogy őszinte legyek, de hang nélkül ezt bírom még a legjobban. Planescape-be nem akarok belekezdeni hang nélkül. Igazándiból a Kedves nélkül rohadtul nem találom a helyem. Nélküle nem otthon ez. Nem baj, majd csak túlélem valahogy. Ha meg nem, hát kinyúlok, oda se neki. Amikor mesélek neki a napomról, érzem, hogy ha ezt nekem mondaná valaki, unnám. Dolgozom 8 órát, idióta emberekkel foglalkozom, és utána eszem-alszom. Unalmas lettem. Ha tisztességes és nekem tetsző életet élhetek így, akkor inkább leszek unalmas, mintsem egy elcsépelt érdekes. De ez nekem nagyon nehéz. Úgy, hogy itthon gubbasszak, ne csináljak semmit. Hiszen felébredek hatkor! Már ha sikerül addig aludnom. Hiszen ma is majd´ megszakadtam, hogy addig alhassak, egy órával előtte felkelek, és próbálom-próbálom, hátha sikerül visszaaludni. Kétségbeesetten kapaszkodom valamibe, de nem tudom, mibe. Hova vezet ez? Mivé válok?

Telefonálnom kéne. Nem tudom, mennyi egység van a kártyámon. Anyagilag még jól állok, azt hittem, hogy sokkal rosszabbul fogok, miután a nagyja megvan. De örülök az egésznek. Annak ellenére, hogy komoly kétségeim vannak magammal szemben, boldognak mondhatom magam. Igaz, ez az érzés kizárólag egy személy függvénye. Akivel szintén fejlődünk, élünk, mosolygunk. 14 rövidke hónap után is.

Khamult még fel se kerestem. A szomszédjaimat már láttam, egyiküktől azonnal konzervnyitót kunyeráltam. A másik lakásba meg két csaj lépett be tegnap délután, egyikük a szomszédom. Még két szék kell. Egy kicsi, szerintem azt ma áthozom otthonról, és egy nagyobb, gurulós a számítógéphez. Jó lesz. Akkor megvan az öt szék, lehet kártyázni. Érted, nem azért kell, mert így teljes, hanem hogy lehessen kártyázni.

Fenébe, mikor jönnek már a szerelők? Mikor lesz már hang? Zene? Több, mint egy hete nem hallgattam zenét! Nem hallani, hanem egyedül, amikor csak arra koncentrálok, amikor.. Amikor. pont.

Keresek tovább. Egy Balázs nevű, mosolygós, kedves gyereket. Aki játszik, mert mást nem tud. Én nem akarok felnőni. Hol van Neverland? Hol az én álmom, hol vannak az igazi hősök, úriemberek, hölgyek, dámák, kastélyok, hegyek? Feltettem a képeimet a gépre, és meglepve nem találtam ott semmit. Csak vonalak, ábrák. Üres keretek, hol vannak az emlékeim? Hol van Firenze? Azokon az ábrákon egy másik Balász, egy éretlen, ostoba, barom Balázs van, az nem kell, az ne jöjjön vissza. Megbántott egy értékes embert, kell nekije a pofon. De legalább rekordot döntött, 44 óra ébrenléttel. Ügyes, nem? Addig 32 volt a csúcs. Utána ott van Íroirszág. Az a Balázs sem tetszik. Az üres volt, céltalan, lebegő. A Raftingos képek meg..Azokat más készítette, meg is látszik rajtuk. Azokon..az fáj, hogy két, vagy talán három éve nem voltam vadvízen.

Az elmúlt hónapok Balázsa tetszik a leginkább, és a 15 évvel ezelőtti. Ők jó fejek. A mostani meg, háááát, ahogyan Zsuzsi mondta: Pofont neki!

Mondjuk attól nem lesz tele a has, és nem lesz kialudtabb. No, elég, megyek Neverwinterelni. Keresem a dokkokban az ősi kriptát, de sehol nem lelem..

Igazándiból azért jöjjenek a szerelők, hogy mehessek enni venni, majd anyámhoz át.

Hmm, tetszik a billentyűzetem, de félek, hogy hamar szét fog menni. Remélem nem. A gépház is, a monitor egyenesen ütős.

De nagyon egyedül vagyok.

2006-07-09

Itthon megint. Mézes müzlit eszek jéghideg tejben. Azért vannak előnyei a saját lakásnak. Akkor és azt viselek, amikor és amit akarok. Most pl.: semmit. Mert dögmeleg van. Egy ismerősöm erre mondaná, hogy „te aztán tudsz élni!”, és igaza lenne. Jó volt a leányfalus kirándulás, csak egy kicsit drááága. Nekem legalábbis, Gillz asszem 200 magyar pénzt költött egész idő alatt. Nem rossz, legközelebb én is így fogom csinálni. Kár, hogy nem bírnám ki..

Mondjuk a hüjjje sértődéseket legközelebb lehetne hanyagolni a francba. Akkor talán még ennél is jobb lenne a cucc. De azért büszke vagyok magamra, mert megálltam, ami természetes, hogy a Soffie vs. Dru blogwarról bármit is pletyizzek. Azzal egy ismerősöm bizalmát semmiztem volna ki, asszem. Így inkább maradt a kuss, és a többiek találgatásokba menése. Jobb ez így. Igaz, Áfi egy kicsit érdekelt lett volna, de így is jobb.

Jó kis társaság ez, sokkal inkább az enyém, mint amik csap.vez képzéseken voltak. Azok olyan.. távoliak. Gillznek nem, nekem igen. Meglátjuk, milyen lesz a tábor.

Hm, teljesen kifáradtam agyilag. A meleg kiszívta az értelmet a tudatomból. A VB döntő sem érdekel, nem is nézem meg. Persze, drukkolok mindkét csapatnak, de a franciáknak egy kicsit jobban. De ha az olaszok nyernek, hát megérdemelnék ők is, jó lenne az is. Jé, vakon gépelek.. Mik vannak? Azért még le-lenézek, úgy gyorsabba dolog. Mind1. Most nem bohóckodom, inkább játszom, és pihenek tovább. Készülök idegileg a táborra. Sátrat, polifoamot már áthoztam. Jó lesz, remélem. Ha meg nem, akkor Jacopóval részegen fogom üvölteni a sátrak között gitárral ( az övével), hogy de szar az egész.

2006.07.11.

Érdekes napom volt ma. Három napnyi „pihenő” után. Végig el tudtam foglalni magam, hála a meló torlódásának. Így kéne ezt, trió szabadnappal, nem kettővel. Egy kicsit csalódtam, mert nem kaptam új ügyet, mondjuk még csak 2000 lett kiosztva, ebből 1700 a Misinek. Érdekes, mert még nem is foglalkoztunk a dologgal igazán, máris jöttek reklamálók. A csávó, akit említettem korábban egyenesen be is akart perelni. Mintha érdekelne. Az a baj, hogy már kezdett jó kedvem lenni, amikor jön ez a baromarcú, és elveszi. Lehet, hogy nem vagyok eléggé kemény az ilyesmihez? Dehogynem. Csak szeretnék szemtől-szembe állni az ilyenekkel. Érdekes, amikor tartoznak, nincs ekkora pofájuk, de ha előnyösebb pozícióban vannak az ügyfelek, kibukik a magyar mentalitás. Én is így csinálom? Mert itt az a nehéz dolog, hogy nekem egy kellemetlen ügy, de lehet, hogy valakinek az élete megy rá – ami így is van. Pl.: ma beszéltem egy emberrel, aki menekült, Ukrajnából jött, és a konzulnál kénytelen meghúzni magát. Szétadósodta az agyát. Vele mit lehet csinálni? Pereltessem be? Vagy itt van a házaspár esete, akik válás közben vesztek össze, és most mindketten a másikra mutogatnak, hogy ő tartozik. Kemény.

Találkoztam Finnel. Beszélgettünk jól. Szóval a keretmese, és a „kiállás” lesz a feladatom. Karizma, eh? Sajnos nekem olyan nincs, van, hogy pár live alatt is remeg a lábam rendesen. Tulajdonképpen ezért kezdtem el játszani.. többek között. Hogy levetkezzem a gátlásosságomat. Azt kell mondanom, hogy 50%-ban sikerült. Már tudok hazudni a külvilágnak, de egy közepesen jó emberismerő akkor is megmondja, hogy félek. Vagy aki csak szimplán ismer. Semmi gond, ha nincs tétje, akkor megy. De manapság mindennek van már.

Ma sem találkoztam a Kedvessel. Leányfalun beszélgettünk arról, hogy Lau milyen jól bírja, hogy akár ha egy hétnél is távolabb van a barátjától. Mintha más mesélte volna, hogy neki egy hét biztos sok lenne, három nap a maximum. Nekem fél óra is soknak tűnik. Lehet elképzelni, miért voltam depis tavaly, Olaszországban, az alatt a két hét alatt. Nem is éreztem jól magam, nem is megyek külön nyaralni hosszabb ideig.

Megnéztem a sátrat. El is felejtettem, hogy annyira nem vízálló, bár az anyaga alapján annak tűnik. Mindenesetre nem szabad elfelejteni, hogy Tescoban vettük anno.. Úgyhogy túlzott reményeket nem fűzök a dologhoz. Mondjuk másfél napot bírjon ki, akkor már jók vagyunk. Márpedig úgy tűnik, esni fog.. A gond csak az, hogy akkor meghal a tábor. Egészen. Én legalábbis nem tudok más alternatívát a dologhoz, semmint hogy magam köré gyűjtök 5-6 embert, és szerepjátékozok velük. A dilemma csak az, hogy a barátaimmal, vagy a csapatommal? Ja bocs, nem „barátaim”, hanem ismerőseim. Még nem. Talán majd egyszer. Rhilen a barátom, meg Levist. A többiek „haverok”. Ennyit erről.

Holnap elvileg kapok fürdőszobaszekrényt meg tv-t.

Kíváncsi vagyok hogy a Merle könyvet mikor olvasom ki? Kéne Keleti Szél 2 a táborba. Készülünk az esőre, hehe.

Milyen érdekes, Csütörtökön leszünk 14 hónaposak. Ha vonattal megyek, akkor fél tízre érkezem a faluba.

2006-07-12

Reggel, 6:22. Nem tudom, hogy miként kéne éreznem magam. Akkor most aludjak vissza, vagy ne? Visszaaludtam, és pocsék kedvem van. Álmodtam, de mindegy, nem érdekes. Ma kezdődik az őrület, ami egy esős, punnyadós izébe fog átcsapni. Hurráoptimizmus rulz. Valamit még akartam írni, de elfejtettem. Dadog a billentyűzet. Fáj.

Estefelé.

Természetesen nem bízhatok apámban. Most biztos-ami biztos alapon beszervezett egy programot magának, így egy órával később jön csak a megbeszéltekhez képest. Megbízható, ugye? Nekem csak a napomat tolja el, és pontosan hatvan percet vesz el attól, hogy a Kedvesemmel legyek, hatvan percet, hogy kipihenjem magam, hogy éjjel, és ne szürkületkor keringjek a gettóban. Éljen, köszönöm, ez kurvára rád vall. Igen, te teszel szívességet nekem, de ha már felajánlasz valamit, ha már megbeszélünk valamit, akkor tartsd magad hozzá, a fene vigye el! Holnap utazom, mondjuk nem hinném, hogy tisztában lenne vele, annak ellenére, hogy mondtam. Amikor azt írtam Gillznek, hogy én is éjjel pakolok, nos nem hittem volna, hogy valóban így lesz. Miért nem mehetnek normálisan a dolgok? Miért kell mindig szívnom valamivel? Tulajdonképpen nem akarom, hogy a Kedves találkozzon az apámmal. Nem akarom hallani a megjegyzéseket, a célzásokat. Nem akarom látni a sunyi oldalpillantásokat.

Legalább az előrejelzések szerint nem fog esni az eső. Most ezt mondják. Csak hidegebb lesz, ami nagyon jó. Csak induljak már el. Biztos, hogy busszal megyek, így döntöttem. Közelebb van, és gyorsabb is. Nem kell majd Hatvanban tökölnöm fél órát. És talán kényelmesebb is. Nem tudom, nem tudom, nem tudom.

Most nem akarok tudni semmit. Pihenni akarok, elhagyni az idióta adósokat, kötözködő főnököket. A playboy megint lehúzott, mondjuk fel se veszem, de ahogy láttam, nem csak engem. Mindegy, láttam, mennyire fáradt ő is, meg nyúzott, esetleg ő is ember. Mindegy, mindegy.

Oké, Kedves sem jön. Nem mintha a sátor egy ürügy lett volna, de megértem. Ettől persze nem lett jobb. Sőt.

A mai napot ki kéne törölni.

2006-07-23

Hazajöttem Táborból. 10 napnyi munka. Most nagyon fáradt vagyok. Holnap munka. Majd írok bővebben, vagy..vagy nem. Azt hiszem, jól éreztem magam. Annak ellenére, hogy rég voltam ennyire összezavarodva, és ennyire lehangolt. No, nem most, hanem tábor alatt. De végül remekül sikerült minden. Igaz, inkább érdekszövetség lett a csapatomból, semmint team, de így is remekül elvoltak. Mondjuk Felagund azt mondta, hogy ritka szar csapatok voltak, és egyet kell, hogy értsek vele. Egyedül a hobbit volt a leginkább összetartó. Sebaj, holnap megbeszélés, majd mozi. Tehát erről holnap sem fogok bővebben írni. Most meg le kell feküdni, hogy 11 nap után végre aludjak legalább nyolc órát.

2006-07-29

Antiszoc dolog blogolni, miközben mások a hátam mögött pokereznek? Nem tudom, de végül is mind1.

2006-07-30

Illene már írni valamit. Igaziból még tegnap akartam, de sebaj! Azt hiszem, a táborról elmaradt egy élménybeszámoló is..

0. nap: Hát, én dó´goztam böcsülettel egész nap. Persze, kinéztem egy fraqnkió kis buszt, de nem tudtam volna hazajönni előtte, úgyhogy sátrastul, hálózsákostul rontottam a munkahelyemre. Aztán valahogy vége lett a napnak, és mentem a buszmegállóhoz, jegyért. A sorban állási taktika bevált, akárcsak a busznál, így a legjobb helyem lett, elfértek a csomagok is. Mellettem. Sokan megnéztek persze értük, de se csomagtart5ó, se egyéb tárolási helység nem akadt. Így első sorból élvezhettem a roma családokat, akik a kis faluban egy-egy megálló erejéig szálltak fel, illetve a munkából haza siető, rendkívül gőgös titkárnő ( félét) is. Végül csak odaértem Kisterenyére, ahol Pók fogadott. Elmentünk egy kalandos túrára, valami bevásárló helyet keresni. Vettünk jóféle itókát, meg némi kaját ( amit utolsó előtti napon dobtam ki undorodva.. Hogy egy pár kifliből 9 napnyi érlelés az 50 fokban mit ki nem tud hozni!). Majd irány a tábor! Ott káposztával és lángossal vártak. Mondjuk a káposztát sehogyan sem szeretem, de most kifejezetten jól esett. A kajálást követte egy maratoni megbeszélés, amit már annyira nem élveztem, még szerencse, hogy volt unikum a közelben. Szürke bírta a legkevésbé a dolgot, és majd´ elbóbiskolt közben. Majd irány a legtávolabbi ház, mert csak ahhoz tudtunk izibe kulcsot keríteni. Hurrá. Nem tudtunk aludni, köszönhetően a kánikulának. És azt hiszem, hibáztam is, de ezt hagyjuk. Jutalmam pár napi hűvösség lett.

1. nap: A tünc és a hobbit árkot ásott. Mind Ádám, s az én kezem is szétment, tábor végéig élveztem a felfakadt és széthorzsolt kézfej „áldását”. Keserves munka volt, annyi szent. Le is égtem, mert ugye annyira izzadtunk, hogy muszáj volt levenni a trikót. Komolyan, mintha egy dézsával öntöttek volna le minket. Leguán jobban bírta, mindenesetre, de mindketten elkészültünk az erőnkkel. De délre minden elkészült azért. Amikor is jöttek a kedves táborozók. Vízzel. Sok vízzel. Ami nem lenne baj, ha nem lett volna a kezükben eme materia minél effektívebb eltávolítására alkalmas eszköz. Magyarán: vízpisztoly. Még szerencse, hogy a tábor végére mind tönkrement he-he. Délután csapatot ismertünk. Hááát, érdekes egy csapatunk lett. Tele kézműves kreatív emberrel. Elvétve volt csak igazi ötletgazdánk, de leginkább a húzóember hiánya volt, ami nagyon megviselt minket. Nehéz dolgunk lesz – gondoltam.

Jah, sátrat is vertünk. Mivel a tesco sátor nagyon kicsinek bizonyult, kérni kellett egy másikat. Végül Kriszana 10 éve ki nem bontott sátrát kaptuk. Ami büdös és nagyon piszkos volt. Ez utóbbi ellen tudtam mit tenni, sajnos a szaga végig megmaradt. Pedig volt, hogy egy délutánon át szellőztettem, de nem használt semmit. Mondjuk a tábor végéig én foglalkoztam a fekhelyünkkel. Kétszer takarítottam, szellőztettem. Kiráztam a hálózsákokat, pucoltam a polifoamot. Mindkettőnkét, és Gillz észre se vette. Szipp, szóval ilyen dolog háziasszonynak lenni J.

2. nap: Mittomén. Eltelt. A csapat pólótkat és zászlót festett. Én meg szerveztem, segítettem. Mnem nagyon emlékszem erre a napra. Eltelt, és kész.

Hm. Nem is tudom innen napokra lebontani a dolgot, csak emlékezetes jelenetekre.

Leégés: Aha. Szofi bekent valami habbal. Úgy néztem ki, mind Mr. Habcsók. Eléggé ciki és kínos volt, legalábbis annak éreztem, hogy az egész hátam, arcom, és karom ilyen borotvahabbal tarkított. Úgyhogy zavaromat leplezendő poénosra vettem, és így megúsztam az „égést”.

Punny: A nyílt napon kezdődött. Iszonyatosan elfáradtunk, szervezők. Én személy szerint délután ledőltem a kemence forróságú sátorban, és elaludtam több órára. Mikor felébredtem, olyan.. furcsa volt a világ. Ilyen kétlábú izék futkostak fel s alá, és beszéltek is. Meg olyan zöld volt minden. Nini, nekem is van két lábam! Kitámolyogtam, a mellékhelységig el, és ott ittam egy kis vizet, de nem használt. A hideg víz az arcba sem. Úgyhogy vissza a sátorba, és aludtam tovább. Az hatott. Utána már nem voltam ennyire kómás. Mint aki idejének előtte ébredt volna fel. A tábor egészére volt jellemző, hogy a 11-es ( majd fél 11-es) megbeszéléseken már mindenki hulla volt. De napközben is.

Lovagi Torna: Karesz, mint lovag? Na ne. Ellenben Szürkerév lovagi páncélzata volt a legjobb, tagadhatatlan. A törpéké meg a legviccesebb. De Finc itt szerintem félreértett valamit. Mindegy, jól elsült az egész. Kötélhúzást megnyertük, az „Adj király katonát!” is, a szumót is, a „palló”-t is. Csak a lovacskázásban maradtunk kicsit alul, és ennek hála, habár mnden másban diadalmaskodtunk, nem nyertük meg a tornát. Skandallum!J Szegény Peredhilt sikerült átverni a pallózásban. Na, perzse később Gillz a szememre vetette, hogy csapvez. Helyettesként kiállni nadjon csúnya dolog ám! He-he, kit érdekel..J

Reggeli Torna: Hát, nem jött be, amit jósoltam. Természetesen az első nap sokan voltak, ami egyre redukálódott, de akik ott voltak, élvezték a dolgot. Főleg Pók és Gillt átmozgatása nyújtott felemelő élményt. Anci tornáján pedig Ery aludt el jóízűen, no meg mintha Esthel is, aki szépen horkol. Az utolsó kettőt lekéstem, feláldoztam a meleg víz oltárán őket. Illetve dehogy, mert egyszer inkább konyháztam meg őrködtem torna helyett, szóval csak egyet lógtam el. Kár.

Zuhanyzó: Nos, meleg víz nem volt. Ennek ellenére, én csak kétszer zuhanyoztam hidegben, az se volt különösebben gond. És pont az két alkalom volt, amikor elvileg kellett volna, hogy legyen legalább langyos víz. Először Racka tanácsát megfogadván, ebéd körül mentem. Nos, uszoda hőmérséklet volt, olyan 16-7 fokos. Ami mondjuk üdítő is lehet, bizonyos esetekben. Sokan kifogásolták a tábor eme hiányosságát, de egy idő után kiszámoltuk, hogy kb. 60 embernek van elegendő melegvíz. Miért? Azért, mert a tábor ennyi férőhelyes, arról meg senki nem tehet, hogy valamivel többen voltunk, mint 120 személy. De azt még el kell mondani, hogy a pélópartik ( by Raczka) elég hangulatosak voltak. Valószínűleg az egész tábor hallhatta az „énekünk” kirándulás után. Mielőtt valaki mindenféle homo dologra gondolna: az interakcióink kimerültek az éneklésben és dumálásban. Szerencsére.

Őrség: Biztos nagy buli volt. Biztos sokan nyűgnek érezték. Biztos sokan ellógták. Én a saját műszakomat végigtalpaltam. Öttől kilencig. Persze, kis csalással. Ugyanis a második részét a konyhában, pohármosogatással töltöttem. Nem volt gond. Ellenben Karesz, Shaman, és a többi éjjeli bagoly végigbulizta az estét. Ami nem baj, sőt. Bár látván egy bizonyos lányt Kareszhez bújni egy kicsit sok volt. Akkor és ott nagyon sajnáltam Alyrt. Persze önző módon ilyenkor a saját emlékeim tódultak fel. Legalább ez a lány tisztességesen szakított, vagy sem, mondjuk ez nem rám tartozik. Kár érte. Az őrséghez hozzátartozik, hogy hideg volt. Köszönet a pokrócért! És a kedves és gyönyörű hölgyekért, akik tartották cinikus lelkemben a.. a.. na ebből hogy jövök ki?..

Pohárnokság: Miénk volt a legjobb, szerintem. A lelkem is kidolgoztam, De ha mégsem, rettenetesen kifáradtam közben. Az előmunkákban nem vettem részt, csupán az ötletelésben, és forgatókönyv írásban. Ja, a rólam készült fotók rettenetesek. Jacopo nagyon jó múmia volt, csak rossz emberhez szaladt kajáért. Aki ráadásul vega is volt. Sebaj! Az emeberek élvezték a dolgot. A Harry Potteres aranyos volt, de miért lettünk Hugrabug, azt nem tudom. A „Dark side” meg hangulatos. A vámpíros része tetszett a legjobban, na meg Gandalf szörnyként. Nagyon jól állt neki..J Gillz meg zombi volt, ki hitte volna?

Előadások: Meg kell vallanom, hogy mind jó volt. A törpös és a Cardolanos egy kicsit kevésbé, a hobbitoké és a Gondoré egy kicsit jobb. A két tünc csapat a szoros középmezőnyt képviselhette, bár a másik csapaté jobb volt, mint a mienk. No comment, egy kis kiabálás, sértődés is belekerült, én meg túl fáradt voltam hozzá. Rózsának nem tetszett, ahogyan dolgoztunk, de oda se neki! A Szürketünc csapatűban ismét Gandalf vitte a prímet, a Törpösben meg Szürke. A Gondori előadás az iszonyatos fejektől lett olyan zseniális. Azok az arcok.. Aki látta, nem felejti el. A Hobbit meg állat volt. Nem is mesélek róla. Vagy láttad, vagy nem. A miénk? Gilg és Jacopo rosszul, vagy egyáltalán nem mondtak szöveget, Narb elfelejtett fákat ölni, én meg halkan beszéltem. Ennek ellenére tetszett az embereknek. Nekem a Dűne litánia a legjobban. Csinálhattam volna csak én, írhattam volna én, de nem lehetett. Majd később. Hmm, jelenetek? Ezek szerint van egy jelenetem...Ja, egy nagy negatívum azért volt. A kiba***** előadásunk miatt nem láttam Brandír és Lau táncát. Valami, amit elvettek tőlem.

Röplabda: Nem volt rendszeres sport, de a véletlenszerűen összeálló röpi csapatok fenomenálisak voltak. Főleg a vége felé, mert az elején inkább csak az volt a cél, hogy átmenjen a labda. Esthel néha nagyon idegesítő volt, de még kibírható. Nagy meccsek voltak, jól esett egy kis kikapcsolódás is.

Kirándulások: Nagy meglepetés volt, bizony! Hiszen bírtam, mégpedig meglepően jól! Az egész napos külön élmény volt, hiszen majd´ végig a Kedves mellett voltam, és játszottunk is. Kár, hogy nem vittem pénztárcát, hiszen akkor pár palacsintával több lettem volna, de nem gond. Ja, és a látcsőben nem láttam semmit, csak nagy fekete izét. A pottyantós wc-hez meg szívesen vittem volna sugárzásmérőt. Szép volt nagyon a terep is, csak kicsit meredek. És nem igazság, hogy ha egy várhoz megyünk, legalább pár falat vagy tornyot lássunk, ne egy nagy .. semmit. Oké, Árpád kori vár, azaz főleg fából volt, ami ugyebár nem nagyon szereti azt a cirka 750 évet, ami elröpül felette.

Szerepjáték: Igaz, csak az utolsó napokban csatlakoztam, nagyon élveztem a játékot. Főleg az első pár párbeszédet. Neeem, nem vagyok „V”, hanem csak egy kicsi kísértet. Kíváncsi vagyok a végjátékra, az biztos kemény lesz, hehehe..

Fohkloh műsor: Nagyon jók voltak, kivétel nélkül mind. Érdekes módon, itt nem a hobbitok vitték a prímet, hanem Szürkerév és Caldoran. Ez utóbbi a baromi jó himnuszával, az előbbi pedig a játékaival és mondókájával. Hihetetlen, hogy másnapra az egész tábor a Szürkerév hülyeségeit kántálta. Nem tudtam úgy végigmenni a focipályán, hogy ne halljak egy ilyen baromságot ( Cá-tata..Pipiííí, Pillangóó)..A Törpöké is szellemes, olyan „Alyros” volt. A miénk meg JacoposJ

Orgia: Az még haggyján, hogy Ancalimon komplett felvilágosító órát tartott. Az is, hogy Kriszana drogot árult kalapból. De hogy az egész mtt egy mezőn egymásnak esik, na az már sok! Mindenki erőszakkal akarta bevenni a másik.. homlokát. Oké, csak egy cuppanós puszi volt a tét, de amilyen hévvel ez a 120 ember egymásnak ugrott, no, az nem semmi. Baromi jó játék volt! És utána a kidobós, az már annyira nem. Sértődések, pitiségek, fáradtság, sötét. Engem egy nagyon peches, sarokra pattanó labda nyírt ki. Kötények, utálom őket. De legalább Rackát kidobtam. Jah, az árulós játékhoz hozzátartozik, hogy engem a klotyóban kapott le egy kiskorú, Anglahelt én is ott csíptem homlokon.

Számháború: Jó volt, és abszolút esélytelenek voltunk: De legalább egy-két embert kiszámoltam. Vesztettünk, elég csúnyán. Mondjuk nem vagyok rutinos számháborúzó, sőt. Meg is sértődött pár ember, de mind1. Akik a második körnél ott voltak, azok jól érezték magukat. Bár védőnek is szar vagyok. Mindegy, én élveztem, más is, annak ellenére, hogy amatőrök voltunk.

Konfliktusok: Volt pá. Személy szerint a leginkább a Finc vs. Rózsa érintett a leginkább érzékenyen. Felesleges, buta dolog volt. Finc fáradt volt, Rózsa meg őő bezsongott és sértődékeny. Aztán ott volt Noredhel hülye picsázása, ami aztán tényleg felesleges volt. Amúgy is, nagyobb társaságban egy sértődött kamaszlányként viselkedett. Mondjuk őt elég sokan félreértik, a vulgáris, paraszt stílusa a tömegiszonyának tudható be. De volt itt egy Namarie is, akit egyszer igazán fölpofoztam volna. Igen, a Szauronos történet miatt. Másra nem nagyon emlékszem. A szakítások-összejövésekbe már így is egy kicsit sokat pofáztam, volt pár innen is, onnan is. Reálisok és irreálisok egyaránt.

Gillz: Nem sikerült összevesznünk. Nem sikerült elhidegülnünk. Nem sikerült őő..Mittomén. Kevés volt a vele eltöltött idő, én sokkal többet is el tudnék képzelni. Azt hiszem, hogy nagyon kiegyensúlyozott a kapcsolatunk és egyenlőre biztos alapokon áll. Talán azért, mert az eleje felé (harmadik hónap?) kikötöttünk pár ki nem mondott szabályt, és ahhoz tartjuk magunkat. Szerintem a következő tábor idején is együtt leszünk.

Ennyit a táborról. Jól éreztem magam, lehet, hogy érezhettem volna jobban is. Első pár napon nagyon szomorú voltam, és fáradt. Nem pihentem ki magam, de sejtettem, hogy erre nem lesz módom. A 10 nap alatt itthon Pepinó hozott hangkártyát, és van muzsikám. Jah, és jövőre nem akarok ilyen kétsátras megoldást, Gillzék vettek sátrat a napokban. Jövőre ugyanott?

Tegnap megint. Meg tegnapelőtt.

Szóval megvolt a nagyon szűk keretek közt tartott lakásavató. Beszélgettünk, pókereztünk. Szomszéd néni beszólt, mondjuk nem túlzottan érdekelt. Miriel bora nagyon finom volt, de magával vihette volna. Gondoltam, másnap a játékra elviszem, hogy kivégezzük. Még jó, hogy a Kedves szólt, hogy kérdezzek rá. Nem baj. Kis bosszúság, de legalább a hátam hűtötte a kánikulában. A mesekártya jó volt, de még szoknom kell. És megint bevállaltam egy mesét. Nesze nekem. Sebaj, ez egészen.. más lesz. Bizonyos tekintetben hasonlít az előzőre, de azért nem teljesen. Majd meglátjátok..

Ma meg lustálkodtam, aludtam negyed 11-től reggel 7:30-ig. Sok az, nekem, de nagyon jól esett. Most épp eszem, és befejeztem a CD-k archiválását. Már csak egy-két CD hiányzik, de azok még mindig Linkinnél vannak. Ideje lenne írnom neki pár dörgedelmes e-mailt.

No, megfürödtem. Kiderült, hogy összekevertem két albumot, és az 1ik apocalypticát az Anathemához másoltam. Semmi gond, problem fixed. Most Static-X megy. Egy kicsit kell, hogy felrázzon valami, hehehehe. Szeretem az értelmetlen, hörgős zenét. Kell ez. No, lassan megyek családhoz. Vajon vannak már kimosott és megszáradt cuccaim? Kötve hiszem. Az a baj, hogy lassan nincs zoknim vagy alsógatyám. Kell venni?.. Mit is mondott Peti erről? Jah, és Blooderfly nem volt a lakásavatón. Kár. Hosszú ez a post. Megyek. Most.

2006-08-01

Odakint gyönyörű, sűrű eső zuhog. Még mindig nevettek az éghajlati övek eltolódásáról szóló elméletemen? Ugyan, tájfun ez, trópus! Imádom az illatát, a villámot ( csak ne belém csapjon)! Na meg a csokis pirítóst, amit mindeközben, a nyitott erkélyajtónál majszolgatok. Egy kicsit édesszájjú vagyok, tudom. És közben a „Pure Mornin´”-t hallgatom. Jól érzem magam, na! Azt hiszem, ma mozizom. Ninja Scroll lesz az étlapon! Holnap meg valami ingyen koncert, amiről nem tudok semmit. Ma a kollegák megint veszekedtek, olyan édesek közben. Mondjuk nem kötött le, mert volt dolgom, dögivel. Pörögtem is, rendesen. Bárcsak mindig így lenne! Majd lesz is, ma kaptam 100 új ügyet. Ideje volt. Nem tudom, mikor lássak hozzá, mert a levelek még nem igazán mentek ki.. Mind1, jó ez a nap is. Ja, és még novellákat kellene olvasnom. No, sebaj, had szóljon tovább a mai nap!

2006-08-03

Hat perc. Ennyi időm van elindulni és idefirkantani valamit a tegnapról. Egy szóval: unalmas volt. Automatikusan püföltem a billentyűzetet és meredtem a monitorra. A kollegáim is. Az utolsó pár percben már senki nem dolgozott, Zsanett már tűkön ülve várta, hogy hazamenjen a férjéhez. Na, ez már kóros, kérem, Blinték végre meggyűrűzték 1mást. A jóslat bevált, ezt gondoltam, hogy a haveri körből ők lesznek a következők, Csabáék után. Who´s next? Asszem elfogytak a párok, már csak mi maradtunk, de arra még sokat kell várni. Főleg, ha úgy viselkedem, mint tegnap este. Iszonyatosan nyúzott voltam és fáradt és fejfájós. Ha nő lennék, akkor tuti tegnap jött volna meg. De nem vagyok, hál´ Istennek. Jobb ez ígyJ. A koncert meg inkább volt aranyos, mint jó. Karba tett kézzel álltam végig, és a szívem belesajdúlt, amikor a Kedves időnként aggódó, máskor meg a „szomorú kiskacsa” nézésével tekintett vissza a háta mögött. Ja, és megyünk Szegedre. Mondjuk Gillz egy kicsit hozzásegített ahhoz, hogy emiatt is lelkiismeret-furdalásom legyen.
Ennyi volt, van három percem, hogy elérjem a buszt.

2006-08-04

Nohát-nohát. Rendszer lesz a reggeli blogolásból? A tegnap korai borongós hangulat oda, ami egy kicsit riaszt, mert ezek szerint este/délután lesz majd hülye Balázska. Most már akár 10 percem is van a busz eléréséig! Hehehá! Azért, mert sokat áztam a kádban, és nyúztam némi szőrt az arcomról. No jó, nem keveset! Most miért? Így kora reggel Szokratész féle monológokra vársz? Hát nem! Most rózsaszín pillangóként szárnyalok, amíg le nem csapnak. Hiszen nem fogsz te pillangóóóó szááááálni! És azért sem teszem idézőjelbe, mert jelen kontextusban már nem arról szól, mint a tábori, új értékeket tettem hozzá, így már az én prodoktumom. Nesze neked plágium! Így meg lehet magyarázni szinte mindent!

Ma meg jön a Kedves, és folytatjuk az angol órát. Ha lesz egy kis időm, még készülök is rá. Hiszen pl.: tegnap délután/este: meg kellett nézni a Ninja Scroll sorozatot! Igaza van Levistnek, a végét egy kicsit elkapkodták. Mondjuk, ha az utolsó két részt négyre vették volna, és kifelejtik a sok mutáns gyilkolós részt, akkor egy kicsit jobb lett volna. Mindenesetre még így is az utolsó négy rész a legjobb meg.a Dragon in the Guts. Aminek mondjuk nincs sok köze a sztorihoz, de király. Azt levetítem Gillznek, akár akarja, akár nem. Hehehe, a gonosz DM. Na, harapok valamit, aztán iurány a busz. Érdekes, mostanában ezen a gépen írt blogon mondom el az élményeimet meg amik velem történtek, s nem a családomnak. Hát igen, a szilikon kultúra..*sniff* a Gép a családomJ.

2006-08-05

Szombat. És a Völgyzugolyos póló. Rajtam. Ettem. Éljen. Nem mondhatni, hogy jól érezném magam. Amolyan vihar előtti csend. Tök jó, Aszter jön holnap és jól össze fogunk veszni. Hétfő estét szabaddá? Banyek, mi a francot dirigál ez az ember? És hogy mer nekem olyat mondani, hogy „Azt hittem, ennél tökösebb vagy”? és hogy „majd elintézed”, meg „egész életed végéig lájvozni akarsz?.. Azt teszek, amihez kedvem van, te barom! Jó ember, csak nem lát tovább magánál. Eléggé beszűkült, na. Vajon hogyan mondom meg neki, hogy ha jól érzem magam most, akkor nem fogok rizikót bevállalni? Haragszom rá. Hozd csak a munkatársadat, hozd csak, ember! Azt hiszem, sokkal több tárgyalási tapasztalatom van, mint neked. Azt hiszem, jobbaktól tanultam, mint ti valaha is remélitek, hogy lesztek! Nem kell jutalék, ígéretek, nekem papír és tények kellenek. Alig hiszem, hogy ezt meg tudnád adni. Nem fogom a belem kidolgozni senkiért. Élek, ahogyan nekem tetszik.

No, kiengedtem, ez kellett. Most pedig készülődöm Szegedre. Igaz, nem takarítottam ki, ahogyan terveztem, nem mostam hajat, ahogyan terveztem. Ákos sem jön ki elénk, ahogyan terveztem. A mai napom tökéletesen kárba ment. Majd holnap? Aha, lehet. Köszi, mindenki, hogy számíthatok rátok. Nem lesz nehéz a morcos malkávot játszani, csakhogy most nem azt kéne, hanem empatikusan tetszelegni, és kavarni. Éljen, éljen, ezt a hétvégém, is elcseszték. Pontosabban: Aszter, Ákos, Anyám, Nagyanyám, mindenki ebben a nyüves világban. Na, indulhatok egy olyan útra, amit tudom, hogy nem fogok élvezni, ami nem gond, de Gillz sem, és ez is majd az én lelkemen szárad. Csalódni fog, én meg titkon utálhatom magamat. Hurrá, éljen az optimizmus.

Leszarom.

Leszarom, érted? Nem érdekel, hogy nem tudom jól érezni magam, csak nagyon kis ideig. Nem érdekel. Miért bánok ÉN tisztességesen az emberekkel, és vagyok a kedves, aranyos, és belém rúgnak a legnagyobbat?

Na, önsajnálat vége, én vigyorogva tűrök tovább.

2006-08-06

Nem tudok aludni. Ez nem lenne baj, hiszen vasárnap, fél tizenkettő van. A baj az, hogy jelen esetben másfél órát aludtam egész nap. Csabiék elvittek minket, igaz, elég szűkösen voltunk a kocsiban, de jobb olt, mintsem NÉGY órát várjunk az állomáson. Persze, Gyömrőre mentünk, és ott aludtunk másfél órát. S mikor felkeltünk ( Csabának mennie kellett dolgozni), úgy kipattantak a szemeim, hogy nem tudom lehunyni őket. S ez komoly baj, a jövőre nézve. A live amúgy nem volt semmi extra. Beszélgetős, pletykálós volt. Hülye platyiket terjesztettünk, mint pl.: Nádasdy földdel megrakodott kamionokat vezényelt Zágrábba, meg Eger tremere hercege asszamitával ölette meg az előző malkáv herceget. Aranyos. Mondjuk ez utóbbi akár igaz is lehetett, de nem érdekel, az ő ügyük.

Nagy Gábor bemutatkozott, igaz, nem tudom, meddig. Ahogy az események alakulnak, szeptemberig. Kár lenne, de megegyeztünk, hogy majd előrángatjuk az almáriumból, hátha később szükség lesz rá. Aranyos sztoriszálak ezek, de igaza van Korinnak, hogy túl.. heroikusak.

Nézd. Odakint esik az eső. Szeretem így is. Másokat lehangolna ez az idő, engem szelíd mosolygással tölt el. Most nyugodt vagyok, kívül-belül. Tegnap nem voltam az, gondolom, látszott. Sőt. Gillz, ahogyan látom, jól érezte magát, és ez nekem fontos. Mondjuk a pontosság is, annak ellenére, hogy megesik, kések valahonnan. Hehe, ma nem fogok, hiszen ŐK jönnek hozzám. Presence négy! Na, Aszterrel vajon ma összeveszünk? Jó kérdés. Előtte még hajat mosok, és takarítok. Kell az. De most érzem, hogy mennyire fáradt vagyok, most, hogy ettem a tegnapi, sziklakeménységűre szikkadt gombócból, amit anyám adott, „megőrzésre”.

Vissza a tegnap estéhez: Egy kicsit vártam, hogy Ákos felajánlja, hogy alhatunk náluk, de nem. Mondjuk lehet, hogy jobban jártunk volna, mintsem ezzel a röpke alvással. Remélem a Kedves tud pihenni. Ömlengős, de igaz, akkor nagyon nyugodtnak, és kiegyensúlyozottnak látom. Elfeledkezik végre mindarról a teherről, amivel meg kell küzdenie, elsősorban saját magával. Akkor, amikor alszik, akkor nem harcol önmagával. ( Most bajban vagyok, mert feltehetőleg olvassa ezt, és nem írhatom le, hogy „Valószínű ez az oka annak, hogy akkor olyan szép”..).

Teljesen kiszámíthatatlan a kapu. Van, hogy működik a kód, van, hogy nem. Skandalum. No, megyek vissza csápos szörnyeket üldözni a tengerre. Kár, hogy közben nem hallgathatok mp3-at, most éppen a B.Y.O.P. megy a Systemtől. „Vááj Dúú Déj ÓLVÉJZ SZET DÖ PÓÓÓÓRT??)

2006-08-08

Itthon reggelizek. Talán az az oka, mert korábban fölkeltem és végeztem a fürdőszobában. Tudvalevő, hogy általában reggel fürdök, és hosszan. Oké, elaludni még nem sikerült a kádban, na jó, egyszer, és akkor is csak egy kicsit. De most melegszendvics és kakaó a menü.

Sokat aludtam. Sokat és jól. Mondjuk megint olyat álmodtam, hogy felébredvén bűntudatom van, de oda se neki! Pontosabban: Álmomban egy előadáson voltam, ahol a Gondori csapat adott elő vicceset. Mindenkinek tetszett, természetesen, de csak turnusokban tudták megnézni. Ezért kitaláltuk azt, hogy a későbbiek videón csodálhatják meg az eseményt. És persze én kezeltem a magnót, rosszul. Ezért mindenki mérges volt rám, és kiabált, hogy „ csináljam már”. Majd eltekertem egy másik filmre, amin épp egy híd omlott össze, és egy csomó vietnami ugrált rajta, hogy fenntartsák. Érdekes, mindenestre. Persze, akkor már nem a vetítőteremben voltam, hanem úton hazafelé Gillzzel, az öcsémmel, anyámmal, talán. És akkor is lemaradtam, és más úton mentem, mert nem akartam társaságot magam mellé. Rosszkedvű voltam a vetítés miatt. How pathetic.

Sebaj. Lassan túlteszem magam az Aszterék által kavart provokáción, és megint kezd jókedvem lenni. Mondjuk ez manapság ritka, talán most kéne áthívnom a nagymamát, hogy letörje. Jah, CoC-ben micsoda dolog az, hogy egy késsel kell a főellenfelet leverni? Szemétség. Legalább egy pisztolyom lenne a „Császár” ellen. Sebaj, pozitív, hogy a játéknak még koránt sincs vége, ha legyilkolod a főfejest. Ott van még a többi, meg ugye ki is kéne jutni.

2006-08-14

Ismét Elízium. Hamarosan indulok. Sajnos nem tudtam elintézni azt, mait mára terveztem, de, remélem, nem behozhatatlan a gond. Nagyon fáj a fejem, és éhes voltam, így inkább ezen igényeket elégítettem ki, semmint az önkormányzat lépcsőit másztam volna. Holnap megpróbálkozom az UPC-nél. Hátha. Az elmúlt öt napom nagyon jól telt. Egy-egy pillanatra boldognak éreztem magam. Nem gyötört rosszkedv, vagy ha igen, kamatosan térült meg. Kár, hogy elmúlt. Jön a meleg, és elfújta a förgeteg az én boldogságom is. Tegnap Agárdon voltunk. Már ott fáradt és túl aggódó voltam. És egyéb, fizikai bajaim is voltak. Fájt a hasam, fejem. A front tette, szerintem. Szeged jó volt.. És Agárd is. A maguk módján. Két különböző világ, két társaság. Mindkettőhöz szeretnék tartozni, de egyikhez sem teljesen. De ez nem baj. A csoport. Amihez tartozom, az enyém. Balázs csoportja. Elértem, hogy e kettőnél meghívjanak, és ne én hívassam magam? Dehogy. Vannak barátok? KF-nél mindenképp. Egy hete nem találkozunk, és Rhilen máris ír. Ákos hív. Argi sem veszett el. Gréta és Bálint is barátok, talán. Gillz pedig.. Rájöttem, hogy egyre kevésbé viselem, hogy nem lakik velem, hogy keveset, kevesebbet látom, mintsem azt szeretném. Gyakori rosszulléteimnek, rosszkedvemnek ő az oka, bizonyos kicsavart értelemben. Végül is, a keresztény dogma szerint az Ősbűn, minden bajunk okozój aa Nő. Hát erre én azt válaszolom, hogy: Bullshit. Bullshit, asshole. Az ember, mint olyan a gond okozója, lévén természete, működése olyan, hogy saját magát győzi le. Láttatok már depressziós krokodilt, feleim? Nem sokat. Mennyien, de mennyien vagyunk, kik azt hiszik, az ő fájdalmuk, szenvelgéseik minden gyötrdősés netovábbja. Hát nem szánalmas? Dehogynem. A legtöbb emberrel ellentétben tudom, hogy mennyit érek. De ez is kettős, hiszen nem vagyok több egy egyszerű kis hangyánál, a hatalmas bolyban. Egy gyerek, aki evickél, és rettenetesen egyedül van..holott nincs is. Mennyien élnek egyedül? Sokan. Mennyien szenvednek ettől, másokat okolva? Sokan. Mennyire akarok egyéniség lenni? Nem nagyon. És mégis, ebben az őrületes nagy kavargásban, önsajnáltató barmok karámjában, mégis, mindegyik más, mindegyik a saját feje után megy. MI az, ami ezeket a szerencsétlen birkákat mégsem abba az irányba tereli, ami logikus volna, s a természet erőinek, vagy akárkiének, engedelmeskedve kimúlnának, lerágnák a lábukat, és szép csendben beolvadnának az arctalan sodrásba, amibe a többség tartozik? De csakugyan tartozik-e? Hiszen mennyi olyan ember van, aki cigizik, sörözik, esténként Győzikét néz, nap közben meg a gyártósór mellett csavaroz, vagy falat vakol. Mennyi. S minden egyes individum rendelkezik valamivel, amivel a többi nem. Az egyik esténként csókot nyom a felesége tenyerébe. Meghitten, titkosan, senki nem tudja. A másik a wc-n, miközben ül a deszkán, kis lyukat vakar a falba, egy poszter mögé. Gyerekkorában kapott rá, de senki nem tudja. Ez a kis repedés, hiba a falban, melyet körmével vjájt, talán a legtitkosabb vonása. Az amottan meg nappal robotol, de este van még ereje, hogy verset írjon. Esetleg Quakezzen, és messze földön híres bajnok legyen. Nekem is van ilyen, apró, intim vonásom, melyről senki nem tud, és nem is fog. Mindenkinek. Hiáb tartozom a nagy önsajnáltató masszába, egész vagyok, hiába élek egy tömbben a sok patkánnyal, akik a többi patkánnyal, egész 6 milliárdnyival, mégis, ezek az apró, piciny vonások azok, amik meghatározzák az emberi mivoltot.

De azért had sajnáltassam magam. És mosolyogjak szomorúan. Állítólag az nagyon megy. De tudjátok feleim, mire vágyom én? Elismerésre, nyugtázásra mindenekfelett. Nem azért mesélek, mert olyan nagyon érdekelne, milyen jól szórakoznak egyesek, hanem mert vágyom látni, hogy miattam szórakoznak, hogy hálásak nekem, hogy kedvelnek, hogy szeretnek. Talán gyerekkoromból van e igénye az elismerésnek. Szeretetnek. Itt ez a lány, és képes vagyok megsértődni, mert.. nos, hogy is mondjam.. eléggé kilóg a sorból. És itt nem a kinézetére, vagy zenei ízlésére, hanem szociális hiányosságaira gondolok. Egyszerű gesztusok, mozdulatok is nagyon nehezen mennek neki. Kétségbeesett, néha valós félelemmel kapaszkodik belém.

Elég.

Ezt fejtegethetném még, de egy alkalommal említette, mennyire zavarja, még ha célozgatás formájában is terítem ki a magánéletem. Még akkor is, ha egy bizonyos ponton soha nem megyek tovább. Annyit még le kell azonban írnom, hogy minden hozadékával, nyűgjével, rigolyájával a világ legnagyszerűbb lánya, és boldogabb az életem mellette. S mindenekfelett, tudom, hogy még boldogabb lehet. Érzem ám, látom ám, hogy változik, javára. És én is, vele együtt.

Mindeközben lassan elillan az életünk? Én igenis megvagyok az egyszerűség síkján, hiszen minden bonyolult problémát képesek vagyunk a legegyszerűbb tollvonással megoldani, s ez néha a legzseniálisabb tettünk.

2006-08-15

Ma voltam az UPC-nél. Előfizettem egy classicra, remélem nem bánom meg, és anyagilag is bírom. Ennek megfelelően csütörtökön előbb kell majd elmennem a munkából. Sebaj. EZT még el tudom érni, semmint azt, hogy elengedjenek szabadságra. Amint megnyerem a lottó ötöst, otthagyom ezt a szart. Addig csinálom, mert voltaképp még le is köt, de van, hogy untat. S ezek az időszakok eléggé elviselhetetlenek, hiszen nem netezhetek. Papíron legalábbis nem.

Ma azt éreztem, hogy Gillz rám fog unni, és elhagy. Nevessetek ki a hülye képzeteim és hallucinációim miatt, de ezt hittem. Persze, a valóság az, hogy front van, és őrá így hat. Megnyúzza, megforgatja, és kiköpi. Elmondása szerint a fásultságon és kimerültségen kívül semmi baja, és nem olyan lánynak ismertem meg, aki az arcomba hazudna. Mondjuk még ma sem tudja, mit akar, de ez igazán megbocsátható. Hiszen én sem tudom, mit akarok. A száraz tények a következők: Én szeretem. Ő szeret. Nincs okom kételkedni. Csupán balsejtelmek gyötörnek. Azért az igen csúnya dolog volt, hogy megérkezem, és ő még gépezik 10 percet. Hm, fel is írtam a kis fekete füzetkémbe. Vajon ha lett volna kedvem játszani, akkor meddig tudott volna koncentrálni, és merte-e volna kimondani, hogy inkább ne erőltessük a dolgot?

Eh, pesszimista és hülye vagyok. De a mai nap inkább ébresztett bennem szomorúságot, semmint lángoló érzelmeket. No, nem azért, amiatt korán hazakísértem, az nem. Hanem ami azelőtt történt, hogy kiléptünk volna az Ekerből. Kedvtelen, fásult, bezárkózott. Nem látom, hogy ha én beszélek, figyelne rám.

Biztosan a front miatt. Ha létezik ilyesmi. Emlékszem, hogy volt, én is hasonló állapotban voltam, s akkor ő is tuti magát okolta. Most én is ugyanezt teszem, csak ellentétben vele, én le is írom. Mert még mindig tartom magam ahhoz, amit a legelső bejegyzésben kikötöttem. Amit nem mondok el senkinek, azt elmondom mindenkinek. S ebből nem engedek. Ha már nem tudunk normálisan beszélgetni..nem tudtunk ma normálisan beszélgetni, akkor leírom. Milyen fejmosást fogok kapni ezért, hehe! Mindig megkapom, hogy csak szótlan battyogok, és nem szólok, ha valami bajom van, hanem később olvassa vissza. Most egy kicsi.. nem. NAGYON magányosnak érzem magam, már több hete, tábor óta. S egy kicsit többet szeretnék. Több pillantást, törődést, kedvességet. Időt. Mert legyen bárhogy, nagyon szeretem. Rajongva, azt hiszem.

Nagyot fogok bukni?

2006-08-16

Reggel. Éhes vagyok és nincs kedvem enni. Nagy ügy. Majd eszem bent, és költök tovább. Vajon mikor áll be az életem a normális kerékvágásba? Mittomén. A tegnapi meg az előtti szenvelgésem meg baromság. Csak azért nem törlöm ki, mert nem szép dolog. Ilyen vagyok. Blooderfly szerint néha rámférne egy pofon. Hát ja. Csak nincs senki itt, aki ezt megadja. Majd a műkrizantén. Ma lesz értekezlet, véglegesítés, és provízió kiszabása. Jajjdejó. Meg hónap értékelés. Azs e rossz. Megkapom az arcomba, milyen szar júliusom volt. No, megyek, mert lekésem a buszt.

2006.08.17.

Ma van ma. Amikor ezt felrakom. Valóban volt itt UPC, és most van netem.
Betegre ettem magam csokival és a Kedves is volt nálam. Nagyon jót beszélgettünk, régen éreztem magam ennyire boldognak. Azt hiszem, az elmúlt egy hónapnak sok tanulsága van:
Egy: Még sok időnek kell eltelnie, hogy megszokjam az egyedüllétet. De megszokom.
Kettő: Nem vagyok egyedül:)
Három: Boldog vagyok, és ez a hülye front képzelgések tömegeivel töm tele.
Négy: Szerelmes vagyok, másfél év után is, ugyanúgy. És a Kedves is szeret engem.

Küzdelmes hónapok voltak. Tűröm a változást, d enagyon njehéz EKKORA változást csak úgy, midnenféle depp nélkül tűrni. Türelmet kérek, és mint fentebb, valahol említettem, törődést.
Kialakul ez még.
Bízzatok bennem.

Design

Majd a linkeket is magoldom jól. Majd. Most sem erőm, sem energiám.

RENDKÍVÜL FONTOS KÖZLEMÉNY KÖVETKEZIK!

Elkezdődött..

Dinamo Zagreb: Arsenal 0:3
Juhéé! ( nem láttam..)
Alkmaar-Arsenal: 0:3
Jííháá( nem láttam)

Henry maradt, Fabregas maradt, Campbell megy ( fene), Cole menni akar ( neeeee).
Jött Rosicky, és hamarosan jön Luopoli is ( most már 18 éves:D) És van Gilberto is.
Mi kell még?

egyébbiránt

Írok én blogot. Nem is keveset. Csak nem itt, hanem otthon. Ott olyan nyolc-kilenc oldalnyi hülyeség gyűlt már össze. Ha majd lesz netem, felrakom. Bizony! Kb. Július elejétől vannak ott jegyzetek..

Jah, egyébként, dacára a tegnap estének, egész jó kedvem van. Nem kéne, pedig. Szégyeld magad, Balázska!
Eh, oda se neki. Djerünk dolgozni!