Thursday, November 29, 2007

A Világ legszomorúbb filmje

Talán a Faun Labirintusa. Minden adva van, hogy az legyen. S a legőrjítőbb, hogy még a végén sem tudod eldönteni, hogy valóban az-e. Végig úgy nézed, hogy nem kapsz konkrét bizonyítékot a valóságra. Pedig.. az idő szűkös, a film pumpáló ritmusa visz előre, a várt, de borzongva utált végkifejlet felé. Mind tudjuk, minek kell történnie. Mind tudjuk, hogy ára van a Földmélyi királyságnak. Mind tudjuk, hogy ebben a világban soha, senki nem lehet boldog.
Legalábbis azon a vásznon. Miért van az, hogy a spanyol filmek sokkal..őszintébbek, mellbevágóbbak, őrjítőbbek, IGAZABBAK, mint bármelyik hálivúdi vacak? Itt van például az "Ördöggerinc". az is ugyanolyan borzasztó, mint a Faun Labirintusa, csak misztikusabb. ott egyértelmű, hogy a valótlan valós, de ugyanolyan szomorú. A vége főleg, a hivatásától és szeretetétől raboskodó doktor, aki soha nem nyerhette el azt, amire vágyott bűnhődik leginkább. De az Ördöggerincben van valami..igazságosság, valami beteljesült vég. A gyerekek talán megmenekülnek, a bűnösöknek rossz lesz, igaz, a dokinak is.
A Faun Labirintusából mindez hiányzik. Hiányzik a bizonyíték, hogy ez az egész nem egy kislány, egy bolond kislány aberrált fantáziája. Csak az a baj, hogy a néző gyomra nem fogadja be a valóságot, s a kislány útját akarja igaznak vélni.
S mindezek teljében ott van még az a dallam is. A szememben olyan erős, mint Morricone "Profi"-ja, vagy..nem is tudom. Hirtelenjében nem jut eszembe más ötmásodperces dallam, ami ennyire mellbevágó lenne. De nem is érdekes. A Faun Labirintusa a furcsa kettősége miatt lesz a világ (eddigi) legszomorúbb filmje, amit vagy a moziban, vagy otthon siratsz meg, egyedül.

Tuesday, November 27, 2007

Princess

A princessben vett péksüti olyan, mint 2 sajtburger. Semmit nem ér, nincs vmi nagy íze, és drága egy párizsis zsömléhez képest (viszont olcsóbb a kaviáros rántottánál). Íze abszolút mű, átlagos, néha az elviselhetőség határát súrolja. Az egésznek az a lényege, hogy elmondhasd, h. ettél valamit, de valójában mégsem.

Monday, November 26, 2007

no

Azt álmodtam, hogy leborotválom a hajam, két centisre, és reménykedem, hogy gillznek tetszeni fog. utána idegen helyen tojásos salátát eszem, és a mellettem ülő csúnyán nézett, mire kiderül, hogy az ő kajáját ettem meg. Mint valami rossz viccben, komolyan. Elizabethet megnéztük, érdekes film volt. KK-n meg ismét felötlött bennem a gondolat, hogy mit is keresek én ott. Játszani jó volt, de a versenykörnyezetet nem így szeretem, hehe. Legközelebb játszunk. Egyre többet vagyok mélabú a napokban, furcsa. A melót legalább még élvezem, meglátjuk mit hoz a holnap. Csak remélni tudom, hogy nem fogok belefásulni. Van ugyebár kitűzött cél, amit el kell érni valahogy.
Ééééés igen! Megint kifutottam az időből, még borotválkozni kell!

Thursday, November 22, 2007

vállveregetés

Azért, mert szerdán újraírtam a tesztet és 92% fölött volt.
Azért, mert Hellgate: Londont bekonfiguráltam, kiismertem és addikt lettem.
Azért, mert másodszorra zörrenünk össze, és most ismét visszafogtam magam, és addig nem vitáztam, amíg kompromisszumos megoldás nem született, mindkét félről (és többet nyeltem be, mint amennyit rendes esetben a büszkeségem engedne).
Azért mert még mindig talpon vagyok, pedig iszonyatosan megterhelő két hét van mögöttem.
Két hétig minden hétköznap nyolc órás tanítás. Minden nap beszámolót írtunk. Minden nap hat körül, vagy előbb keltem, és átlagban tizenegy körül mentem aludni.
Megírtam a két tesztet, mindkétszer nagyon jól teljesítve (legalábbis az elvárásaimhoz képest).
Meg vagyok elégedve magammal, az ügyfélkommunikációm még mindig nagyon jó (szerintem).
Megírtunk, és szerkesztettem egy győztes pályázatot, kiigazítottam, egységesítettem, Gillzel designoltam.
Alakul a második pályázat, már ezer magyar forintot telefonáltam el (vagy többet), de még ez sem elég.
Ismét oda a szombatom, KK mesét igaziból nem is tudom, miért vállaltam be. Azt hiszem, leginkább Gillz miatt, meg mert Tibi olyan szívhez szólóan idióta (és már ő is utálja).

És ma, ahelyett, hogy megsértődtem volna, vagy elkezdtem volna dühöngeni, sikerült mindkettőnk részére egy értelmes kiutat találni a vitából, legalábbis szerintem. Még mindig van dilemma, de ezt csak ki fogom találni majd.

Tulajdonképp ez az első estém egyedül itthon, tanulás nélkül. Tegnapi is jó volt, nagyon, sajnos eléggé szét voltam esve (és korántsem aludtam ki magam). Csingi is jó volt, jobb lett volna ébren, hihi.

Tuesday, November 20, 2007

konklúziók

Akármit is csinálsz, ha nagy elánnal teszed, akkor elesel. Nagyon. Most is, én is. Kopp, áll a földről vissza, betör, és kész.
Holnap megint vizsga, mert egy ponton elbuktam. Lelkesedésből annyi. Tábort már biztosan nem szervezek, de azért jó érzés, hogy tudok koordinálni, és meg tudtam volna csinálni ezt is. Csak ismét meg lettem fosztva egy lehetőségtől. Nem is tudom, most eléggé elment a kedvem az egésztől, és nagyon csábító lenne azt mondani, hogy akkor oldják meg nélkülem. Végül is ez lesz, csak nem lenne túl tisztességes, majdcsak kitaláljuk valahogy. Remélem leviszik az árakat, hogy megérje normális táborlakóként menni. Ha negyven felett lesz, akkor talán nem is megyek táborba (ha negyven felett lenne, nem is szervezném meg, és addig harcolnék, hogy alatta legyen, vagy minimálisan felete..de ez már nem az én gondom).

Meg unom, hogy ismételten kést forgatnak a sebben. És magamat ismétlem, és nem hisznek nekem. Igen. Te.

Wednesday, November 14, 2007

kudarc

Majd´minden téren ma. Nem tudok tanulni, az egyetlen Kedves meg jól lehord (anélkül, h. tenne a probléma elhárításáért).

Ok, Szerda, kapd be!

Ideje valamit kapnom is. Tanulni meg egyszerűen nem tudok. Folyton elkalandozik a figyelmem, amit meg elolvasok, nem ragad. Nagyjából tudom a biztosítás feltételeit..Egy oldalt a kb. húszból, amit vágnom kéne holnapra. Kezdek kikészülni elmeileg, és fizikálisan, de azért megyek előre, ismét nem törődve magammal (szeeeeeeeegény). Hazajövök, és lehordásban részesülök. Oké, toleráns vagyok, elhárítom a problémát (részben?), és bírom a nyomást. Kicsit még. Péntekig hagyjatok békén, légyszíves mindenki legyen rám tekintettel, kedvesen, törődően. Vagy hétfőig. Nem akarom a hétvégét is végigtanulni, nagyon nem.
Ne hagyjatok, hagyjatok?

Amúgy Szent Balázs inkább rossz ómen, tekintve, hogy a torokgyíkosok védőszentje, és már régen rossz, ha őhozzá kell imádkozni (nem mintha sűrűn gyakorolnám eme tevékenységet).

A probléma elhárítása miatt meg nem panaszkodhatom. nem mintha jó lennék benne, és nem mintha jó lenne megértésben vagy hallgatásban vagy mittomén. nem´tom mire van szüks..de tudom: alvásra, megnyugvásra, két percre. Két percre. Alvásra..

Tuesday, November 13, 2007

felülmúlhatatlan reggel

Mert hát tanulni kéne még. De valahogy nincs kedvem hozzá. Azt álmodtam, hogy pár napos MTT találkozón vagyok, ahol táboroztatok, és egy-néhány kisgyerekre kell vigyáznom. Az egyik bulihelynél Gandalf jön hozzám, hogy ügyeljek, mert hulla van a kerítés mellett. Hát az egyik csöppség nem odament megnézni? És fogdosta rendesen. Hát fogtam, bevágtam a zuhany alá, sé elmagyaráztam mindenkinek. Érdekes módon a népet jobban érdekelte, hogy a srác alaposan megmossa-e a kezét, mintsem hogy ott egy döglött ember.
Utána extratitkos beszélgetés volt, amin gillz is részt vett, de én nem. Ellenben elbújtam és kihallgattam mindent. Valami hazaút para is volt, a vonatokkal, na meg gillz maradt, én nem. de felébredtem. Igaz, többször is. Négy harminc..Négy negyvenöt.Öt tizenegy..öt harminc..Hat..És felkeltem. Pedig időben, olyan negyed 11 körül feküdtem le. Kár. Kialudhattam volna magam, erre tessék: hulláktól óvok kisgyereket.
Tegnap a doki kifúrta az ideiglenes tömést, majd ismét balzsamozott és tömt újra. Legközelebb 28.-án megyek vissza. Hip-hip hurráá! Hm, mosnom kéne. Tulajdonképpen mindig mosnom kéne, de majd este lerendezek pár adagot (vagy nem). Míriellel beszélgettem MSN. Mivel nem nagyon blogol, leírom én: Igen, ugyanott dolgozik sokat, kevés pénzért. Lakásátalakítás befejezett, van saját domíniuma, és örül neki. Jól kijönnek Druval. A többit nem tudom, leírhatom-e. Inkább nem. Hiszen akkor kiderülne, hogy valójában bolygónkra küldött Árkádiai követ, és a mutáns paradicsomok invázióját készíti elő.
Hétvégén ismét Changeling vs. Orient háború lesz, amit ismét nem én döntök el. Mi lenne, ha az ÖSSZES folyamatban lévő játékomat leépíteném? Valszeg. akkor Gillzzel tizedennyit sem találkoznék. Még van: Changeling, Laszlovszki in action, Orient Express, és a saját mesém, amit szeptemberben kellett volna elkezdeni, és így is csak két pc bemesélésén estem túl. Asszem ez utóbbit nyiffantom ki (napolom el). Így marad három, küzdjenek ők. Sok a jóból. Nekem sem kellemes, hogy mindig dobálnak a mesélők, hé! A végén még leesek.

Monday, November 12, 2007

Kínzás

Ah, igen, pár perc, és megyek a második körös fogorvosomhoz. Kedves lesz, jó lesz, úgy is érzem magam. Kell az a kicsi fájdalom mindenkinek, csak hoyg emlékezzen rá, hogy él. Node, a hétvége ismét elmúlt, és én végre pihangathettem egy kicsit. Tanulni nem nagyon, mert otthagytam melóhelyen a jegyzeteimet - okos Balázska, üüügyes Balázska. Sebaj. leépítés folyamatban, már két rpg-t is kipipálhatok: Magus, meg lájv. Ah, ez ügyben még egy rakat emailt kell írnom pár emberkének. Sebaj, arra is lesz időm. Holnap postára menjek, vagy öcsémnek kalapot/kesztyűket visszaadni? nem is tudom. Nagyon nicns kedvem hozzá, de szerintem inkább visszaviszem a cuccokat. Megtúráztatjuk őket jól. De akár postára is beugorhatok. No, majd meglássuk.
A mese vasárnap egész jó lett, bár jobbra szerettem volna. Ma pedig tanulás ment ezerrel.

hm, nem lehetek főszervező. Más poszt nem nagyon érdekel köv. táborra. Segítek ahogyan tudok, de egyenlőre az is kétséges, hogy van-e kedvem elmenni a táborba. Szerencsére ez csak egy kicsit több, mint fél év múlva lesz, úgyhogy majdcsak lesz kedvem. Valamint remélem, hogy az általam preferált csapat fogja szervezni (de akkor megint kell lelket ápolnom). Mindenesetre nem tartom etikus dolognak a lebonyolítást, meg is írtam jól (szegéyn kisgyermek panaszai, valószínűleg ennyit is ér). Sebaj, kívánok sok szerencsét a nyertes csapatnak, és jó tábort mindenkinek (nekem is?)!

Most inkább lelkiekben a fogvájás és fájás rejtelmeibe gondolok, amikbe hamarosan részem lesz. Jajjdejó. Megyek Diablózni 1et jól. Remélem Kedves jól van, előadás sikeres lett és nem betegedett meg.

Tuesday, November 06, 2007

2007.11.06.

Hosszú és megeröltető időszak van mögöttem, szinte semmi pihenéssel. Csütörtök este Samhain volt, ahol ismét találkozott két, egymáshoz hűtlen gyerek. Szeretik egymást, és kedvesek, de azért mindketten mást csinálnának. Azaz.: Jó a buli meg a dizsi meg a tánc, de ha az átlag tünc beszélgetne inkább meg lazulna, akkor nem fog beállni táncolni, csak egy kicsit ökörködni. Valamint mert volt egy MPC, attól még nem szeretik ezt a stílust. De alapvetően jó volt a dolog. Még mindig benne van a banda egy-két játékba, és még mindig szánalmasan egyszerű legyilkolni mindet, mint hunter, hehehe. Ne bízzatok bennem, bízzatok bennem! Este nehéz volt hazavánszorogni, viszont jó gyorsan összepakoltunk. Ági elég sokat volt nálam mostanában, és ez a pár nap nagyon jót tett nekünk. Nekem.

Másnap, azaz csütörtökön mentünk Debrecenbe. Hosszú volt az út kicsit, aludtam rajta egy kicsit. Ana szülei aranyosak, a vendéglátással sem volt semmi gond. Az élményfürdő nagyon jó volt, talán a legjobb az egész idő alatt. Utána ami még nagy élmény volt, az a kávézó, a trilógia, és a Goffri. vagy akárhogy is írják. Viszont a zsebem fájt utána, de nagyon. Mondjuk nem vagyok kicentizve, bírom még anyagilag, és kevésbé aggódom, most, hogy van munkám.

Ahol is tanulni kell. Nagyon. Sokat. Minden nap teszt. Minden nap egy kis stressz. Ugyanis pl.: tegnap. Bajlódom egy fogammal, volt egy pokoli éjszakám, és minden fogmosásnál kicsi fájdalom emlékeztetett, hogy még élek. No, azt most gyökérkezelték és tömték. Valahogy hiányzik az a kis lyuk. A fájdalom meg nem. Nem fog, mert most sajog. Napközben azért fájt piszkosul.

Ma képzésen alig vettünk viszont valamit. Lesz időm gyakorolni, mert azt kéne. Termékkódokat és állapotkódokat legalábbis. Nehéz elsőre. Azért vettünk kevesebbet, mert nap elején állt a rendszer, és a végén pedig beszélgettünk a cégről, a pozíciókról. Nagyon hasznos volt, kellett nekem. Látom, hogy mi akarok lenni, mit akarok elérni. Gyorsan csapatvezető, majd másfél, de inkább három év múlva osztályvezető. Türelmes vagyok, de itt MINDENKÉPP a legjobb akarok lenni, lesz-ami-lesz.

Fáradt vagyok. Nem csoda, Debrecen után korán keltem és mentünk is RPG.hu versenyre, vasárnap. És megnyertük, véletlenül. A második helyezettnek meséltem, és annyira örültek, hogy megajándékoztak két könyvvel. utólag azt mondták, hogy élvezték a játékot. Én nem annyira. Nem tudtam azt az általam elvárt maximumot nyújtani, amit akartam. sajnos versenyen nem lehet, de szívesen lemesélném mégegyszer az egészet - normális körülmények között.

Most a kupa meg a rahedli nyereménykönyv itt tornyosul az asztalomon. 23 könyv, egy társas. Némi cerbona szelet. Kedvem támadt Shadowrunt mesélni. Meg folytatni a vámpírt. Meg..meg..nincs idő. energia. Sokat tanulok. Azt hiszem, megyek is pihenni.

Jah, meg ismét megnéztem az Alien 4-et. Még mindig rossz film, de van benne valami a régiek hangulatából. Nem sok, de van. Törlöm is le azonnal.