sötét lyuk egy kicsiny bolygón

Két dolgot szeretnék. Vagy egy kis bolygót, amin egy kunyhó van, egy rózsa, meg egy vulkán ( és nincs majomkenyérfa), vagy egy felfújható űrhajót, és egy beszélő kutyát. Nincs más alternatíva. Egy kis szigetet, zugot, ahova bevackolhatom magam, és nem zargat senki, nem kell elígérkeznem sehova, nem kell elvállalnom semmit (amit végül nem tudok megtartani).
semmire nem votl időm, ez a héte úgy telt el, hogy nem tudtam elintézni semmit, amit szerettem volna. Nem tudtam takarítani, nem tudtam rendet rakni, csekket befizetni, szakdogát írni. Nem tudtam Beszédtechnikára rendesen felkészülni, nem tudtam semmit. Talán ennyi is vagyok, nem több, nem kevesebb. Tegnap dumálni jó volt, egy pár pillanatra el is feledkeztem róla, hogy a világ minden nyűgével bírkózom. Egyetlen dolgot tudtam megcselekedni: befizettem EGY számlát. De az ELMŰ-s szerződést nem tudtam elintézni, bejelentkezni szintén nem. Vízművek? Nuku. Tegnap vettem ebédet, otthon hagytam,mire hazaérek, dobhatom ki. Rhilen sokkolva kérdezte, hogyan bírom ki, hogy két napnál tovább nem látom a barátnőm. Hát sehogy. Helyette inkább 90 éves öregasszonyok zokogását hallgatom a telefonba, jócskán alulfizetve.
Így élek. És még én veszem a bátorságot, hogy vígasztaljak másokat? Nevetséges. Pojáca. Álmodozó. Halott. Semmi.

Szeretnék egy saját bolygót, vulkánokkal, rózsával ( ez már megvan, szőke, szemüveges, szépszemű), de majomkenyérfát nem kérek. Az van bennem elég, és úgy hívják, hogy elveszett jelentés.

redemption

Rég nem blogoltam a munkahelyemről. Talán, azért tehetem meg, mert most ebédszünetet tartok, vagy mert nem érdekel a dolog. Talán jobban jártam, mint a többiek, lévén ők ma öt oldalt kaptak, szemben az én két és felemmel. Kár. Mondjuk ők háromtól kezdik űzni a nyugdíjjas rokkantakat, míg én fél öttől kezdtem. Végeztem is vele!
Most még egy kcisit kókadt vagyok. Azt hittem rosszabb lesz, de egy üdítő chat egy kicsit felrázott. Provokatív helyett értelmes kérdéseket próbáltam feltenni, de nem nagyon ment. Most bóbiskolgatok. Megettem valami igazán gej péksütit, és egy kicsit rosszalva tekintek egy gyomorfájás elé. Ma elvileg lakógyűlés lesz, na, meg nekem meccset nézni kéne mennem. Egyikhez sincs semmi kedvem, aludni akarok. A tegnapit igazán kipihenni. Holnap csütörtök. Utána péntek, meg minden. Kit érdekel? Életkedv nulla, de annyira mégsem. Mondjuk úgy, hogy pislákol valamit. Vajon mikor jönnek a térüléseim? Majd. Nem baj. Semmi sem baj. Nincs semmi.

homályban

Valami nyugodtság volt benne, s ez tette ennyire bizarrá a dolgot. Halk iroda, csak a számítógépek zümmögtek, és függönyön keresztül láttam, ahogyan lemegy a nap. Mindeközben egyedül, a sötétben olyat tettem, ami undorító volt. Ami felesleges, amit nem akartam. "Önként", persze, mint mindent "önként" csinálnak az emberek. A semmiért. HA a nettó TELJES bérem kétszeresét fizetnék, akkor is azt mondom, hogy ezért az a pénz is kevés.
Történt ugyanis, hogy az ASA-s ügyeket le kell zárni, bármelyik pillanatban. Akármikor szólhat a főnök, hogy MOST. Ezért hívjunk már fel pár embert még a héten..mondjuk olyan 1100-at. Három nap alatt. Megsúgom, hogy én, amikor szarrá hajtottam magam, nyomozással eggyütt egy nap 75 embert tudtam felhívni. Ki lehet számolni a dolgot.
S akkor most, este nyolcig bent voltam. Otthonukban hívtam fel az embereket. Volt vicces eset is, de leginkább szomorú.

1: Vicces eset.
"Jó napot kívánok..
-NEM HALLOM? TESSÉK?
-JÓ NAPOT KÍVÁNOK!
-NEM HALLOM? MERT ÜVÖLT A TV!
-AKKOR HALKÍTSA LE!
-DE ADDIG LEJÁR EZ AZ IZÉÉ!
-TARTOM!
-TESSÉK?"
Szóval inkább üvöltött, mintsem lehalkítsa a tévét a nyolcvan éves mama.

2: megható eset:
Hallottam, ahogyan nyikordul az öreg parketta. Ott volt három generáció a családban. Nem hallottam TV-t, vagy rádiót. Egy légtérben, feltehetőleg nagyszobában volt nagypapa, fia, és beszélgettek, miközben a nagymamával diskurtáltam. Volt ott kicsi is. Az egész olyan békés, irigyelt, és elképzelt idill volt. Ami nekem soha nem lesz, soha.

3: az esetek 90%-a.
Nyolcvanon túli idős néniken és bácsikon hajtottam be azt a nyűves ötezer forintot, amiből ezer ötszáz a cégé. Amit ők tettek rá. A legtöbbször sírvafakadtak a telefonba, hogy segítsek rajtuk. A legenyhébb ez volt: "Kedveském, ény nyolcvan éves öregasszony vagyok, ez engem nem érdekel. Megfáradtam, beteg vagyok. Nem érdekel. További jó éjszakát"- és letette. A legembertelenebb azon eset volt, amikor a néni közölte, hogy a férje ( akin be kéne hajtanom a pénzt) magatehetetlen beteg, ő ápolja, de nem tud fizetni, mert elfogyott rég a nyugdíjja, drágák a gyógyszerek.

Köszönöm, Balázska meghajol, és legszívesebben leöntené magát benzinnel, és mosolyogna, ahogyan a bőre felhólyagosodik, a haja pillanatok alatt leég, majd a szeme kipattan, elpárolog, az ínai elszenesednek, a térde megrogy, és koponyavigyorral elterül, amint már a hús is megfeketedve válik el a csontjaitól.

Hazajöttem. De minek? Vár engem itthon valaki? Hiszen egy híján egyedül vagyok, nincs aki most vígasztalna. Mondjuk miért lenne? Lepereg. Minden lepereg, máshogy nem bírom. Az egyedüllét, az az, ami fáj, de még ezt is elviselem. Egy ideig. Úgyis megtudja mindenki, amikor már nem viselem el. Mert akkor utaztam el. Messzire.
Most csak blogolok, és tessék, Ratzkha, kiöntöm, mert jócskán kiborult. Tulajdonképpen ez hülye szó, mert nem borult ki, csak a környezete telítődött fel, és a felszínen lebeg az a bizonyos bili. Ami lassan megteleik.

De elég ebből. Mosolyogjunk, éljünk, igyunk, fogyasszunk!
"Addig lobogj csak kicsi gyertya,
Harsogjatok csak égi villik,
Örvendezzél derék világ,
Te meg vagy váltva tudniillik."

minden reggel

Merthogy rámszóltak. Mondjuk nem nagyon zavar, hiszen magamnak írom ezt, de hát ez van, istenem. Ha ő is boldog, akkor többnyire én is az vagyok. Mondjuk kivéve, ha közben hasfájdalmakkal küszködöm, egy esti séta alatt. Na, az kellemetlen volt de semmi több. Nem is emlékszem, vajon a Shine on You már Gilmour éra volt? Azt hiszem nem. De mintha ő énekelné. Mindegy, természetesen azért merült ez fel, mert épp eme művet hallgatom. Ami még mindig zseniális. Egy kicsit korán van, de már megzuhanyoztam, már csak ennem kéne. Tegnap elkezdtem feldolgozni a Credigenes ügyállományt. Egész jól haladok vele, de persze elszórva vannak, akiket meg tudok találni. Semmi gond, jó lesz ez is. Mondjuk érezhetően minőségibb munkát végzek, mint anno domini az Overesnél. De ez senkit nem érdekel. Kíváncsi vagyok, hogy a blogok ólvasóit mit érdekeli? Vajon a szánalmas kesergéseim? Oké, íme:
Tegnap, elíziumba menet eszembe jutott egy kép, ami nagyon világos és..reális volt. Arra gondoltam, mi lenne, ha neki kellene mennem egy nálam képzuettebb/nagyobb/kigyúrtabb embernek? Amire mondjuk, mármint, hogy nálam nagyobb, kigyúrtabb legyen valaki, igen nagy az esély. És ő szépen, ahogyan azt illik, mindenki előtt megaláz, majd végül halálra ver. És meghalok. Ez a gondolatsor, a nyilvános megaláztatás és elmúlás gondolata olyan szorongással töltött el, hogy csoda, hogy a postához elértem. Szánalmas egy fajankó vagyok, annyi szent. Még szerencse, hogy szeretek eza szánalmas fajankó lenni, különben csábíthatnám el Gillzt. Mert másként is megtetszene, és másként is megszeretném ( ha hagyná). De in shallah, nem kell, és szeret, legalábbis azt hiszem:).
Az Elízium meg..Olyan felesleges volt ismét lemennem, mint még soha. Volt sok tremere, hát jó, gyerünk tremere gyűlni! Ahol ismét nem hangzott el semmi. Hoztam jegyzetlapot, de semmi nem került rá. Sziszi meg alkalmatlan a játékra. Hisztizett, és olyan dolgokat vágott Marel fejéhez, amit én legutoljára egy nyíregyházi tremere primogéntől hallottam. Ha utálja ezt a klánt, miért játsza? Miért lepődik meg azon, hogy a régense mindent tud róla? Én ezt nem értem. Ki az ellensége? Mármint Sziszié, és nem a karakteré. Mindegy, az ő élete, az ő játéka.
Hazafelé is egyre borzsasztóbb. Legalább a kigyúrt kínaiaktól nem félek. Nincsenek olyan közel, mint anno a romák voltak.Igen,a félelem alaposan meghatározza az életem. Mert mitől is félek? Jelenleg nem tudom, de egy nyomás nehezedik a gyomromra. Régebben bemenni az industriához féltem. Már mai élénk és kézzelfogható. Vag yaz árnyékoktól, a szemem sarkában? Mindegy, mvalójában mindig oda lyukadok ki, hogy saját magamtól félek. Mint legtöbbször mindenki.
Igen, elég szarul érzem magam, és rájöttem, mondjuk nem volt nehéz, hogy az életben is szeretem sajnáltatni magam, és attól, hogy nem sajnálnak, csak megsértődöm. Talán nagyobb a dominancia-szeretet hiányom, mintsem azt gondolnám: Igen, talán túl nagy, ezért is éreztem néha, hogy Gillz nyakára mászom, és sértődök meg, ha nem voszonozza a legkisebb gesztust. Nem baj, lassan majd csak felnövök. De remélem soha. Régebben el sem tudtam képzelni, mit jelent "rajongva szeretni". Most már tudom. És olyan dolgokat beszélek be magamnak, amik, remélem, nem valósak. De, ugyebár kérdezi a szeretethiányos, kit érdekel, egyáltalán? Senkit.
Vagy a blogolvasók filozósikuf fejtegetéseket akarnak? Akkor menjenek a vallások-topicra. Ahol két neo-keresztyén( igen, ty-vel) osztja az értelmesebb népet. Hiába sújkolom a fejükbe, nem értik meg, hogy nem csak ők léteznek. Semmi baj, a világban TÖBB a nem-keresztény. Én tudom, ők nem. És nem fogok a szám tépni, mert CSAK annyit kértem tőlük, hogy tiszteljék a másik vallását. Ők aztán soha. Nem fér össze a világukkal, ami begyöpösödött és beszűkült.
VVagy valaki csak szexet akar olvasni, miközben blogokat böngész? Kár. Akkor engem kevesen olvasnak. Nem úriemberhez méltó, hogy akár qa mostani, vagy a korábbi kapcsolatokból bármit is eláruljak. Még élőszóban sem, senkinek. Bocs.

Dzsó megint

De csak azért, mert reggel pánikolva kerestem az UPC csekkét, emrt leraktam valahova, és nem találtam meg, és közben Barlang Miki száma beragadt. Gondoltam, fogmosás közben meghallgatom, és utána startolok a CC-be. De beugrott, hogy az internetért ma kéne tejelnem. Hmm. Akkor hol is a csekk? Közben négyszer lement a szám. Így nem csoda, ha a tegnaphoz képest, ma is ez megy a fejemben. Mondjuk, nem nagy baj. Majd váltok a belső rádiómon. Lehet, hogy technokrata-mágus volnék, akinek a fejében lévő rádió-avatár játsza a világ számait, és úgy befolyásolom az embereket a környezetemben, amilyen szám éppen megy? Ha az "I had a Dream, JOe", akkor álmukben ki kéne nyírniuk a mellettük alvót, vagy a haverjaikat..hehe..hehe..he. Álmomban egyébként garou, vagy valami hasonló szörny voltam. Egy koleszben megvertek, ami kolesz kísértetiesen hasonlított a régi címünkre, és vérfarkasként visszamentem mészárolni. Közben láthatatlanná is tudtam válni, és hiába keresett Gillz, Ratzhka, meg még pár mtt-s. Jah, és egy suliban is voltunk, ahol zenéltünk, de mikor kimentünk a teremből, jöttünk rá, hogy az egész iskolai rádiórendszerben a mi számaink és ökörködésünk megy..Ciki. Na, oda se engednek többé - gondoltuk.
Tegnap nagyon kellemetlen volt. Hazafelé ejthettünk volna egy romantikus sétát a feneketlen tó mellett. Szép idő volt, világos éjszaka, és rezzentelen tótükör. De nagyon fájt a hasam, sé enm volt mit tenni. Fáááájt. Reggel még egy kis nyilalást éreztem, de mostanra elmúlt. Nagyon rossz volt. Márpedig úgy tűnik, hogy ha az egyetem nevű játékot be akarjuk fejezni, akkor mostanában eléggé megcsappan az órák száma, amit Vele tölthetek.
Jah, a mazochizmusnak is van egy ága: amikor látom, hogy 108 telefonhívást kéne megejtenem MA, és közben blogolok. Az igazság az, hogy semmi kedvem nincs ezt most csinálni. Hármat már telefonáltam, tök jó. Már csak 105..hehehe.
És nyer az Arsena is. Gallas bemutatkozott, köszöni szépen, ő jól van, és gólt is lőtt. Hátvéd, persze. Régen..Ha belegondolok, akkor utolsó buszokkal mentem haza, teáztunk sokat, és forró csokiztunk. Lehet, hogy megint így lesz, amit nem nagyon bánok. Hmmm..Az is lehet, hogy fel kéne hívnom az angol tanszéket, és Weirtheimert is már..Csütörtök? Jajj, akkor van Finc bankettje. Fene. Akkor szerda..Nem..akkor kell lakógyűlni. Addigra jó lenne befizetni legalább ötven rugót. El fogok szegényedni. Ha belegondolok, hogy év elején még milliomos voltam! Hát ilyen az élet rendje. Ahogy nézem, a kajálási szokásaim sem tarthatóak, visszatérünk a szendvicsezéshez. A Tolkien vallástopichoz meg nem fogok hozzászólni többet. Hiába emelem a hangom az elfogult és vak bejegyzések ellen, utána kapom az oktatást ( amit ÉN szoktam, hehehe). Nem lehet fejjel a falnak menni. Így főleg. Mindegy, azért jól esett, megmozgattam a megmagyarázommagammost izomkat a fórumok terén.
Gréta meséje egyre jobb..Már diszciplínákat is használtam, kétszer, hahh! És egyszer sem volt túl indokolt. Ha már Lasombra vagyok, akkor legalább egyszer idézzek árnyékcsápokat ( dobtam hét kockával..két siker..gyengülök). Jah, a fene. Elfelejtettem. Pedig ma el akartam kezdeni azt a fajta önsanyargatást, amit egy időben rendszeresen végeztem, és eredménye is volt. Holnap? Vagy ma este? elvileg semmi dolgom nincs, a UPC-s befizetésen túl.

I haaad a Dream ( Joe)!

Izgalmasan telnek napjaim? Két dologról kívánok eme fórumon megemlékezni. Az egyik a "Kiképzésem".

Csütörtökön csak négyig dolgoztunk, utána a tárgyalóban tartottunk egy kis továbbképzést. Három részre osztanám, mint ahogyan Attila is így tett.
Első ízben jött a szokásos lecseszegetés. Igen, megint kaptam egy kicsit név szerint. Eljárt a szám az egyik megbízó felé, hogy hajdanán mennyire szar volt a rendszerünk. Szerintem bagatel ügy, mondjuk a reputációnk szempontjából nem biztos. Bár az is igaz, hogy két hónap, és kirúgnak (november vége, vagy December eleje, talán). Meg sok olyan dolog volt, amit nem vettem magamra, szerencsére, sőt. Mindegy, ma amúgy is magam voltam az alma a sültmalac szájában.
Másodszorra jött a tesztecske. Hülye kérdésekkel, amiknek vajmi kevés haszna van munkám során. Mondjuk ez is volt a célja, ugyanis Attila kinyomtatott egy tesztlapat, amit Norbi megtalált, lemásolt, és ledarált, mintegy "véletlenül". A kérdéseket megosztotta három emberrel..Velem nem, kösz, haver! Ezért Attila gondolt egyet, és megszórta olyan dolgokkal a teszztet, amire véletlenül sem tudnánk a választ. Majd, miután kitöltöttük, jött a szivatásunk, simét. Lassan megszokom, de csak most látom, milyen irányított alázás volt, akkor nem nagyon éreztem.
Majd játszottunk egy szituációs játékot. Kivel is? Jah, persze, az én "produkciómat" boncolgattuk. Nem baj, ezt már élveztem, és ment is. Nem is nagyon kötöttek belém, szerencsére. Legalább el tudom játszani, hogy jó vagyok, ha nem is.
Az egésznek nem volt sok értelme, szakmailag nem képződtem, csak a bőröm lett vastagabb. Ha ez is kell, ám legyen. Mindenesetre megalapozta a napi hangulatom, rendesen.

Másodsorban meg kell emlékeznem a péntekről is. A délutánról-estéről. Ugyanis nagyon komolyan el kell gondolkodnom, hogy mi a francot csináltam aznap. Objektíven: Olyan dolgokat vetettem a Kedves szemére, amikere nemhogy nem szolgált rá, de egyenesen vérlázítóan kicsinyes és.."nem úriemberhez méltó" viselkedés volt. Ráadásul minden ok nélkül, utánagondolás nélkül bántottam meg, ébredvén fel BENNE lelkiismeret furdalás. Duplán érzem bűnösnek magam emiatt. Nem azért, mert vitáztunk, hanem mert alattomosan, a szavaimmal megbántottam, és ez kétszeresen csapódott le benne, érezvén magát rosszul. Nem miattam, miatta. Amúgy is önmarcangolós típus, és erre rátettem egy lapáttal. Tudatosan? Egy fenét! Szégyellem magam.
Azért..meg kell halkan jegyeznem, hogy egy rossz napnyi nyűgős, és kicsinyes undor ezt válthat ki belőlem, ami az este végére, teljesen elpárolgott, hiszen rájöttem hibámra. Így, miután elváltunk egy beszélgetős bulizás után Blintéknél, olthatatlan üresség maradt bennem, mely utána kiáltott.


Kiegészítés: A blognak, vagy Gillznek, attól függ, ki van éppen "kéznél". Nekik öntöm ki a lelkem, amikor kiborul a bili.
Kiegészítés 2: A színitosz, ha úgy folytatódik, mint most, akkor nem tudom. Ha úgy, mint múlt héten, akkor számomra: két hét, de legkésőbb egy hónap múlva abbahagyom.
Kiegészítés 3: Pontos infók hiányában, a kisujjamat sem mozdítom Gondolinért, amíg nem kérik, hogy pl.: tanuljak szöveget, mert elkészült a végleges szövegkönyv. Vagy mikor menjek próbára. Nem halok bele, mint a Fornostba.

Általában meg: Még mindig nincs annyi lelkierőm, hogy ismét megnézzem a Grave of the Firefliest. A Samurai Champloo inkább szórakoztat. meg tremere-t olvasok..Kicsit táp a főhős, ennek ellenére sajnálom szegényt. Oly´ sokan szívatják. Tisztára, mint Heinrich, aki él és virul, köszöni szépen. Átverés volt az egész, Február óta tudom. Nem mondtam el senkinek, hogy nem halt meg, sőt. És most ismét, csak semmi kedvem játszani. Most. Mert van, amikor szeretnék. Hírózozom, és filmet nézek, és olvasok. Ha nem dolgozom. És nem vagyok Vele.

akkor back in business

Részemről az előbbi volt hosszú ideig az utolsó, politikát boncolgató post. Legközelebb csak akkor vetemedek rá, ha a számomra fontos emberek vállát ismét meg kell rázni, hogy ébrdejenek fel. És ne törődjenek vele.

2006. 09.15.

Nem mentem be dolgozni, lévén szabadságot vettem ki. Sajnos történt egy s más aznap.


Censored, requested by former director


Szóval minderről nem tudtam, de nem is baj. Itthon időztem, és játszottam, valamint kitakarítottam ( azt hiszem ekkor). Majd mentem színjátszani, ahol történt valami, ami alapjaiban ingatta meg a hitem ebben az egészben. Ugyebár megbeszéltünk valamit. Reméltem, hogy lesz foganatja a kis beszédemnek, amit ügyes köntösben tártam a többiek elé, de nem. Semmi nem változott. A történet szimpla: a szünetben se szó, se beszéd, ketten leléptek a színköri foglalkozásról. Semmi elkéredzkedés, vagy akármi. A szomszéd teremben éppen egy NEM színikörös darabról vitáztak. Nem érdekel, hogy szívügye-e embereknek, de ha rajtam múlna itt helyben kirúgnám Eryt és Kincsőt ezért. Nem érv, hogy "Nem volt még felvételi, tehát ellóghatunk". Ennyit, a csoporthoz tartozásról. Meg vagyok győződve, hogy én SEMMIT nem fejlődtem az elmúlt két év alatt a színkörben. Semmit! És nem akarom ezt így tovább csinálni. Ha nem változik valami, akkor engem többet itt nem láttok.

Ennek ellenére jó volt, hosszú ideje az egyik legjobb színkörös foglalkozás. A nevetős-nem nevetős feladat nagyon hasznos volt, akárcsak a kérdezős. Látszik, hogy ki nem tud feloldódni. Kellett nagyon. Mégis, a nap csúcsa nem a színitosz volt, hanem a live utána. Készült rá, és sokat beleadott, és jó is lett, amit Gillz csinált. Kaptam, egy karaktert..nem..egy lehetőséget, és én, igaz, már az esemény előtt, játszottam. És élveztem nagyon. Nem vagyok biztos benne, hoyg azt a figurát hoztam, amit szerettem volna, főleg arra gondolok, amikor már Kephamosként kellett cselekednem. Ijesztő voltam, vajon? Vagy csak..álszent? Nem éreztem azt, amit hozni akartam, szerintem ilyen szerepekre egész egyszerűen nem vagyok elég jó. Vagy csak annyi embert láttam, akik SOKKAL jobbak? miért kell nekem mindiga legjobbank lennem, vajon? Sajnálom. ilyen vagyok. nekem a "jó" nem elég, ha olyanba fogok, amit komolyan veszek, és amit csinálni szeretnék. Másrészről Gillz miatt is szerettem volna valami extrát alkotni, de nem ment. Kár érte.
Nagyon jól éreztem magam. Ripacskodhattam kedvemre Garricként. Udvarolhattam pironmgva, Lothnak ( is). De nem voltama végén elég erélyes. Jajj, nem a jáék közben, hanem, amikor arról beszéltünk, hogy aludjunk-e ott, vagy menjünk haza az éjszakai vonattal. Gillz maradni szeretett volna, így maradunk. Ha amellett agitálok, hogy menjünk, akkor tudott volan egy kcisit többet aludni, talán. Mindegy, ez soha nem derül ki. Mellettem volt, és ez mindennél többet ér. valamint az, hogy boldognak látom, láttam. Sikerült pár izgalmas és szórakoztató órát szereznie kicsiny társaságunknak. Köszönöm.

Szombaton anyáméknál ebédeltem, a nagyival. Nem volt gáz, nem volt kínos, vagy bosszantó. hazamentem, és hamar elaludtam, sokáig sikerült pihennem. Majd vasárnap..is elrepült, s am hétfő van. Nem érdekel a politika, persze, szakmai büszkeség, de csak egy hosszú postra futotta. Kár érte, hogy lassan uyganazt látom, mint öt éve. Nem baj, amjd elmúlik ez is. Szegény Szabolcs és Anna. Szerencsés vagyok, hogy Gillz hasonlóképp gondolkodik, mint én. Kaptam tőle sok zenét..ami mondjuk nem is olyan sok, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen állapotban van a DVD, é mit hajlandó beolvasni. Nem baj, Bowie van, és az a fő. MEg Das Ich, ami..a koncert után kellett. Ha agresszív vagyok, akkor már nem csak Systemet hallgatok, ahnem kis vöröst is.

Most egy kicsit bánatos, mondhatni, szomorkás vagyok. A fáradtság teszi, és az értetlenség. Kedves táncot tanul odakint. Nem tudom, ébn miért nem megyek. Van ritmusérzékem, igaz, nem sok, és ügyesen mozgok ( nem táncolok: mozgok), hála a korai harcművészeteknek. Talán mozognom kéne..talán. Talán többet kéne a Kedvesemmel törődnöm, talán neki kéne többet törődnie velem. Talán..no, ilyenekből sokat tudnék felsorolni.

politikáról először ezen a blogon

Rendben van, nem tudom kihagyni. Sajnálom, kedveseim, de muszáj megszólalnom. Először és utoljára.

A legjobbkor kerültem be a KJF-re, az előző előtti választások idején, amikor az MSZP nyerte az első, a Fidesz a második fordulót, de ennek ellenére ez előbbi alakíthatott kormányt. Újságírói szemmel követtük végig, a mindmáig legnagyobb érzelmi vihart kavaró politikai időszakot. Akkor kerültek az "árkok" kiásásra, akkor hangzott el Orbán Viktor TF-es gyűlöletbeszéde, és a Medgyesy féle hebegés-habogás ( sok politikussal, miniszterrel találkoztam, írókkal, stb).
Mindnyájan tisztában voltunk vele, hogy egy rendkívül fontos választás volt, de a két párt politikája között semmi különbség nincs.

Mindketten ugyanazt ígérték. Mindketten ugyanolyan kampányt folytattak. Persze, különbségek a kampánnyal kapcsolatban voltak, de hangvételükre nagyon is hasonlítottak. Mondjuk itt hibázott egy kicsit a Fidesz, révén a "negatív" kampányt késve kezdte el, ezért is vesztett. A lényeg: Minden párt, amely akkor bejutott, emocionális, és nem észérvekre ható politizálást folytatott. Van ennek neve is: propaganda. Politológiailag is van neki (populizmus). S ez alapján nincs bal, vagy jobb.

Ha megnézzük, a pártok akkori , politológiai vándorlását, akkor a következőket láthatjuk: A Fidesz egy keményen liberális centrumpártból (89´ inkább baloldali, mint centrum, mondjuk), akkorra egy erősen jobboldali, konzervatív-szélsőjobb görbére sodródott. Az Mszp pedig kezdett liberalizálódni, Medgyesy volt a legliberálisabb fickó a maszop-ban. Volt vita, volt anyázás, tüntetés, hídlezárás, a Maszop nyert, az SZDSZ nyert, satöbbi. Ugorjunk.

Ma mi van? Egy populista MSZP, egy populista Fidesz, egy populista SZDSZ, és egy lesajnált MDF. Mindannyian magukért küzdenek, a saját hatalmukért és befolyásuk növeléséért. A cél közös, a csapat más. A legjobb PR szakemberekkel az MSZP rendelkezik, egyszerűen szakmai orgazmus, amit az elmúlt másfél évben csináltak. Azaz: rendkívül jól tálalták a semmit. A Fidesz nem. Dacos kiskölyökként viselkedik, rágalmaz, nem tud normális támadásba, POLITIKAI támadásba lendülni. Ugyanaz a lejárt lemez. Meg is értem Orbán Viktort, amikor elgondolkodott rajta, mikor elvesztették a legutóbbi választásokat, hogy tud-e még a Fidesz nyerni vele.

Majd, a választások után, ahogyan az kőbe van vésve, elkezdett a maszop népszerűsége bukdácsolni, a fideszé erősödni, majd nem, satöbbi, ment minden a maga medrében. Kivéve egy szűk, szociológiailag, politológiailag nagyon szűt szubkultúra kivételével. Azok maradtak. Akik jártak a már kihalt MIÉP naggyűlésekre, akik mételyezik az áldott Fradi nézőközönségét, és akik szeretnek bunyózni ( ami nem baj, csak ne politikai köntösben). Radikálisak. Kár érte. Sajnos ez ragadós, mert anno domini ( megint vissza kell nyúljak), volt, hogy a Fidesz támadta a baloldalinak kikiáltott médiát ( ami inkább liberális, de mindegy). A vége az lett, hogy csináltak egyet maguknak: Hír TV. Aki egy kicsit normálisabb ember ( legyen bal vagy jobb, de nem elvakult), az látta, hogy aHír tv bizonyos műsorai felháborítóan provokatívak ( Kerényi..) és szakmailag megkérdőjelezhetők. Gyűlölet monológok.

Ugyebár a jobboldali médiumok, nyomtatott sajtók, szintén ezt a szemetet nyomták. Ez alól egyébként, akár hiszitek, akár nem, kivétel a Nemzet. Az még egy kultúráltan jobboldali sajtó. Kultúrált - elfogadható, akárcsak a Népszabi. A többivel már gond van ( Fórum, Heti Válasz).

És akkor térjünk rá az elmúlt időszak eseményeire. Nem egy helyről hallottam, hogy az öszödi beszéd nyilvánosságra hozatala egy baloldali fogás. Lehet benne valami.. Mindegy, a tények:

Gyurcsány mondott sok oskosságot ( amin jókat nevettem) Öszödön. TAVASSZAL! Ezt valaki napvilágra hozta, nagy okosan. Asszem az origo volt, vagy valamelyik netes média ( amik szintén általában politikailag inkorrektek). Erre ugyebár mit reagáltak a pártok? SZDSZ - nem reagál ( érdemben - hátradől). MSZP- verik a mellüket, hogy na, most megmondtuk!, Fidesz - NEM REAGÁL! Pokorni azt mondta, hogy nem kell, ezzel az MSZP-nek kell megbírkóznia. SZVSZ a legszimpatikusabb lépés volt jó ideje. S nem emocionális okok miatt, tetszik! Politikai mesterlépés! MDF - Hallgat. Mit tesz a radikális jobboldal? Székházat gyújt fel, a Hírtv meg hazudik. Úgy állítja be az esetet, hogy forradalmár hősök támadnak a gaz elnyomók ellen. Hát nem. Száz ember a macskakövekkel kihasználja a rendőrök töketlenségét, és megrohamozza, amit meg lehet. Autókat gyújt fel ( mondjuk kiét is? A környéken sok kocsi égett, nem biztos, hogy mind az MTV alkalmazásában lenne). Majd betörnek, és..

..kifosztják a szendvicsautomatát, a büfé kasszáját, és megpróbálnak beolvasni egyet-s mást, DE NEM ÉRTENEK HOZZÁ! Ha lett volna ott egy(!) értelmiségi, politikai vezető is, akkor simán elintéznek mindent! Többek között nem tudták beolvasni azon követelésüket, hogy a Fradi legyen ismét első osztályú csapat..! Bravó, Új Jobboldal! ( Egyébként: A Fradi legyen újra első osztályú csapat!)..
..
..
És ekkor, értelmes emberek blogján olvasom, hogy félnek kimenni az utcára. Azért, mert száz dilettáns azt csinálja, amit egy ÁTLAGOS Újpest meccsen? Vagy mert a Hír Tv azt ontja magábol, hogy "el vagyunk nyomva?" Hát..eme médium stábját kitiltotta az Mtv elnöke az épületből, az SZDSZ nem hajlandó nyilatkozni nekik, és szerintem hamarosan fejek fognak hullani. Nagyon csúnya média-etikai írott-íratlan törvényeket szegtek meg. Mennyivel jobbak, mint egy kolumbiai gerilla adó? Semennyivel.

A vezető pártok közül senkinek nincs benne a keze. A maszop elcseszte. A többiek nem. Ha megnézitek, MINDEN politikai vezető, párt elítéli, amit akkor látott. Az fosztogatás és amatőrök bandája volt. Nem így kell kormányt dönteni. Ezek az emberek nem gondolkoztak el azon, hogy a választásokon nem a Fidesz nyert? Az emberek többsége ( sajnos) a maszopra szavazott?
Persze, csaltak!..aha..
Szóval fúj, baloldali média, jobboldali bíróság, MSZP, FIDESZ, SZDSZ? MDF, MIÉP, és mindenki.
Én ellennék nélkülük is, csak úgy meg minek. Akik tényleg nem hiányoznak az országnak, azok az a száz ember, akik felgyújtották az MTV épületét este.

Azok egészen egyszerűen nem emberek. Vagy ha igen, akkor vakok és buták.

no one really cares

Hehe. A cím egy szám refrénje. Hogy is mondta Galla Miki? A refrénekkel hülyére veszik az embereket. Oké, utána már azt latolgatta, hogy az ő CD-je sokkal jobb, heheh.
Mi a fenéről írjak? Talán arról, hogy hatkor felkeltem. merthogy gyorsan túl akartam esni a fehérvári trippen, és nyolc órakor láttam egy buszt, ami gyorsan oda megy. Hát..

20 percet késett. Utána elindult Érdre, és minden pöcsöm faluba betért. Odaértem fél kilenc helyett fél 11-re. EGY órá késett a cucc, halleluja! Ráadásul utitársaim átlagéletkora 50 év volt ( azért nem hetven, mert rajtam kívül volt egy negyvenes úr és egy harmincas hölgy is. Mindenki más hetvenen felül, és tömve volt a járat). Ilyenkor mindig a Grincs szavai jutnak az eszembe:

- Ti még éééltek?

Maga a beiratkozás nem tartott tovább 10 percnél. A rutin, ugye. Előtte még felvettem egy tárgyat. talán menni fog, habár a mumusom. De ha a Pszicho ment, akkor ez miért ne? Csak olvasni kell..

Holnap takarítok. Most lusta vagyok. Legalább kínait vettem. Az finom. Mára, holnapra is. Novellát is kéne írnom. Ha már. De most inkább lefekszem aludni. Vagy ócska, internet-szexet nézek. Magányosan az is valami ( mondjuk: szánalmas. De miért ne? Ez egy szánalmas hét, leszámítva az első két napját. A többi..mélypont)

gothic day

Olyan elvárások elé állítottak, amiknek nemhogy nem tudok, de nem tudom, hogyan lehetne egyáltalán megfelelni. Egy olyan ügyfélállománnyal szembesítettek, amely lerágott, az ő szabályaik szerint halott ügy. Ebből van nekem kb. négyszázam. Ebből kellene havi ÖTMILLIÓT csinálnom. Lehetetlen. S habár sejtem, hogy csak rám akartak ijeszteni, de úgy állították be a helyzetet, hogy itt komoly gondok vannak. Velem? Ezt nem mondták. Nem kérdeztem. Intenzívebb munkavégzést kértek. Én ezek után a következőket fogom tenni: Azokat az ügyeket, melyeket gyűrök, próbálok, fogom és lezárom. Minél többet, hogy kaphassak IGAZI ügyeket. Így egészen egyszerűen nem lehet. Fizetésemelés? Ugyan.:Amikor 150 ezerbe vagyok a cégnek, akkor természetesen csak a felét fizetik ki. Ezek után, már-már megkönnyebbülés lenne, ha felmondanának nekem. Pénzügyileg biztos. Ne értsenek félre, én szeretem ezt a munkát, csinálnám is, de rendes feltételek mellett. Mondjuk, hogy legyen mobiltelefon mindig kéznél, s ne kellejn rá várni. És ne mások levetett, használhatatlanul elrontott ügyeit kezeljem. Így egészen egyszerűen ez nem fair.
Mikor megkaptam az ukázt, belevetettem magam a munkába. Szorgalom miatt? Ugyan..Mert hatott volna? Talán..Valójában azért, mert dühös voltam. Dühös és értetlen. Ám legyen. Nem fogok szépfiút játszani, nem leszek aranyos és megértő. Fogom magam és kitaposom az adósok beleit, akkor jó lesz, ugye?
Nem.

Ma hazafelé láttam egy öreg nénit. Nem volt a lábán cipő, és a nadrágot vastagon barna foltok tarkították és szakadások csipkézték. Egy ócska faseprűre támaszkodott, melyen szinte semmi lószőr nem volt. Nyitott szájjában alig pár fog, egyik szeme lehúnyví - talán örökre. Az eget kémlelte az út közepén.

Nem volt szaga.

Álomnapló

Álmomban..

Sok testvérem vol. Néhányuk fekete. Egy körfolyósós, gangos házban laktak, mindenkinek külön lakása volt. Én csak látogatóba érkeztem, egyre inkább tudatában voltam, hogy nem ide tartozom. Egyikük költözött ide, és hozzá jöttem, sokakkal vendégségbe. Most vette el a nőt, akit szeretett. Gillz is jött, de hamar elment. Neki nem volt fontos, és nem érezte jól magát (velem). Később derült ki, miért. Sok süti volt, és két házvezetőnője, a testvérnek. De nem foglalkozott velünk, gyorsan elhesegetett minket. Én úgy tettem, mintha kimentem volna, de visszasomfordáltam. A házvezetők vártak. Kedvesen elbeszélgettem velük. Elmondták, hogy az úrfi megváltozott. Majd előjött ő is, egy szétgyúrt fekete srác. Szeretettel üdvözölt, átölelt. Mesélt a nejéről, az életéről, az új villanytűzhelyéről. Mártudtam, hogy teljesen a felesége hatása alatt áll. Vámpir? Majd jött a nő, igazi fekete szépség. Beszéltünk pár mondatot, majd rosszullétre panaszkodván elküldött. Én vonatra szálltam akkor, és elindultam valamerre. Magam sem tudván, hol járok, leszálltam a Duna partján. Itt tartották a soron következő Tolkien tábort. Csapatok ültek a hosszú, rozsdás kerítés előtt. Maglor ifjoncokat tanított, de ő volt az egyetlen ismerős arc. Csupa névtelen. Az egyikük, a kerítés előtt, a tömegben (valószínű egy csapat) megkérdezte, ki vagyok, és mikor visszakérdeztem, hogy polgári névre, avagy nickre kíváncsi-e, akkor rávágta, hogy nickname. De ennyi volt a figyelme, egy másikuk kérdezte, hogy "nem mindegy", mire ő már tudta, hogy ki vagyok, és többen elképedve néztek rám. Érdekes, alig vagyok errefelé ismerős, honnan tudnak rólam, és miért e ki nem érdemelt áhitat? De tetszett. Lebattyogtam a partra, nem volt kedvem ismerősökhöz. Mire kiértem egy stégre, lejött Gillz és Morgana is. Valami táncot gyakoroltak. Gillz éppen-hogy üdvözölt, majd ment vissza, Morgana rám mosolygott. Ekkor tudtam, hogy már nem vagyok fontos neki. De nem lepett meg, a testvéremnél való látogatáskor már sejtettem. Csapatokat hívtak ekkor össze, üvöltözéssel. A kerítés előtt ülők mondták, hogy Uruk-hai vagyok, Gillzzel eggyütt. Darkside tábor? Azt mondták, hogy nem. Egyik csapatvezető artikulátlan üvöltéssel, rekedt hangon ordibált a többiekkel, hogy "megállapodtunk valamiben!". Láthatólag nem uralta a csapatot. Nem törődtek vele. Elindultam a kerítésen túlra, hátha ott jobb lesz. Nagy mező volt ott, ami már az ébrenlétbe kísért.

összefoglaló

Mi is történt Fornost óta? Kéne csinálnom egy ilyen pólót, "Túléltem Fornostot" felirattal. Hát..
Maga az előadás nem volt nagy szám, tisztességes iparosmunka volt, semmi több. Bolondul rossz akusztikával, mesébe illő, meglehetősen vicces zenével. Azt hiszem, ha csak önmagában azt nézzük, hogy egy közelben lévő autó szolgáltatta az audió hatásokat, no, egy kicsit komikus. De legalább jól szólt, mindenki értette.
Én meg megcsináltam, amit a haza megkövetelt. NÉha kihagytam pár sort, néhol igazítottam, változtattam. Megesik. Annyira rossz voltam, hogy a bosziúr is egy kicsit félrement, nem is csoda. Sebaj. A kívülállók máshogy vélekednek..Páran egyenesen arra vetemedtek, hogy legyen véglegesítés, amit persze szerényen, de határozottan utasítok vissza.

Utána pozőr módon, napszemüveg mögül, roppant feltűnően bámultam gótokat a buszemgállóban. Ők is bizonyára észrevették, de azt nem sejtvén, hogy nem dioptriás a műszer, és nem látom őket annyira. Micsoda csel! Majd ..némi késéssel befutott a tolkienita csaj is, akire vártam, igaz, ezúttal inkább sajnáltam, semmint haragos voltam a késésért. Mert eléggé borzasztó lehet, hogy egy kapucsengő előtt..Eh, szegény. Majd sétáltunk egy nagyot a csepeli pillangók közrül, és figyeltük a többi toilkeinta csajt meg Ratzhkát, aki végül nem jött. Ellenben pár vidéki kollegína igen, akik nem átallották szapulni az én kedves kis gyáramat. A buli? Főleg vicces volt, a napszemüveggel való ökörködés és a hullafáradtsággal való küzdelem miatt. Szöveget tanulni éjjel-nappal nem könnyű. Gótokon röhögni az. De mintha egy másik közönség látogatná a Gyárat. A vúdúból kiszabadultak..Kurjongatós, lökdösődős tömeg, és SOKAN voltak. Legalább ötvenen. Tűrhetetlen. És a kedvenc pultoslányom helyett egy mogorva fickó mért piát. Nem pozitív, nagyon nem. De így is ötre értem haza. Másnap gyorsan lemondtam az aznapi rpg-t, ettem anyáméknál, majd mentem haza. Jött Gillz. Elvoltunk ( őszíntén szólva ma már fogalmam sincs, hogy mivel töltöttük/töltöttem a vasárnapot, úgyhogy azt hiszem, ez a legmegfelelőbb ige: elvoltunk. Ha valami izgi történt volna, akkor a fene essen belé, hogy nem emlékezem).

Hétfő..is eltelt. Kedd is. Szerda is. Töltök le GITS 2 Innocence-t, de a francba! 99%-nál megállt ez a szutyok. És nem jön tovább, az istenért sem. Dühös vagyok, bizony. Játszottunk tegnap Yvelle-t, immáron magyarul, mert talán a fronthatás miatt, de iszonyatosan fáradtak voltunk. Bár Gillz inkább az egész napos pakolástól. Én meg mint mindig. Ma meg játszottunk a poszt Rpg-t, ami egészen vicces. Látszik, hogy lány mesél, sehol egy ork, vagy nukleáris szennytől torzult mutáns, aki vascsőt lóbálva próbál leütni. Yvelle bezzeg az első napjaiban már menekült, hehehe. Sebaj. Én élvezem, De olyat nem játszanék, mint a tüncök. Az nekem túl nyálas, és a világképek közti különbség óriási. Csajkommandó- ez a szó jutott róla eszembe.
Ma mi is lesz? Jah, semmi. Ma kártyázni keleltt volna, de nem lesz semmi. Megint. Soha nem lesz semmi. Háromszor próbáltam szervezni, ebből egy sikerült, akkor én itt most abbahagyom, és lehúzom magam.

Eljött ez is

Most úgy érzem, hogy tudni fogom. Igaza van Kedvesnek, valóban nem túl könnyű párbeszédet tanulni egyedül. Teljesen egyedül, ugyebár, és valóban sokat segített, hogy tegnap próbáltunk, úgy, hogy már megvoltak az alapjaim.
Most, hogy egy kicsit csiszoltunk a szövegen is, kezd tetszeni a dolog. Bár Barahír még mindig olyan, amilyen, egyre inkább belelovallom magam a szerepbe. Olyan..Balázsos lesz. És egyszer - kicsi rásegítéssel- elmondtam az egészet. Jajj, tudom, hogy ez azért még nem a tuti, de alakul. Valószínűleg a felét elfelejtem majd út közben - és ebéd közben, hehehe. Kínai köllene, az finom. Remélem, van édessavanyújuk. És próba is kellene, sok. Egészben még mindig nem játszottuk el. De már nem félek.
Még nem félek:)

Ahh, Pink Floyd, és Waters. A Final Cut az övé, végig. "Maggie, what have we donne?" És prefix, és prefix mindenhol. De nem baj, jó ez is. Jah, tárgyakat fel kéne vennem még. Asszem most nyelvészkedni fogok, és megcsinálom végre azt az átkozott szigorlatot. Mondjuk Dave profibb nálam, de nincs minden veszve. Mondjuk megkaptam Julcsitól az irodalom cuccokat is. De ahhoz olvasni kéne, sokat. Nincs most kedvem. A zsigereimben érzem, hogy gyönyörű őszünk lesz! Annak kell lennie, sokat, túl sokat bánkódtam a nyáron. Hiába, fordítva működök, nyár az elmúlás, tél a vidámság évszaka, még akkor is, ha fázom!

Viszont egy dolog nem hagy nyugodni. Egyrészt kezd elegem lenni a színjátszókörből és az ostoba, piti kis játszmákból. MOST érzem konkrétan, hogy szakadunk. Konkrétabban, kezd kialakulni egy tengely a vezetők között. Én, személy szerint, nem vagyok érdekelt. Megteszem, hogy ne legyek az. NEM fogok részt venni aSen Jün vs. Minden más, a Kiskirály vs. Okoska csatákban. Vagy a páratlanujjú vs. Zöldike ( aki más is) villongásokban. Elegem van. Gúnyneveket ragasztani, azt tudok. De nem hiszem, hogy egy nem megfelelő rendezővel vállalom Gondolint. Legyen az Esgal, Morgana, Pók, akárki, de bízzak benne, és ismerjem el. Ickét kedvelem, mint embert, de mint rendező.. Jogos a kérdés, hogy mi alapján ítélek, és ítélhetek-e úgy, hogy nem adok neki esélyt.
De ilyen vagyok, egy előítéletekkel terhelt, cinikus hülyegyerek, és nem érdekel egy ponton túl mások véleménye.

De most inkább törődöm a ..heheh.."Ha a holnap se biztos, ne a holnaputánnal törődjünk!"
Úgyhogy ma. Fornost. Jah, tök jó lesz mindent Peredhilre kenni. Hiszen ezért nem mentem tábort megbeszélni, meg gyűlni a Batyira. Ilyen egyszerű. És lassan-lassan meg is tanulom ezt a szart.
Mik vannak..?

Itt van az Ősz

És amikor kiléptem az utcára..Csodálatos, hűvös szél fújt! Iskolások, rohadt trógerek persze, és anyukák ugráltak a buszmegállóban!
Hihetetlen, kezdődik az ÉN világom! Az ÉN évszakom!
És a busz 10 perc múlva indul, ergo ezt elfelejtvén, nem mostam hajat, nem borotválkoztam. De alhatok tovább, a busz 10 perc múlva ér csak ide.

Jóóóóóóóó

half

Jelentem, a felét, némi ráhangolással, de tudom. Jah, nem sikerült berúgni ( csak kicsit), de a gyomrom azért kikészült egy kicsit. Hát ez van, élni tudni kell, höhö. Elég egy alkoholista a családba, mesterségesen ne generáljunk egy másikat, amúgy is a szenvedély-cuccokkal egészen szarul állok, lásd: kártya. Mind1, arról is sikerül leszoknom.
Ic Ebáút tááájm - régen hallgattam Tiamatot. De jó. Arra emlékeztet, hogy egy csaj után vágyakozva sóhajtozom az éjszakában, valahol Sukoró és Törökbálint között. Fehérvár egy szar hely, oda ne menjetek. Nekem muszáj, csak még a főnökök nem tudnak róla. Majd ma? Talán. Csak még mindig nem tudom, hányadikán, remélem, nem jövő héten..Sebaj. Csekk fizetve, ´osztán hajrá! Durva lesz ez a szeptember.
Jah, hogy szöveg. Hát nem tudom. A fele megy. A másik felébe még bele se szagoltam. Ana jól megfurta! Szombaton kellene magolnom, mint állat. Hmm, lehet, hogy tábori talin antiszoc leszek. Sőt, biztos. Elég volt a tüncködésből, megyek Barahírnak, aki..aki..olyan egy..barom. Szerintem. Másoknak tetszik, és ez jó.
( Vóóóót fóóór láááááv)
Vótolnék én, ha lenne! Mondjuk itt! Mellettem. Egy Szőke. De nincs. Sosincs ( rímel, figyeled?). Most tartok a mind1-nél. Majd szigeten parázok. Utána meg haggyjatok, a Tolkienes cuccból egy időre nagyon elegem van. Jöjjenek a vámpírok és AZ ÉLETEM AKAROM!
Az mtt leszív, kihasznál, mittomén, megint kapom majd a bánatos, depper fejmosást ezekért a sorokért. Persze, nem csinálnám, ha nem akarnám csinálni. Most még szeretném is. De egy ideig semmi szervezői, hirtelen-jött-akármit NEM vállalok. Se Farsang, se előadóest, se zenés cucc. Nem pakolok, nem szervezek, nem szerepelek. Majd max LEP-en, vagy Bilbón, de ott is CSAK a bosziurat. Semmi mást, értve?
Ez is éppen elég nagy égés lesz. NEKEM az lesz. Kérek egy hónapot.