Thursday, March 29, 2007

rekord

Szerintem a tegnapi napra még nem volt példa - egyáltalán nem volt bekapcsolva a gépem. Persze, ez mondjuk annak a tükrében nem nagy szám, hogy a munkahelyemen viszont egész nap a monitort bámulom. Utána meg elmentünk moziba. Sokan, és nem én voltam az egyedüli, akinek egy picit nem nagyon tetszett a 300.
Eh, megint vacakol a billentyűzetem, és ez egyre idegesítőbb. Majd veszünk újat. Illetve, most sok kiadásom lesz, nem is fűlik hozzá a fogam, remélem..300 felett maradok azért.
Jah,m és meggyógyultam. tegnap este megvolt az utolsó antibiotikum is, remélem a side effectek is elhúznak melegebb éghajlatokra. És kómás vagyok, mint mindig reggel, de már legalább visszazökkent a szervezetem az eredeti kerékvágásba.
Azt álmodtam, hogy előszr is
a; elbeszélgetek egy kallerral és jól átvágom, megint. A matricákkal persze, de olyan fölényesen mutatom neki a bérletet, hogy csak ámul, és a vita végén nekem van igazam - persze nincs.
b; valami gót fesztiválra mentünk, ami hangulatában valéamni alsós táborhoz hasonlított. Gillz késve érkezett, de ott voltak például az általános iskolás barátok, meg miriel és Áfi. Sorban állás, lehetett forinttal fizetni (Mo-n volt), és felfedeztük a koncerthelyszíneket és a kápolnát (?). Majd irány sátrat verni. Sajnos vizes idő volt, és minden csupa sár lett. Jah, meg ahova eredetileg akartam sátrat verni, ott meg kiöntött a Duna, vagy mi..Utána, ahova a magyar haverok telepedtek le, ott már csak egy nagyon rossz hely maradt. Brühühüh. Az álom további fele a hiábavaló sátorlerakóhely keresésével telt.
Tegnaptól száűmítva ismét nem látom a Kedvest egészen szombatig. Jajjdejó. Hétfőn megpróbáltam életet verni belé, "kissé" fáradt és fásult és enervált és depis volt, mint mostanában általában. Lehet, hogy kiszeretett belőlem, és nem tudjha elmondani. Akár. Mittomén, láthatólag nem nagyon boldog -gondoltam akkor. Felvidítási kísérleteim kudarcot vallottak, majd beültünk a Pulp Fictionbe, és egy kávé segített meg egy turmix, és némi szerepjáték. Tehát: pénztárca + RPG. Egyik sem az én művem, brühühü. A cél szentesíti az eszkzt politika meg addig jó, ameddig ÉN irányítok.
Kedden..őőő..nem emlékszem, mi volt. Jah, semmi. Agymosás. Nyálcsorgatás itthon, pedig lenne dolgom. Tegnap meg mozi. Ismét egy kis RPG, karaktert raktunk össze, és egy nagyon rövid prelude. Rövid, mert menni kellett a többiekhez csatlakozni. Érdekes, tegnap napközben vidámabbnak és mosolygósnak tűnt a lyány, míg estére bekómált. Ami teljesen érthető. Nekem egyébb problémáim is támadtak, amit kétszer félliter gyümölcslé indukált, de kibírtam hazáig.
Szóval szombat, akkor is csapvezképzés (zokogok még mindig, ha arra gondolok, hogy ECQ is akkor van), és lájv a világ végén. Ami TÉNYLEG a világ végén lesz. Redbull, redbull, redbull..Vasárnap talán alszom valamit. És pihenek. Feszített ez a hét, sokat dolgozom, hogy behozzak valamit a lemaradásomból (jelentem, sikerült). Jah, és nem internetezem közben. Semennyit. Meg van tiltva. Jól kirúgnak, egyébként. ergo kimaradok majd´mindenből.

Eh, megint nem reggeliztem, a blogolás elvitte az időt, és korog a gyomrom ezerrrel. Indulni kéneee..

Friday, March 23, 2007

Welcome Home (Sanitarium)

És isten éltesse a bandát, de a címet csak kölcsönvettem, hogy hangulatom mintázzam. Tegnap este elkezdtem hajat mosni, megborotválkozni, hónaaljat nyúzni - tavasz van, ugyebár..állítólag..valahol. És mire kijöttem a fürdőszobából már negyed egy volt, és nem voltam fáradt.
Jelentem, fizikailag sokkal jobb vagyok, ezúttal tökéletesen hatnak a cuccok, amiket az orvos felírt, ajánlott. 500 Mg. C-vitamin, és az antibiotiukum jó munkát végeznek. Tegnap ilyenkorra sem volt már lázam, és a torkom is kevésbé fájt. Ma még érzem, de szerintem holnapra fog teljesen elmúlni. Ó, alig várom..

Ma erőt vettem magamon, és felhívtam anyám (mondjuk "reggel" tízkor). Bár az is nagy motiváló erő volt, hogy 8 nem fogadott hívást kaptam tőle. Rá tíz percre hívott a nagyanyám..Oké, kommunikációs lánc megvan, azt látom. Őt nehezebb volt "lerázni", tiszta ideája, hogy éhezem, és nem tudok mit enni egymagam. Végül is igaza van, még csak 13 éves vagyok, nem tudom ellátni magam, s éheztem másfél éven át, mikor Fehérváron laktam és most, majd´ egy éve, mikor külön. Egy tehetetlen kis mocsok volnék, természetesen, aki tudatlan, nem tudja, mi a jó neki, majd ő megmondja. Lehet, hogy majd visszahallom azt, amit mondtam neki. Persze, nagyon negédes voltam, és megköszöntem neki, hogy hívott. Hangulat a napon kezdődik -1.

És nem történt semmi. Annyira semmi, hogy egy idő után Ignasov bunyókat néztem youtubon. Meg Sapp videokat, MMA cuccokat, mindent, csak hogy ne agyatlankodjak. Sokat játszottam Káosszal is, és hébe-hóba faggattam óránként a Kedvesem, hogy hol tart a melóval, mit is csinál. Oblivionba beleszédültem, mennyire unalmas lenne, ha komolyan gondolnám, hogy mindent megcsinálok. 59 gate..Ebből vagy huszat találtam már. Iszonyatosan unalmas. És templomból-templomba, ráadásul. Elég. Visszamegyek lopni. Csak az a baj, hogy 17. szintű battlemage ne lopjon már.

Este: nekiálltam rendbetenni a konyhát, enni valamit közben. Jelentem, csillog-villog a konyha is. Már csak az asztalon kell befejezni a rendrakást, pár dolog még elöl van. A nagyját már elhordtam/kidobtam. Kéne vennem zsíroldó súrolószert, és valamit, amivel lehet kíméletesebben súrolni. A fürdőszoba még fehér, a kis polcocska is tiszta már. MI legyen holnap? Anyám megfenyegetett, hogy átjön, úgyhogy talán a hatalmas mennyiségű szennyes halmot kéne egy helyre hordani. Talán menni fog. Bár manapság nem csodálkoznék, ha azt is elrontanám (oké, nem ezt a szót akartam Írni, de francnak sincs kedve csillagozni Az "Elbaszni" szót meg csak akkor használom, ha mérges vagyok).


Szerintem még van üres CD-m is. Mindegy. Kiírhatok neki valamit, aminek úgy gondolom, hogy hátha örül, de aztán mégsem. Majd DVD-re sok dolgot, és akkor hátha eltalálok valamit.

Jé, pókhálós az erkélyajtóm. Jó. Hamarosan jönnek szúnyogok is. Legyen valami, amivel védekezhetünk, nemde, drágaszág? Ha még nem vetted volna észre: unatkozom, ismét produkálom a "depresszió szégyene" díj eléréséhez szükséges mood-ot. Ami holnap lesz teljes, ah, alig várom: Míg én idehaza 90%-osan meggyógyultan fogok hegeszteni, anyám látogatását túlélni, addig Kedvesem elmegy rpg-zni, majd bulizni. Amikhez lenne kedvem, de ott lebeg az addigra 5%-nyi veszély a visszaesésre, és inkább, én ökör, itthon fogom kínozni magam, mert az olyan jó. MIndegy, szombattal a karantént feloldom. 9:40-vizilabda, legalább lesz egy órám, amikor nem saját magammal foglalkozom - nem, még úgy sem.

Ennek megfelelően ma bedobtam a vasba a Tiamat - Deeper Kind of Slumberét, és ráengedtem az Anathema - Judgementet. Had szóljon. Kés itt van karnyújtásnyira. Remélem, lesz annyi agresszióm, hogy rázúduljak az adósokra, szökőárként betemessem őket, és kinyírjak minden "Sztojka Istvánnét", aki belehazudik a pofámba.

HA elélek addig. Bár még sok minden történhet. Ma például még kiugorhatok az emeletről. Szerencsére a mélygarázs kihajtója van alattam, így többet zuhanok, mint 1 emelet. Annyi idő alatt meg simán fejjel előre lezúgom, és placcs! Volt nincs!
"Do you ever dream of escaping?" - Nyomjad, haver, lejárt a Tiamat, itt a Judgement!
Kedves is majd csak rámszól, most gondolom eszik és koncentrál az ébrenmaradásra. Nem irigylem. Ha lenne esze elmenne buliba, fölcsípne egy srácot, holnap elengedné, és nem szólna róla.
Jó vicc, mi? BÁRKI el tudná ezt képzelni róla, IRL? Nem hiszem. Legalábbis olyan, aki ismeri. Na, mentem, lelépek, szemezek a mélységgel, és hogy egy gigát egy hét alatt nem vagyok képes letölteni..

Thursday, March 22, 2007

chat-sértődésroham

zombiegrill: ájkenneverdáj
me: hehe..az az album volt nekem is
És az a matrix zene
zombiegrill: de melyik?
a remixelt?
me: nem tudom biztosan megmondani
zombiegrill: mert az nem csoda, h tuccos [grin]
a címe mögé zárójelben ott van, h mix?
livin' dead girl
me: nem emléxem. A kazettatokjaimat anyáméknál hagytam..
zombiegrill: o.O
nem gépen hallgatod az albumot?
me: ...---...
Help! I Need somebody!
zombiegrill: ?
me: HeeeeeeelpÁÁÁÁÁÁ nem bírom neeeeeeee

akkor előről
Hallgattam a tőled kapott rob zombie albmuot
zombiegrill: igen.
me: mi volt a kérdésed?
zombiegrill: azt mondtad, h techno, és ezért megkérdeztem, h melyik albumot hallgatod, nem-e a remixelt albumot, ami persze, h elektro
me: aha
Oké
Ma hallgattam életemben először Rob Zombit
És a remixeltet
zombiegrill: nna.
akkor azért [grin]
me: olvass vissza, szövegkörnyezetben a kérdésed a mátrix soundtrackre vonatkozott, mintha azt kérdeznéd, hogy ott melyik van
zombiegrill: nem.
[grin]
azt csak te említetted meg [grin]
me: ja bocs
Akkor nem mondok inkább semmit
zombiegrill: oké.
me: és nem lesz félreértés
zombiegrill: te tudod.
de ebben az esetben jóéjszakát.
Sent at 8:27 PM on Thursday
zombiegrill: szia.

Erre emlékezni szeretnék, olyan nevettetően bájos dialógus, bármely színpadi vígjátékban elémenne némi ajtócsapkodással. Én is elköszöntem, utána kilépett. Mittomén, nem tesz jót nekünk a távolság. Meg az unalom.

Wednesday, March 21, 2007

Betegségem harmadik napja vol.2.

Van egy kis étvágyam. Igaz, ezeddig ma már húú..ettem egy yoghurtot és egy műzlit. Nem rossz, mit? Most éppen a tegnap megcsinált, ám evés ügyileg félbehagyott hambit majszolom. Étvágyam lenne, de estére lesz a torkom a legrosszabb, és minden egyes nyelésért megszenvedek. Ha nem figyelünk oda, nem is tudjuk, hogy egy nap, csak úgy, spontán, mennyit nyelünk. Hát én tudom. Sokat.

Reggel elhatároztam, hogy végre elmegyek orvoshoz. Mondja ki a halálos ítéletet. Indulás előtt felhívott doktor uram, kollegám, mini diktátorom, sofőröm, cimborám, besúgóm. Érdeklődött, mikor megyek vissza. Tájékoztattam, hogy a dokinéni mondja meg, nem én. Fel is szedelődzködtem, s a tervezett fél tizes induláshoz képest egy órával később (feltartottak, tényleg! A hülye internet) el is indultam. 32-es buszra várni nem jó, tíz percet nem, s odakint meg közben tél lett, megint. Persze, tudtam én, de azt nem, hogy lázas ember ennyire tud fázni, ha kint öt fok van. Állítólag. Szerintem mínuszban volt annyi. De kibírtam, nem ültem le, sőt, el is gyalogoltam a dokihoz :hero:!
A váróban ismét eltöltöttem egy röpke órácskát. Mert valaki van olyan álságos és rafinált, hogy előre bejelentkezik. Én nem. Ha én megjelenek valahol, tessék engem AZONNAL kiszolgálni, kérem! Hisz én vagyok a híres..őőő..híres..őőő Én, na!
Ellenben játszottam egy 18 hónapos kisfiúval, grimaszversenyt. A tét egyszerű volt: a sírásra nedvesedő szemeit kellett felcserélni nevetéstől nedves szemekre, műtéti út nélkül. Sikerült. 18 hónaposan már illene beszélni, nem? Szerintem igen. Énalig múltam egy éves, amikor..na, de hagyjuk.
A dokinő meg lelohasztotta az apokaliptikus diagnózisos elvárásaimat, s nem mondott, tulajdonképpen semmit. Csak azt csinálta, mint eddig bármikor: eggyel nagyobb adagú antibiotikumot írt fel, hátha nem működik. Valamint jól megfedett, hogy nincs itthon lázcsillapító. Ajánlott egyet, megvettem, és érdekes megállapításokra jutottam. Valószínű, ha gyógyszerész, orvos, kémikus lennék, mást gondolnék a dologról, de kétségeim támadtak a Saridon, illetve Rubofen (paracetamon nevű anyag) kapcsán. Hazafelé vettem tehát gyógyszereket, és a 32-es az orrom előtt ment el, egy Ickével.
Hm, anyámat is fel kéne hívnom ez ügyben. Mondjuk már csak azért is, hogy közöljem, vasárnap kihagynám a családi banzájt, egészségügyi okok miatt. Eh, mindegy, majd később. Ellenben letöltöttem az Animatrixot, megnéztem megint, és már a Last message of the Osirisnál a sírás kerülgetett. Animáció ilyen jól eltalált nem lehet (se animált női hátsó. Kár, hogy meghal..Nem, meggondoltam. Túl jó volt, haljon csak meg! Anomália, all must be destroyed!).
Jah, Oblivionnal is egy kicsit keveset játszom. A fő történet kétfelé vált, s az egyik szerint sokszor kell Oblivionba mennem, kapukat csukni..Unalmas. Gyakás az egész. Tényleg, rettenetesen unalmas. Az volt a jó, hogy be kellett menni egy vacsorára, s ott egy varázslatot ellőni - amire mindenki meztelen lett! Igenigen, a vacsora a bárónő palotájában volt, a bárónőval, párjával, s illusztris vendégeikkel. Utána meg szökni kellett,m ami nehezen ment, mert a városőrség nem volt mezítlen, én igen..
Gillz pedig..
Igen, valóban átalakult a szerelmem, ami tagadhatatlanul megvan - félreértés ne essék. Csak másmilyen. Ha be kéne sorolnom, akkor a kezdeteki "lángoló erdőtűzből" az "Ezer éve álló vár" képeit használnám. A vár mindig ott van, befogad, megvéd, titkokat zárhatok el benne, s örökké ott lesz. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy ANNYIRA nem pánikolok, hogy egy hétig nem látom Őt (de pánikolok, csak kicsit). Viszont annál inkább tudom, hogy ha elveszíteném, akkor az olyan érzés lenne, mintha elveszteném a lakásom, s nem fogadna be sehova senki. Kóbor gazdátlan kutya lennék, vagy valami hasonló (vau).

Hm. Tegnap azt hiszem, éjfél körül feküdtem le. Megnéztem a Banditák című habkönnyű vígjátékot. Aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, annak ajánlom jó szívvel. Bruce Willis, Thorton, Blanchet (akit először kellett volna említenem, na mindegy). Rájöttem, hogy Billy Bob Thorton nagyon jó színész. Három teljesen különböző szerepben láttam eddig (A nemzet színe-java, Szörnyek keringője, Banditák), és mindegyik alkotásban majdnem tökéleteset alakított. MOndjuk a Banditákban nem volt nehéz, azt már Lemmon is megmutatta.
Hoppá. Már majdnem negyed tizenegy. És korántsem reggel. És a torkom még mindig fáj. Nagyon. Ez a legnehezebb. A lázzal sem volt gondom, a fejfájással sem, de a trokomat nagyon nehezen viselem. Nagyon jó lenne bíztatásért, erőért a Kedveshez bújni, de nem lehet. Karantén. Legalább hétfőig. Talán ez a legnehezebb benne. Szombaton fogok a legerősebben pánikolni, depressziózni, már érzem.

Monday, March 19, 2007

Dezsa vu

Aham. Ismét megbetegedtem. Kérem, ehhez én nem vagyok hozzászokva. Ez nem állapot. NEM akarom behozni azt a sok-sok évnyi időt, mikor makkegészséges voltam. Kérem, ez skandallum! Minthogy az is, hogy rémálmokkal fekszem, ahol elvint számokaqt kell másokra kivetítenem, és nem sikerül. Pedig tegnap jó volt a játék, igaz, megharapott egy vamp. No, de az nekem jó volt. Neki is. És Alexej felszedett egy "nőt", legalánnis így hiszi.Nincs étvágyam, pedig enni kéne. És igen, szétszort ez a blogpost. Mégis mit vártál? Láz: reggel hétkor 38,2 tízkor 39. Iszom teát, az tök jó. Nincs kedvem semmihez, láz-unt vagyok. Jó ez? Betiltanám a betegséget.

Sunday, March 18, 2007

Casino Royale

- Religion and security are locked door. I am not going to have problems with You, Mr. Bond
- No. You weren´t. You´re not my type.
- Because I´am smart.
- Single.

Saturday, March 17, 2007

Nyomorult bloglánc no.2.

Milyen hivatásokat választanék, ha lenne még életem? Micsoda hülye kérdés. Ez nem tőlem, hanem tulajdonságaimtől függ, de legyen. Mondjuk ha tulajdonságaim, képességeim engednék, akkor..:

Lennék színész. Kár, hogy minimál gázsiért nem megy, s nem akarok ötven évesen befutni, már ha megérem. Ráadásul tuti az alkoholizmus, betegségek, éjjeli életmód. Mindezt miért? Hogy megmutassam magam egypár kultúrsznobnak, akiknek telik? Vagy elszálló bölcsésznek? Valamiért mégis szeretnék színész lenni, ÉN lenni egyedül, lejátszani mindenkit, könnyet vagy kacajt hozni, világ közepe lenni, stb. MIndezekkel eggyütt Prospero lenni, Ványa bácsi lenni, Rómeó lenni, Harpagon lenni..és még mi nem?

Lennék politikus. Korrupt egy kicsit, de csak annyira, hogy nyaranta egy hónapot az Adrián tölthessek. Nem dolgoznám agyopn magam, s ennek megfelelően listáról kerülnék be. Berszólnék az elnöknek, akárki legyen is ( a sajátomnak is). Aztán négy év múlva függetlenként jutnék be, vagy mondjuk megverném Rogánt a kerületében. Tiszta sor. Igen, lennék politikus, már csak párt kéne, amiben hihetnék.

Lennék Pap. De azt ne kérdezze senki, hogy mely felekezetben. Jó lenne hinni benne, hogy gond egy szál se, meg vagyok mentve, már csak azt a hatvan-egynéhány évet kell kibírni. És segíteni másoknak, hogy ezt meg is cselekedjék. Közben olyan egyházban lenni, ahol segítenek, ha bajba kerülök, ha gondom támad. Mondjuk ilyen csak szerepjátékos világban létezik, úgyhogy erre is nagy esélyem van. Jah, és kéne egy Isten is hozzá, akit a magaménak tudhatok, mert így nem sokat ér az egész.

Lennék bűnöző. Oké, ez nem hivatás, de..Alapíts hat-hét céget. Ebből legyen egy stabil, a többivel körbeszámlázol. Az egy stabillal (ahol nem te vagy az ügyvezető, hanem egy hajléktalan, mondjuk), sok hitelt veszel fel, s bejelented a csődöt öt év múlva az összesben. Persze, kell egy baromi jó ügyvéd is, aki a te nevedben nyilatkozik, időt húz. Utána jön az Apeh, mutogatsz a hajléktalan ügyvezetőre, és az üresnek tűnő zsebeidre. Az ügyvéd elintézi, hogy megúszd egy-három évvel, legyen felfüggesztett, mert ilyen még nem volt. Utána ott állsz, kb. ötvenmilliós tiszta vagyonnal. Két év alatt, mondjuk. Nem rossz. De besurranó tolvaj is lennék, és villanegyedben lopkodnék, pusztán az izgalom miatt.

Lennék rendőr. Mert az jó. Jog és igazság és midnenféle romantikus maszlag. Valójában persze járőrözés 12 órában, és alkesz homelesst letartóztatni, aki betör a kiskereskedésbe. Van valami izgalom az egészben, na, azt monduk nem is említem, hogy lehet gumibottal tüntetőt verni. Azt hiszem, ez sokat nyom a latba, hogy rendőr legyek (de nem közrendőr, a rendőrtisztit nekem!).

Lennék felelős igazgató. De nagy cégnél. Ahol a döntéseimnek súlya van, ahol tárgyalhatok milliókról, milliárdokról. Ahol haszont kel termelnem, pusztán utasításokkal. Másokért felelős ember. Hatalom, felelősség, finom. Kár, hoyg ez is idealizált. De lennék.

Long time

Egy ideje nem blogoltam. Valahogy belefáradtam, vagy mi. Fogok, persze, ezentúl is, csak ritkábban. Valahogy nem érzem szükségét annak, hogy leírjak dolgokat. Inkább játszom Obliviont. Biza´ már Arch mage vagyok és Grand champion. Jah, meg gonosz gyilkos, és sunyi tolvaj. Bár nem hiszem, hogy végigtolom ezeket is. Inkább megyek a fő szál után, azt hiszem. Kéne egy Jobb vért..

Elmaradásaim vannak mindenféle buta blogláncok terén. Még midnig nem szeretem őket..

Ennio Morricone - The Legend of 1900 (Soundtrack) - Playing Love

Kedvenc film egyik legjobb száma. Morricone, persze, Oscar díjjat kapott végre, de szerintem ennél többet is érdemelne. A jelenetben egy zongorista játszik, aki soha nem száll le a hajóról. Így a producerek a zenefelvevő gépet (ami hatalmas, lévén a viláűgháborúk előtt járunk) vitték fel hozzá. Elkezd imprózni, majd hirtelen meglát egy lányt a kabinablak előtt. S minden idők legszebb zongoraművét játssza, ami azonnal félbeszakad, ahogyan a lány eltűnik. Régi önmagamra emlékeztet, főleg, mikor 1900 keresi a kapcsolatot a lánnyal.

Ghost in the shell ost - Floating Museum

Hedonistáknak ajánlom: Végy egy kád forró vizet, dőlj bele, de az sem rossz, ha a hideg kédban vacogsz, miközben engeded a forró vizet. A legjobb, ha ez teljes sötétségben teszed, miközben ez a szám megy a háttérben, lehetőleg hangosan, mert a víz csobogásától nem nagyon hallani. De úgy se rossz, hogy az arcod egy piszkos ablaküvegnek támasztod, miköüzben robogsz haza Fehérvárról. S közben arra gondolsz, hogy..de ez mindegy, mert még ha nem is gondolkodsz, a zene erre sarkall. A filmben is. Ha esetleg valaki látta volna, tudja miről beszélek. Lehet szeretni, utálni, de gondolatokat szül. Akár akarod, akár nem.

Hair - Original Soundtrack-1979 - The flesh failures (Let the sunshine in)

Ismét filmzene. Tulajdonképpen akárhányszor hallom, kiráz a hideg. Látom magam előtt a halálba menetelő katonákat, akik egy emberként énekelnek, s köztük Bergert, aki Claude helyett megy meghalni. S Claudeot, aki fut vissza a kantinba, de azt üresen találja. Minden idők legmegrázóbb momentuma. Na, persze, a Hair nekem mást is jelent, szinte összemosódott egy gyerekes szerelemmel, amivel Boszilány iránt éltem. Életem lehetősége lett volna, talán, de nem akartam élni vele. Ki tudja, mi történt volna, ha igen. Mindenesetre nem bántam meg. Ha így lenne, akkor már nem lennék együtt Gillzzel. De nem így történt, s ma boldog párkapcsolatban élek.
A zene? Az zseniális.

Pink Floyd - Wish You Were Here (1975) - Wish You Were Here

Nos, ezt nem kell magyarázni. Ha valaki, bárki látta, ahogy Gilmoure a Wembliben énekel, az tudja, miről beszélek. Midnenesetre legalább nem filmzene. Én nem Angliában, hanem egy tv előtt láttam, többször, a Pulse DVD-n. Minden idők legjobb, legmeghatóbb koncertje, hiszen búcsú volt a maga nevében. Habár azóta két szóló, és tucatnyi válogatás - album jütt ki, a Pink Floyd akkor szűnt meg. A Wish You Were Here album személy szerint a három kedvenc közül az egyik. Ennél szebb lírai szerelmesdalt még nem fogalmaztak. Ember legalábbis még nem.
Én lecserélném.

Pink Floyd - The Wall (1979) - Hey You

A Falat nem láttam, először hallottam, nekem a zene kategorikusan különválik a filmtől. Először kölcsönkértem apától, majd este, lefekvés után hallgattam meg. Nem láttam, nem szagoltam, csak a zene volt. S az egész albumról ez a legmegkapóbb, sodró, és szenvedélyesebb szám. Nem tudtam ugyan, miről szól, nem láttam a képeket, ahogyan Pink kidobja a TV-t és szép lassan megőrül. Hallottam csak. Még a szöveget sem rétettem, mondhatni, a számot háromszor fedeztem fel. Mindháromszor éteri élmény volt. Ezeddig, ha kell ilyet mondanom, ezt a művet jelölném meg, mint eddigi életem legkedvencebb számát. Mi a titka? Fogalmam sincs.

Pink Floyd - 1987 - A Momentary Lapse Of Reason - Sorrow

Gilmour éra. Egy ideig tűnődtem, hogy ezt, vagy a High Hopes-ot írjam, de maradt ez. Egyrészt a High Hopes agyonhallgatott szám, másrészt a Sorrow nem csak a bandáról szól. Így bűntudatot még az Anathema sem tudott megfogni. Gilmour legjobb száma, talán, de ez személyes vélemény csupán. A már emlegetett koncerten nincs ember, aki ne érezné NAGYON kicsinek magát, amikor qa lézer elkezdi szórni, s a gitárszóló megremegteti a falakat. Nekem katarzis-szerű élményt okozott, őszinte részvétem azok iránt, akik élőben élvezhették (és különben is: pukkadjanak meg!)

The Gathering - Sleepy Buildings - Amity

Anneke. Aki elvarázsol, aki megbabonáz, aki, legyen bármilyen jó kedvem, nyomorba dönt. Aki előhozza a legrosszabb hangulatom, aki a nyomorba dönt. Anneke a csodálatos, aki a hangjával fest, akit nem lehet nem szeretni, aki mosolyt hoz,. pusztán egy pillantásával, Anneke a csodálatos, aki sokunk kedvence. Még nem volt ember, akinek miután megmutattam, ne szeretett volna bele, s ne kezdte volna metélni az ereit. Köztük van anyám is, és szerencsére mindezidáig az érmetélés csak virtuális maradt. Különben összerondítanám a billentyűzetet. Amit a Floating Museumnál írtam, azt Annekére is vonatkozik. Sötét, víz, és Gathering. Majd egy ölelés, mert aki beleesik a zenéjükbe, az méltán számíthat egy örvényre, ami magával ragadja. És a leginkább ragaszkodó szám az Amity (nekem).

Tiamat - A Deeper Kind of Slumber - A Deeper Kind of Slumber

Most vagyok bajban. Mit írjak egy zeneileg a fentiekhez közelíteni sem tudó zenekarról? Akik líraiságot tekintve egy tucatgót zenekarhoz hasonlítanak leginkább, s szinte semmiben nem túnnek ki az átlagos posványból? Miért vagyok oda annyira ezért az albumért, s annak utolsó számáért? Talán azért, mert ebben az egy műben sikerült valami olyat alkotniuk, amit azaddig csak ritkán. MÉG nem annyiras pop, MÁR nem koncepciótlan. Nem akar több lenni önmagánál, azaz egyetlen hangulatot fest, hoz elő, legyél akárki. Leginkább az ezt megelőző két számmal érdemes meghallgatni, én így szoktam tenni. A Tiamatot szeretem, félreértés ne essék, de semmivel nem tartom többre, mint a Crüxshadowst, vagy Clan of Xymoxot. De a Tiamatot mégis valamiért jobban kedvelem bármelyik gót bandánál.

Tiamat - SkeletonSkeletorn - Best friend money can buy

Ismét. Fehérvárról hazafelé, arcom a koszos üvegnek, és próbálok aludni. Egy lányra gondolok, egyfolytában, féltékenyséági rohamok törnek rám, mert nem mondta el, mi volt az aznapi programja, és elegem van belőle, de mindeközben egy másik lányra gondolok, és arra, hogy Elízium csak hetente van, és kéne mennem színjátszani vele. Mondjak még? Nem hiszem, hogy szükséges lenne, mert a blogomat is neki, ennek a másodiknak kezdtem el írni. De sajátos szabályokkal. A szám azt a keserű mélabút reprezentálja, amit az előző elvesztése felett éreztem, s a reményt, melyet az új adott - hiszen tőle kaptam az albumot is.

Chris Rea-The Road To Hell-1989 - Tell me There´s a Heaven

Erről nem is mondok semmit, csak a szövegét postolom. Azt hiszem, már tettem így, de ismétlés a .. de utálom a közhelyeket!

The little girl she said to me
What are these things that I can see
Each night when I come home from school
And mama calls me in for tea
Oh every night a baby dies
And every night a mama cries
What makes those men do what they do
To make that person black and blue
Grandpa says their happy now
They sit with God in paradise
With angels wings and still somehow
It makes me feel like ice

Tell me theres a heaven
Tell me that its true
Tell me theres a reason
Why Im seeing what I do
Tell me theres a heaven
Where all those people go
Tell me theyre all happy now
Papa tell me that its so

So do I tell her that its true
That theres a place for me and you
Where hungry children smile and say
We wouldnt have no other way
That every painful crack of bones
Is a step along the way
Every wrong done is a game plan
To that great and joyful day

And Im looking at the father and the son
And Im looking at the mother and the daughter
And Im watching them in tears of pain
And Im watching them suffer
Dont tell that little girl
Tell me
Tell me theres a heaven
Tell me that its true
Tell me theres a reason
Why Im seeing what I do

Tell me theres a heaven
Where all those people go
Tell me theyre all happy now
Papa tell me that its so

Monday, March 12, 2007

Hétvége

Marha jó volt. Pénteken Öcsémnek ajándékvétel volt (drákói döntés született végül), majd mage továbbképzés. Illetve inkább ismertetés, mert azaddig ugyanis nem sok ismeretünk volt a dologról. Nagyon jó kis világ az. Annyira, hoyg aznap beszereztem a Mage: The Awakening alapkönyvet, és egy kiegészítőt hozzá. Másnap rohanás és kifulladás ezerrel, szombat délelőtt meló, délután meló. Nem engedtek el. Sőt. Átépítettük az irodát, és utána telefon. Majd rohantam haza, felnyaláboltam a cuccot, és irány a család. Ott kötelező egy órás pofavizitet töltöttem, és megállapítottam, Bence mekkora seggfej. Haza. Majd Brandírékhez el, tavaszi tali címén beszélgetni egy jót. Itt is remekül éreztem magam, mégha a fényképnézegetés közben egy kicsit elaludtam (majdnem, mert álltam). Aztán haza. Pihi. Vasárnap délután infantilis csingi játék. Egy kicsit keresztbetette Grétának, hát na és. Megérdemli, a kutyás inzultusok miatt. Majd alvás.

Ma elég kóma vagyok, pedig elízium lesz, és sok fontos dologról kell ebszélgetni sok fontos emberrel. Leginkább hazamennék aludni. Az jó volna. Ugyanis a jó hétvége csak alvásnak volt híjján. És játszanék tovább Oblivionnal. És olvasnék tovább könyvet. És..és...és..Négy nap, rohadt kevés lesz erre.

Friday, March 09, 2007

rest

Na. Azt hiszem ez először fordult elő velem. Kitöröltem egy postot. Egy versecske volt, szójáték. Nekem húsz másodperc kiötleni, de annyira nem ütött meg semmilyen színvonalat, hogy kint is maradjon. Ráadásul a rám jellemző hangulatváltozás szülte, ez van. Csak a szokásos lápszagú nosztalgia. Dru meghívott magukhoz, és én könnyelműen bólintottam - de akkor villant be, hogy a holnapi gyerekzsúrra még nem szereztem be, amit terveztem. Hörrr..Holnap meg ugye semmi időm, mert meló után megyünk is Szabolcsot ünnepelni. Hörr. Nincs időm, nincs időm. Adni kéne valami idő-támogatást, cserébe a melóhelyen eltékozolt intervallumért. Ja, és fel kéne cserélni a hétvégék és hétköznapok arányát. Öt nap szabad, kettő meló.. Micsoda ötletek, megérné elmennem miniszterelnöknek! Vagy tanulni valami hasznosat. Lenne hozzá kedvem, de úgy érzem, kicsúsztam belőle, a levelező dráááága. Sajnos.
Ha továbbra is komolyan gondolom ezt a kapcsolat dolgot, kénytelen vagyok Nikitát nézni, hogy tudjam, a Kedvesem miről beszél. Bár akkor ő is vámpír kártyázhatna, mert lekicsinylő mosolyt kapok egyik kedvenc hobbim említése közben. Grr.Majd jól megmondom a Fircang & Marcang Co.-nak, hogy legyen szíves jobb belátásra téríteni az kedvesem. Remélem Ákos gyűjteménye az enyém lesz, muhaha, szörnyűséges ötleteim vannak velük. Mondjuk minimum több versenygyőzelem. He-he-he. Ármány a köbön. Ezer zseton felett járok rpg fogadásosdiban. Ahhoz képest, hogy 50-ről kezdtem, nem is rossz. 1500 kéne, igaziból, hogy fóruminfót változtathassak. Geeeeeek powa, és Kame-hame HAAA! Vegita angol szinkronja meg zseniális. Imádom. És Broly szerintem lenyomná Boo-t. Ha adnak neki időt fejlődni (mondjuk SSj3 sem létezett Broly idején). Csak az a gond, hogy kissé szegényes a srác szókincse. Kakarooott..és ennyi. De párszor benyőg valami keményet:
Goku: You are too strong..How about giving some handicap?
Broly: (Handicap) Is that a new word for coffin?
Van stílusa. De a legjobban Vegitának van, azért is kedvelem. De elég a DBZ-ből. Mostantól Nikita képzés, és tömény Oblivion a soros. Ismét átmentem, és most bírom a gyűrődést. Lényeket idézni tápos dolog, már magasabb a conjurationom, mint a destruction. Ez talán érthető, mert a Con növeli az IQ-t, és boldog-boldogtalan fánál is idézek egy impet, csontvázat. Míg fagygömböket csak ellenfélre lehet puffogtatni. De az akrobatikám is szépen nő..Ez sem csoda, a parasztbácsi kérdezheti, hogy "Ki az a hülye, pattogva jön az úton?...". Hehe. Meg a legjobb! Találkozom egy báránnyal az úton. Höhh, növeljük a destructionom, öljük meg a béégetőt! Hát nem egy dühödt paraszt rohan rám? Védekezek, és rákiáltok, hogy haggyja abba! Jól is tettem, abbahagyta, és öt szintnyi akrobatikára tanított meg! A hülyének is megéri!

Wednesday, March 07, 2007

Vendégváró

Nohát. Átmentem fogadóba, Ákos nálam aludt tegnap (ma? ezek az időzónák..). Bunkó módon meghívattam magam egy pizzára, de legalább nagyot dumáltunk lájvról, kártyáról, miegymásról. Ügyvédekről, munkáról. Megállapítottuk, hogy AZ a bizonyos ügyvéd mégsem halt megy (Igen, Szőgyényi), hanem Arch Lich lett belőle. Illetve nem, eddig ez volt, szerintem inkább demi lich. Kemény. Őt úgyse pusztítja el senki és semmi.
Fáj a kezem, még mindig. És a fejem is. Vinnyogni sarokban jó, de ketten mégjobb. Illetve, tulajdonképpen: a meleggel iszonyú punny lett úrrá rajtam, s elsöpörte józan eszem maradékát. Öregemberrel meg ne beszélj a múltról - ez egy nagy tanulsága volt a hétfő estének. Tegnap meg mindenki beszólt. Gillz is, a telefonba is meló alatt, még szép, hogy Ákos nem. Sőt. Kérte, legközelebb, ha jön, szerezzek be vízágyat, az kényelmesebb. Hát peeeersze. A kártyáit meg nálam hagyta. Bizniszeljem el. Remélem senkit nem fogja érdekelni, és akkor én veszem meg. Muhaha.
Mikor aludtam utoljára nyolc órát? Költői kérdés, és milyen hüjjeség. természetesen múlt hét...
...
valamikor. Csütörtököt akartam mondani, de akkor biztosan nem. Anyámnál voltam és utána Oblivion. Ma nem tudom. Nikitát írok, DVD-re, hogy kihúzzam életem szerelmét a csávából. Ide is leírom:
Gillz szürke, estélyi ruhájában gyönyörűszép volt.

No. Menjek vissza dolgozni? Az olyan blöeee. Senki nem válaszol az emailjeimre, Rhilen sem. De ezt megértem, tegnap kiesett a Barcelona. Állítólag megérdemelten, de ezt az NS írta, és az NS egyre silányabb az idők folyamán, egyre bóvlibb, blikkesebb. Sajnálom, nagyon jó újságnak tartottam. De David Beckhem még ma sem érdekel. Sőt.

Igen. Unatkozom. 14:01, és már csak tíz emberkét kéne elérnem, hogy meglegyen a minimum. Nem akarok többet dolgozni. Akkor inkább blog. Jah, de kéne még egy hosszú és unalmas melót megcsinálnom. Ami nem jó. Excell, természetesen.

Tuesday, March 06, 2007

Álomnapló

Nem nagyon emlékeztem semmire. Miért vagyok ott, egy leginkább váci utcára emlékeztető helyen, s kikkel. Két lány, két srác. (Alyr és Idhren volt a kettőből, a másikakat nem ismertem). Láthatólag az Idhren típúsú lány ismert, és a másik is, de a két srác nem. Amnézia, pfff.. Sokat sétáltunk, mire Alyr és a másik lány kézen fogva tették ezt, majd leálltak "gyakorolni".. Hihetetlen volt, valami harcművészetet kihasználva küzdöttek. Ezt látván kiderítettem, hogy gy pár órával ezelőtt, ami kimaradt, még velem járt a csaj. Érdekes.. Kezdtek emlékek visszajönni, s rájöttem, hogy ilyen harcművészetet én is tudok, így mondtam a másik srácnnak, csináljuk ezt mi is. Ő rosszalva bár, de beleegyezett. Kb. két másodperc alatt a földre küldtem, s legyőztem egy feszítéssel. A második lány (aki nem Idhren, csak hasonlított) is beszállt, s kettejük ellen küzdöttem. Ezúttal négy másodpercig is eltzartott a dolog..Közben Alyr és az exem eltűntek..jókor, mert az emlékeim kezdtek viszatérni. Rájöttem, hogy titkosügynökök, kémnek vagyunk, s az exem volt életem szerelme. Ez eléggé mellbevágott, s nagyon haragos lettem. Emlékek alapján rájöttem, hogy Idhren mérgezett meg, s ettől vesztettem el az emlékeim. Féltékeny volt, hehe..Ám az se volt piskóta, hogy a kémek között én vagyok a legeffektívebb, s jelenleg is küldetésem van. Meg kell ölnöm 12 tudóst, nehogy terroristáknak áruljanak el dolgokat. Iszonyú haraggal elindultam, s egy kávézóban találtam meg a rosszfiúkat. Massacre, gyilkolás, egy álruhás csaj keresztbetesz, majd segít, naná, hoyg az volt, aki megmérgezett! A végén az égő épület előtt tepert le, és csókolt. Akkorra már mindegy volt.


Miért van az, hogy a legjobb részeknél ébredünk fel?

Monday, March 05, 2007

Aaaaveeeee

Hihetetlen, kezdem megérteni a címet kiutáló blogtemplate-eket. Most minek szenvedjek itt, hét óra 15-kor egy hangzatos címmel, hagyjanak már. Őszinte részvétem a szerkesztőknek, akik napi hat-hét címmel nyüglődnek. Minimum.

Tegnapelőtt farsang, ami tegnapba ment át. A nyitótánc- kalapos cucc nagyon jó volt, hogy is mondjam, mind a szemnek, mind a fülnek. Férfiszemnek mindenképp. És megcsinálták a pucsítós-behajlós részt is. Azt hiszem, kezd egy picit kamaszodni az mtt, ilyet még egy éve sem mert volna megcsinálni senki. Gillz éneke szép volt, Narbé meglepő. Jéé, "ez" tud énekelni. Norah Jonest, akit annyira nem szeretek, de mind1. Angwen is tud. Belőle jó sokat láttam. Szép az az oszlop, de legalább Drizzt jót játszott a telefonjával. Anci az előzőektől eltérően most pátoszos volt, nem annyira vicces, de "élvezhető".

Nyitókeringőt meg ...nem kicsit, nagyon rontottam el, de oda se neki. Inkább nem próbálkozom vele. A büszkeségem és önbizalmam is csorbát szenvedett. Úgy érzem, nem nagyon kívánok többet táncolni semmilyen hasonló alkalommal. Na, béna vagyok, lássuk be, ugorjunk.

Azaz, hova? Egy fullomat elvitte egy másik full, a király-hatos két páromat egy drill. Erre mit csináljak? Ugorjon a kés, de hogy egy látszólag 14 éves lány és a húga kopasztanak meg, az skandallum! Tipikusan az az eset, hogy nagyon jó lapom van - de valakinek jobb. Talán a nagyszerszámú néger vudubabát elvittem volna, de inkább nem. Vannak jobb porfogóim is. Pl.: Porszívó. A bulirésze aranyos volt, de lehetett volna jobb is. Sajnos nem a szájízemnek megfelelő zenék mentek, a suttyódiszkó meg egyhangú volt, és "szellős". Öt ember lelkesedett fórumban, négy volt is ott. Anyátok. FQ meg egy állat. De aranyosan aludt az egyik asztalon, le akartam fényképeztni, csaklemerültem, sajnos.

Hazafelé meg kínosan hideg volt. Ezt már az ORTT is büntethetné. Hideg, metsző szél, eső, és szél megint. Nem jó, nagyon nem, főleg a hídon várva az átkozott villamosra. Vasárnap meg kómásan felkelek, játszom kicsit, megpróbálok túllenni a tegnapon, de nem megy. Nem is ittam. Morózus vénemberré változtam, kicsit a DBZ segített ugyan. Hangom? Az nem volt sok. Hogy fogok így ma dolgozni? Sebaj. Blintékhez el, és ökörködünk egy sort. Így is lett. Ma meg kora reggel, hááát. Tudtam volna még aludni, ennél SOKKAL többet is. Valamint legalább olyan csúnyán köhögök, mint betegségem idején, de nem lázasodtam be. Franc sem akar most beteg lenni. Franc se akar mondjuk most dolgozni menni, vagy akárhová.

Friday, March 02, 2007

he

Ismét egy értelmes cím. Most reggel nem jut eszembe semmi kreatív. Egyszerűen csak: He? Köhögök, egyébként, csak nem vagyok lázas. És piros a torkom, de nem engedhetek meg újabb betegszabit. Mondjuk, ez csak marha zavaró, de nem baj. A fogam, az sem fáj, de zavar az is. Értelmes, nem? Anyám otthon rémhírekkel fogadott. Egyet nem közlök, a másikat igen, had borzadjon a nép. Egy néni, akit kb.: 17 éve ismer a család, bennégett a házban. Két verziót vázoltak a tűzoltók: Egy: a kazán lángja kicsapott és a mellkasára olvadt a ruha, s azonnal szörnyethalt, és füstölgött magában. Kettő: a konyhában a tűzhelynél gyulladt meg. Egy kutyasétáltató lány látta, hogy nyitva az ablak. Mondjuk télen ez furcsa, de nem baj. Kutyasétáltatásból hazajőve már füstöt is látott, és büdös volt. Tanakodás, sopánkodás, néni anyja is előkerül. Mitévők legyünk? Pajszer elő, de nincs szükség rá, mert kijöttek a tűzoltók. Öt perc alatt ottvoltak, ügyes. Nem tudnak a lakásba bejutni, mert vasrács van a bejárati ajtó előtt. A füst meg csak jön-jön. A tűzoltók az utcai frontról másznak be, s megtalálják holtan a nénit. Ő füstölt. Az anyukának érthetően nem tetszett a hír, hosszú ideig zokogott és kiáltozott a folyósón. Nem hitte el, nem hibáztatom. Hát, amikor anyámmal leültem beszélgetni, nem erre számítottam, hogy ezt vágja a fejemhez. Azt tudtam, hogy Negró meghalt - macska matuzsálem, 18 éves volt - de ezt azért ne. Vannak dolgok, amiket az ember nem akar tudni. Apám is..de ezt nem írom le. Csak. Ja, az Invitel meg egy barom. Az adósai meg még nagyobb barmok. ASA effektus, azt hiszem, komoly ASA effektus. Egyszerű, buta emberek, és nem átallanak felemeleni a telefont, és velem veszekedni, ahelyett, hogy tükörbe néznének, és elmotyognák :buta voltam, hogy nem fizettem ki a kétezer forintos telefonszámlát, csapj arcul kérlek. És a tükörképe kinyúlna, és pofán vágná az urat/hölgyet. Ebből hozzunk ki 50%-ot? Gyula, hát te is hülye vagy ( a választ tudom, köszönöm)? Esélytelen. Én meg pénztelen. Leszek. Kiszámoltam, a várható kiadások miatt márciusban kb.: százezret fogok költeni. Juhú! De nem érdekel, az élet vidám! Az adósok vidáman küldenek el az anyjukba! Attila vidáman veszekszik velem a telefonba! A néni vidáman füstölög órákon át a lakásában, egyedül! A Negró vidám a macska-paradicsomban! Balázska vidáman köhög, szenveleg egyedül kicsiny otthonában!
Azaz francokat. Reggel van, köhögök, a fogam széthasadt, és aki ismer, tudja, miért borzadok a néni halálától. Nem azért, mert elhunyt szegény, ez megesik mindenkivel. A baleset módja sem ráz meg különösen (csak egy kicsit). Hanem az, hogy egyedül volt. Nem segített neki senki, se férj, gyerek. Anyuka pár háztömbbel arrébb, onnét kerítették elő, mert hátha neki van kulccsa a lakáshoz. Nem volt. Tökéletesen egyedül halt meg, a tökéletesen üres semmiért. Azt hiszem, én is így fogok, és ez egy csöppet zavar. Még szerencse, hogy itthon se kazán, se olyan tűzhely, ami lángra kapjon. De van máás. Pl.: elektromos tűz? Áramütés? Rámdől egy szekrény? Este, köhögés közben megfulladok? A lehetőségek határtalanok, bár ódzkodnék a további tippek adásától. Legalább van egy házizombim, aki eltakarítja a romokat, he-he.
Ma azt álmodtam, hogy főzeléket csinálok. De elrontottam, anyám meg ott állt mellettem és nem segített, sőt, kinevetett, majd elkezdett ő főzni. Megsértődtem, és közöltem, hogy nem eszem. Helyette elmentem egy büfében "giga-burgert" enni. Kikértem, majd mivel idő, elmentem vkivel (nem emlékszem, kivel) sétálni. S mire visszamentem, elfelejetették az egészet. Majd rohadt gyorsan el kellett indulnom valahova, és ehhez lóra volt szükségem. Egy oltárhoz álltunk sokan, és megtanítottak steedert idézni (Dragon magazinban olvastam anno). Egy equus jött. Szerencsére. Beszélgettünk, s vágtáztunk. Jó volt. Azért, ha máshol nem is, álmunkban sok jó dolog történhet. Kár, hogy nem mi irányítjuk.
Jó, mielőtt lehordanak, azért életünkben is történnek jó dolgok. Például szerdán átjön az ember Kedvese (háztáji zombolya), és táncot tanul. Mármint én. Nem Ő. Vagy mi. érthető? Vagy kedden, csütörtök este lehet ám Oblivionozni. Guild tag vagyok, nekrokancák ellen küzdök jól. Meg várost mentek meg. Most épp gladiátorkodom. Anno elvittem eddig a rangig az arénában, de most megakadtam warriornál. Sebaj. Majd a guildben jobb leszek. Vagy mi.
Álmos vagyok. Nyűűűűűűűűűűűgös. Remélem, estére elmúlik. Megyünk lenfonóba, táncolni. hazaérek négyre, és fél hatkor elindulok, azt hiszem. Ma egy unalmas, bosszús munkanap vár, egyetlen vigaszom, hogy egy órával korábban ér véget. Látom, ebben is van valami jó. Keresem a jót az életemben. Csak piszkosul messze lakik (Móricz környékén, egyébként).